Back to top

Sejti mennyi élelmiszert pazarol? Most grammra pontosan megtudhatja!

Önkéntesek jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy kiderüljön, változott-e a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás mértéke. Az idén novemberben zajló felmérés elsődleges célja a 2016-os adatok frissítése.

Világviszonylatban nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, azaz a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész.

Hazánkban ez nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent, amelynek nagyobbik része a háztartásokban termelődik.

A pazarlás mértékét kizárólag becsülni lehet, azonban reálisabb képet kaphatunk, ha e becslés háztartási mérésen alapszik. Ilyen mérés a közép-kelet-európai régióban elsőként Magyarországon készült 2016-ban, amelyet a Nébih Maradék nélkül programja végzett el az EU által ajánlott módszertan szerint. A felmérés révén kiderült, hogy

hazánkban fejenként évi 68 kg-ra tehető az élelmiszerhulladék mennyisége, aminek csaknem fele egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, vagyis pazarlás.

Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.

A 2016-os adatok frissítése, valamint az élelmiszerpazarlási tendencia alakulásának vizsgálata érdekében a Nébih idén novemberben megismétli a felmérést, amelyhez önkéntesek jelentkezését várja.

A felmérés mintegy 100 háztartás bevonásával zajlik, az adatokat anonimizált formában dolgozza fel a hivatal. A résztvevőknek egy héten keresztül kell ún. „hulladéknaplót” vezetniük arról, hogy pontosan mennyi és milyen típusú élelmiszer kerül a szemetesbe a háztartásukban. A szükséges mérőeszközöket (konyhai mérleg, mérőedény) a hivatal biztosítja, emellett bármilyen kérdés esetén a szakmai koordinátorok folyamatosan a résztvevők rendelkezésére állnak.

Az érdeklődők jelentkezési szándékukat a maradeknelkul@nebih.gov.hu e-mail címen jelezhetik.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Kivezették a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában október 21-től 43 800 forint/tonnáért jegyezték a takarmánykukoricát 2019. novemberi lejáratra, majd 29-én 100 forinttal, 43 900 forint/tonnára emelkedett. Október 30-án egyetlen szerződést kötöttek rá, és október 31-én 43 840 forint/tonna áron kivezették a jegyzését.

Csalók élnek vissza a Tesco nevével

Csalók élnek vissza a Tesco nevével, ismeretlenek hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól - tájékoztatta az áruházlánc kedden az MTI-t.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Újabb brazil piacszerzés Kínában

Kína további hét brazil vágóhídnak, illetve sertéshús-csomagolónak adta meg az engedélyt az export elindításához. A kínaiak által akkreditált vágóüzemek Santa Catarina államban vannak, innen származik a brazil sertéstermelés egyharmada. Az állam állategészségügyi státusza magas, többek között mentes a ragadós száj- és körömfájástól is, ami a kínai szakemberek döntésében fontos szerepet játszott.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.