Back to top

Stabilizálódott a szójapiac – Magyarország is nyerhet vele

Megnyugodni látszik a szójapiac, amelyet bizonytalanná tett az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, kiegészülve azzal, hogy több mint duplájára nőtt az Európai Unió tengerentúlról származó importja.

Az Egyesült Államok által kivetett védővámokra adott kínai válaszlépések között nagy bizonytalanságot okozott a nemzetközi szójapiacon az amerikai szójaexport 25 százalékos, majd idén szeptember elejétől már 30 százalékos megvámolása, még ha a "büntetővámot" Kína egy időre szinte azonnal fel is függesztette – írja a Napi.hu. Miközben a világ egymilliárd körüli sertésállományának nagyjából a felét hizlalják Kínában, az állomány ellátásához szükséges szójának 90 százalékát importálják. A világ szójatermésének 60 százalékát vásárolja fel Kína, amelynek ezen a téren Brazília mellett az Egyesült Államok volt a legnagyobb kereskedelmi partnere. A "vámincidens" után a brazil szójaexport 30 százalékkal nőtt Kínába.

Így temérdek amerikai szójának kell helyet találni máshol. Ez még akkor is igaz, hogy Kínában a korábban jelzettnél is kevesebb szójababot dolgozhatnak fel.

Ennek nemcsak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus és az egyéb fehérjehordozók importjának erősödése az oka, hanem az afrikai sertéspestis járvány kínai elterjedése is.

Kína szójaimportja emiatt 80 millió tonnára, szójadara-bevitele pedig 62 millió tonnára is lecsökkenhet a következő szezonban. Az import csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy a kínai kormány jelentős támogatása következtében a kínai szójatermő terület 9 millió hektárra bővült.

Az amerikai génmódosított (GM) szója uniós behozatala több mint a duplájára nőtt, 2,4 millió tonnáról 112 százalékkal 5,2 millió tonnára bővült 2018. július-december között az előző év azonos időszakához képest az Európai Bizottság (EB) által 2017 júliusában indított, uniós Növénypiaci Megfigyelőközpont adatai szerint. Nagyon úgy fest, hogy dől a GM-szója Európába. Miközben az amerikaiak dupláztak, a teljes uniós szójaimport 11,8 százalékkal 6,95 millió tonnára nőtt ebben az időszakban. Ezzel az öreg kontinensre kerül az amerikai szójakivitel 28 százaléka.

Az amerikaiak vezető szerepet töltenek be az EU-nak a szójababbal való teljes ellátásában. Az EU évente mintegy 14 millió tonna szójababot importál takarmányozására. Az Egyesült Államokból származó szójabab olcsó, mert génmódosított az árú.

Eközben azt a fehérjeigényt, amelyet az európai állattartók a tengerentúli szójával teljesíteni tudnak, Európa nem képes mással fedezni. Pedig egy tehenészetben a takarmányba kevert GM-szójával is táplált állatok teje sem lesz GM-mentes. Magyarországon 2017-ben útjára indították a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot, azért, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból. A program végső célja a GM-mentes élelmiszerlánc kialakítása.

Fehérjetakarmány szükségletét a magyar állattenyésztés is nagyrészt importból fedezi, s a szójababtermelést meghaladja a különböző feldolgozott alapanyagok behozatala.

A hazai állattenyésztés fehérjeszükséglete szempontjából a szójadara importja évente 450-500 ezer tonnát tesz ki. Elsősorban az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából érkezik hazánkba szójadara.

Közel 600 ezer tonna Magyarország extrahált szójadara felhasználása és ez mintegy 70 milliárd forint nagyságrendet jelent, ami az egyik legnagyobb költségtényező a felhasznált takarmány alapanyagok közül - mondta a napi.hunak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója. Az árak jelentősen nem ingadoznak, nincsenek beszállítói problémák.

– Csak gondoljunk vissza a vitamin árrobbanásra vagy az orosz embargó kezdetén jelentkező európai szintű tejkészletek felhalmozódására, milyen áringadozások történtek – mondta Kulik.

Az is igaz, hogy a több mint két éve zajló vámháború teljesen átrendezte a szójapiacot, az Egyesült Államok első számú vevője Kína helyett ma már az EU. A kínaiak pedig Brazíliából szerzik be szójaigényüket, ahonnét korábban Európa vásárolt. Az árat azonban ez nem befolyásolta: a szója tonnánkénti ára ma is 380-410 dollár körül ingadozik, mint két éve

– mondta a Vitafort vezérigazgatója.

A szójapiacot jelenleg nem befolyásolja az afrikai sertéspestis. A statisztikai adatok szerint az elmúlt években a magyar szójatermés harmadát-felét adták el külföldre. A magyar szójaexport meghatározó célországai Németország, Ausztria és Szerbia, de van kivitel Horvátország és Olaszország irányába is.

Az Agrárminisztérium adatai szerint Magyarországon idén 168,7 ezer tonna szójatermés várható, ami kevesebb ugyan a tavalyi 174,2 ezer tonnánál, az elmúlt öt évi átlagnál viszont 6,1 százalékkal több.

A hektáronkénti hozam is 2,8-2-9 tonna lehet, hasonlóan a tavalyihoz. A szója vetésterület európai szinten növekedett, és eddig jók az idei termésátlagok is, a kilogrammonként 96-98 forintos szójaárakról ugyanakkor nem lehet elmondani, hogy magasan vannak – mondta Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese.

Az amerikai szója egy része továbbra is eljutott Kínába, brazil kereskedőkön keresztül. A világpiaci átrendeződéstől alapvetően óriási kilengéseket nem várnak – tette hozzá a szakember.

A hazai piacon mintegy 50 ezer tonna szója fogy el, a többit, többségében dara formájában, importból fedezik a felhasználók. A hazai termés többségét exportálják, a GM-mentes felárral együtt, ami piactól függően változó, jellemzően 5-10 százalék

– mondta Bányai Tibor.

A magyar jogrend tiltja a hazai GM termesztést, ezt ki kell használnunk, óriási gazdasági potenciál van benne – mondta Kulik. Ráadásul a tejben a legkönnyebb kiváltani a szóját. Ezt sok helyen már meg is tették. Érdemes az üzletek polcain körbenézni és látható, hogy a hazai tejek többségén olvasható már a GM-mentes termelésből felirat is – mondta.

Forrás: 
Napi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A brit gazdák Brexitet akarnak?

Nem épp úgy sikerült a Farmers Guardian brit agrármagazin netes felmérése, ahogy tervezték. A brit gazdákat kérdezték a december 12-ei parlamenti választásról. A válaszlehetőségek sokaknak nem tetszettek.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó nyugalmazott kutatómérnöknek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Eredményes ágazat visszatartó tényezőkkel - szlovák sörök

Egyelőre sikeres a szlovákiai sör- és malátagyártás, ennek ellenére az ágazatnak van egy komoly problémája, mégpedig a belföldön előállított sörárpa mennyiségével és minőségével. A mintegy 380 ezer tonnás sörárpaszükséglet jelentős hányadát, csaknem 100 ezer tonna alapanyagot külföldről kell behoznia az országnak.

A cél, hogy a termelés legyen nyereséges - a fehérjenövény-ágazat lehetőségei

Területalapú és termeléshez kötött támogatásokkal, beruházásösztönzéssel, valamint az öntözésfejlesztés előmozdításával segíti a kormány a fehérjenövény-ágazat eredményességét. Mindezt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület év végi záróeseményén.

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Szabályozták az öntözéses gazdálkodást

December 10-én az Országgyűlés 171 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az Agrárminisztérium öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát.

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.