Back to top

„Nálunk a műanyag is több kört fut”

A jövő évi Ultrabalaton futóverseny a tervek szerint kontinensünk legzöldebb tömegsport rendezvénye lesz, amihez egyebek mellet a frissítéshez használt víz szállítója, a Magyarvíz Kft. is hozzájárul. 2020-ban a 60 váltóponton felhasznált, 61,5 ezer darab Primavera víz PET palackjait összegyűjtik, és szelektív gyűjtőhelyen adják le azért, hogy újrahasznosítva alapanyaggá váljanak, ne szemétté.

PET palackok újrahasznosításra készen
Fotó: Magyarvíz Kft.
A hazai ásványvízgyártó követve az olasz anyavállalata környezetvédelmi modelljét, eddig is számos lépést tett a környezetünk védelméért. Csökkentették a PET palackok súlyát, így 2017-hez képest 10-12 százalékkal kevesebb műanyagot használnak fel az idén, a palackok 10 százaléka pedig újrafelhasznált alapanyagból készül.

Az ásványvízgyártáshoz szükséges energiát részben napelemek adják, a számítógép vezérelte automatikus palackozásnál szinte egyáltalán nincs a töltésből származó vízveszteség.

Emellett éves szinten több tonnával csökkentették a csomagolóanyagok mennyiségét azzal, hogy vékonyabb zsugorfóliát használnak.

A Magyarvíz a vásárlókat is szeretné környezettudatosságra ösztönözni, ehhez praktikus tanácsokkal látja el a fogyasztókat a honlapján, az ásványvizes palackokon és a facebookon is.

Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi vezetője: „Nagyon sok feladatunk van még, de úgy gondolom, hosszabb távon csak azok a vállalatok és brandek maradnak meg a piacon, amelyek szem előtt tartják a fenntartható fejlődést. Kutatások azt mutatják, hogy minden második vásárló hisz abban, hogy vásárlási döntésével pozitívan befolyásolhatja a Föld védelmét. Ezzel nyomást gyakorolnak a vállalatokra, előnyben részesítve azokat a márkákat, amelyek kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk mögött. Hosszabb távon tehát a zöld szemlélet megtérül egy márka, egy vállalat életében. Egy nemrégiben lezajlott konferencián elhangzott, hogy

az emberek többsége első helyen a gyártókat, másodikon a kormányokat, harmadikon a kereskedőket, negyediken saját magukat teszik felelőssé bolygónk környezeti problémáiért.

A megoldást elsősorban a gyártóktól és a kormányoktól várják. Szerintem az edukáció hihetetlenül fontos, de 10-20 éves hosszú folyamat, így kormányzati szabályozókkal gyorsabban célt lehetne érni”

Forrás: 
Magyarvíz Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.