A kaszói nagybirtokot Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen herceg alapította. A gazdag gímszarvasállománnyal rendelkező terület megvásárlásáról azután döntött, hogy 1909-ben a kezébe került vadászati joga, és elejtett egy rendkívüli trófeával rendelkező bikát. Az elkövetkező 5 év alatt 18 kataszterholdas nagybirtokot hozott létre.
Messze földön híres kaszói vadászkastélyát vörösfenyőből építtette. A falakat trófeák díszítették, az előkelő és kifinomult berendezése méltó volt a magas rangú, nemesi és királyi vadászvendégek fogadásához. Az épület azonban a herceg halála után, 1927-ben porrá égett.
Megelőzte korát
Kaszó 1950-ben az állam, 1967-től pedig a honvédség tulajdona lett, és a változások jelentős infrastrukturális átalakulással jártak: utakat építettek, felújításokat végeztek, elkészült a ma is álló vadászház, üdülőkomplexum és a sportcsarnok. A 3 lakosztállyal és 12 szobával rendelkező vadászház értékes trófeákat rejt, ott látható egyebek közt a Kaszón valaha lőtt legnagyobb gímbika 13,95 kilogrammos trófeájának másolata.
Néhány érdekesség: már akkoriban vízvezeték-rendszert építtetett ki, telefont hozatott a vidékre, villanytelepet csináltatott.
A vadászház mellett áll az 1913-ban téglából épült, 23 méter magas víztorony, szomszédságában pedig az uradalmi személyzet számára kialakított épületrész található. Az egykori cselédszállások egy részéből alakították ki a Főherceg Fogadót. Az étterem ma már nemcsak szállóvendégeit várja ínycsiklandó hagyományos és vadételeivel, hanem a nyári időszakban az erdőt járó, természetkedvelő turistákat is.
A KASZÓ Zrt. hazánk egyik legnagyobb és legsokszínűbb megyéjében, közel 15 ezer hektáron erdő-, és megközelítőleg 23 ezer hektáron vadgazdálkodik. A dombokkal tarkított, vízfolyásokkal szabdalt tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket. Az egykori lápvidék mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas, viszont kiváló erdő- és vadgazdálkodásra. Természeti kincsnek számító, Európa-hírű vadállománynak ad otthont.
A terület felszínének talaját elsősorban futóhomok alkotja, a buckasorok közötti mélyedésekben lápi anyagok, tőzegmaradványok fordulnak elő. A talajvíz kb. 1-3 méter mélyen található, néhol a felszínre is tör, és a pangó vizekkel együtt mocsaras, vizenyős foltokat alkot. A több száz lápfolt közül a legjelentősebb a Baláta-tó, mely Kaszótól dél-nyugatra terül el, mintegy 174 hektáron. A tavat 300 hektáros védőzóna övezi. A csapadékmennyiségtől függően a vízállása nagyon változékony, 1947–1950 között például teljesen kiszáradt, s azóta is többször előfordult hasonló eset.
Flóravilágának legnevezetesebb tagja a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, mely az ingólápok ritkasága. A láp gazdag állatvilágából a keresztes vipera fekete változatát érdemes kiemelni.
Középpontban a természet
A 2013-ban kialakított Kaszói Kirándulóközpontban minden megtalálható ahhoz, hogy a kiránduló igazán jól érezze magát. Csodás erdei környezetben, kellemes kikapcsolódást nyújtó kis szigetre lelhet. Hosszú erdei séta után a szalonnasütők egyikénél elkészítheti és elköltheti vacsoráját, majd kellemesen hátradőlve pihenhet valamelyik hintaágyon. Mindeközben a gyerekek felfedezhetik az erdei játszótér izgalmas játékait, kalandozhatnak a sövénylabirintus útvesztőin, vagy rúghatják a bőrt a füves focipályán.
A kirándulást az erdei kisvasutazás teszi teljessé. A kirándulóközpontból indul útjára Somogy megye legfiatalabb kisvasútja. Kényelmesen elutazhatunk vele a Baláta-tóhoz, ahol felkészült szakemberek vezetnek végig a természetvédelmi területen.
Ezt a létesítményt 2014-ben a tó flórájának és faunájának közelebbi megismerése céljából építette meg a KASZÓ Zrt. Utunk során a stégrendszert több információs öböl töri meg, illetve a vízfelszínhez közeledve egy megfigyelőbe is felmehetünk, ahonnét rálátunk a Baláta elszigetelt, titokzatos világára.
|
Sakál-tanya Erdei TáborNégy tanösvény
Visszatérve a kirándulóközpontba, végigsétálhatunk a közel 1 kilométer hosszú, 15 tájékoztató táblával ellátott Öregerdő Tanösvényen, majd a Lombkorona Tanösvénynél találjuk magunk. Az átlagosan 9 méter magasságban futó, 124 méter hosszúságú ösvényen interaktív elemek teszik izgalmassá az élővilág megismerését.
A hosszabb sétára vágyóknak a 3,52 kilométer hosszú Fafaj- és vadismereti Tanösvény bejárását ajánljuk. A tanösvény mentén elhelyezett 16 információs tábla a terület fontosabb őshonos fafajait ismerteti. Az útról letérve a Kűvölgyi-tóhoz jutunk, amely körül 2016-ban alakította ki a társaság az Erdőkerülő Tanösvényt. A 960 méter hosszú, 10 állomásból álló útvonalon az erdő hasznát, a benne zajló munkákat, az erdész feladatait, a természetvédelem, az erdő-, és vadgazdálkodás kapcsolatát, valamint a KASZÓ-LIFE pályázat keretében az erdőterület vízvisszatartásban elért eredményeit mutatjuk be.
Az első két tó már a herceg idején is halastóként működött, és akkor még egy vízimalom is üzemelt rajta, amelyet 1924-ben elvitt a víz. A zsilip betonfalába vésett évszám emlékeztet az egykori malomra. A mai tóparti park helyén egykor a herceg konyhakertje és veteményese volt, később csemetekertet alakítottak ki belőle. Ma már leginkább a pihenés és kikapcsolódás helyszínéül szolgál, a hatalmas filagória alatt éjszakába nyúló összejövetelekkel, kellemes sétákkal.
