0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

240 milliárd a gazdáknak – Elindult az előlegfizetés

Idén is indul a Magyar Államkincstáron keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegfizetése, amely idén 240 milliárd forintot tesz ki – mondta Nagy István agrárminiszter a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján Budapesten.

A Közös Agrárpolitika keretében évente több mint 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra válnak jogosulttá a termelők és ezt az összeget uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló agrár- és vidékfejlesztési támogatások, nemzeti támogatások és uniós piaci támogatások egészítik ki, így nagyságrendileg

a magyar agrárium évente 600–700 milliárd forint támogatásban részesül.

A támogatási rendszeren belül mind összegszerűségében, mind pedig az érintett termelők száma alapján a közvetlen támogatások, ezen belül is a két meghatározó területalapú támogatás – a SAPS és a zöldítés – a leghangsúlyosabb, hiszen ezek 170 ezer termelőt érintenek.

Cél: a versenyképesség megőrzése

A 21. századi magyar és európai élelmiszeripari feldolgozás egyik fontos alapja a felelősségvállalás a vásárlók és a fogyasztók védelmében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Baromfi Vágóhidak és Kereskedők Szövetségének éves közgyűlésén a közelmúltban. A tárcavezető nyitóelőadásában arról beszélt, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,3 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 81 százalékát nyolc tagállam biztosította, köztük 3,4 százalékot Magyarország. A növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között az éves termelés 25,5 százalékkal nőtt az unióban. Hozzátette: a baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mára már meghaladja a 150 százalékot.

Nagy István emlékeztetett, az Európai Bizottság júliusban megjelent rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unió baromfihús-termelése meghaladhatja a 15,6 millió tonnát 2019-ben, 2020-ra pedig elérheti a 15,9 milliót. A miniszter szerint a 2016-ban és 2017-ben Európában lezajlott madárinfluenza járvány számos tanulsággal szolgált, amelyek jelenleg meghatározzák a hazai védekezési stratégiát is. Eredményességét tükrözi, hogy 2018–19-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma már nem mutatott ki madárinfluenza vírust sem a hazai baromfiállományokban, sem a vadmadarakban. A humán megbetegedések megelőzése érdekében a szalmonellózis elleni védekezés Magyarországon is kötelező – emlékeztetett a tárcavezető. Hozzátette, a hús- és baromfiipar hazánkban élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelkedő ágazat.

A kormány célja, hogy Magyarországon csak az előírásokat ismerő, betartó, a biztonságos és megfelelő minőségű élelmiszer előállítását alkalmazó vállalkozások működjenek. Nagy István hangsúlyozta, az ágazat jövőjét három tényező befolyásolja: a népességnövekedésből fakadó mennyiségi igény, a fogyasztók minőségi elvárásai és az egyre fokozódó környezetvédelmi és állatjóléti szempontok. A miniszter arra kérte az unió felelős vezetőit, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassák a saját országuk piaci szereplőit, a baromfiágazatban jelentős foglalkoztatást biztosító vállalkozásokat. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy kötelességünk megvédeni az európai uniós fogyasztók érdekeit, legyen szó élelmiszer-biztonságról, állatjóléti elvárásokról és az antibiotikumok ellenőrzött felhasználásáról.

Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól, vagyis október 16-ától előleget fizet a gazdálkodónak a 2019-ben igényelt támogatási kérelmeik után a Magyar Államkincstáron keresztül.

Az előlegfizetés fő célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a gazdálkodóknak az őszi munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítsa a termelők pénzügyi stabilitását, likviditását.

Év végéig a közvetlen támogatások esetében a részfizetésekkel együtt összesen mintegy 200 milliárd forint kifizetése történik meg, míg a Vidékfejlesztési Program egyes területalapú támogatásai esetében 30 milliárd forint előleg kifizetése indul meg.

Az idei évben prognosztizált teljes kifizetési összeg a 2019. évi kérelmek után (előleg és részkifizetések összesen) tehát 199,4 milliárd forint. A tavalyi kérelmek esetében a ténylegesen megvalósult előlegfizetés összege 188 milliárd forint volt. Mindez azt jelenti, hogy 2019-ben a közvetlen támogatások esetében a szaktárca tervei szerint összességében 6 százalékkal több támogatást fizet ki a tavalyi év azonos időszakához képest.

A 2019. évi területalapú támogatás összege várhatóan 75 ezer forint körül alakul hektáronként.

Magyarország az időjárási viszontagságok miatt idén is jogosult a termelők számára emelt összegű előleget fizetni.

Ez azt jelenti, hogy egy minden feltételnek megfelelő gazdálkodó SAPS jogcímen 33 ezer forintra számíthat hektáronként, és aki még a zöldítési támogatás előlegére is jogosult, az mintegy 50 ezer forintnyi hektáronkénti kifizetésben részesülhet az idei évben.

Az előlegfizetés másik fontos lábát a Vidékfejlesztési Program keretében működő ökogazdálkodási és agrár-környezetgazdálkodási támogatások jelentik. Itt mintegy 30 milliárd forint összegben számíthatnak a gazdálkodók kifizetésekre. Ezen túlmenően még az egységes kérelmekhez kapcsolódóan kilenc vidékfejlesztési intézkedésnél lesznek még idén kifizetések, összesen 12,3 milliárd forint értékben.

Az idei esztendőben 170 527 egységes kérelem érkezett be 5 006 812 hektár mezőgazdasági területre.

Az Európai Központi Bank által közreadott, 2019. szeptember 30-ai hivatalos árfolyam 334,83 forint/euró, ennek alapján határozták meg a 2019. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó hazai támogatási összegeket és megkezdődhet az előlegfizetés.

Október 16-ától előlegfizetés kezdeményezhető a közvetlen támogatások esetében, amelynek maximális mértéke 2019-ben a teljes támogatás 70 százaléka lehet. (Megjegyzendő, hogy a 70 százalékos tényleges kifizetési arány, a nem teljes egészében lezárt vagy részben hibás kérelmek miatt nem feltétlenül valósul meg minden termelőnél.)

Az előlegfizetési időszak november 30-áig tart.

Előleget csak azon jogcímek esetében lehet fizetni, amelyeknél a Magyar Államkincstár lezárta az uniós jogszabályok által kötelező ellenőrzéseket. Ez utóbbit valóban fontos hangsúlyozni, hiszen nem minden termelő részesülhet előleg vagy részkifizetésben. Bármilyen kifizetés feltétele, az adott termelő esetében az ellenőrzések lezárása. A kifizetést lassító egyéb tényező az uniós jogszabály szigorítása például a zöldítés tekintetében.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag