Back to top

Az EP a méhek védelmére újabb javaslatot kér az Európai Bizottságtól

Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el szerdán, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást - közölte az uniós parlament szerdán a plenáris ülésen történtekről beszámolva.

Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról. Az útmutató elmagyarázta, hogyan kellene bevizsgálni a növényvédő szereket ahhoz, hogy az azután alkalmazott szerek ne veszélyeztessék sem akut, sem krónikus módon a méheket. A növényvédő szerek csak akkor maradhatnának a piacon, ha a vizsgálatokon megfelelnek.

Az uniós intézmények között lefolytatott vitában azonban több tagállam ellenezte a javaslatot, végül a bizottság olyan kompromisszumot javasolt, amely csak az akut mérgezés veszélyétől védte volna a méheket, a krónikustól nem.

Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
A strasbourgi plenáris ülésen 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013-as útmutatójának maradéktalan végrehajtását.

"A módosított bizottsági rendelettervezet csak az akut toxicitást ellen lép fel, nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról. A tervezet ráadásul nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi, és nem változtatná meg a védelem szintjét sem" - fogalmaztak.

A képviselők véleménye szerint az uniós bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló tagállamok nem alkottak minősített többséget.

A képviselők arra emlékeztettek, hogy az Európai Bizottság adatai szerint "az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának - beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket - előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés" figyelhető meg, és "számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget". Kijelentették: nem támogatják, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek, az Európai Parlament túlnyomó része nem akarja, hogy a méhek védelmét szolgáló jogszabályt fellazítsák.

"Arra szólítjuk fel az uniós bizottságot, hogy olyan, a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket" - mondta Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi bizottságának francia elnöke.

Mivel az EP plenárisa nem engedte tovább a javaslatot, az Európai Bizottságnak most új tervezetet kell beterjesztenie.

Az uniós bizottságtól származó adatok szerint csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának és a vadvirágfajok 78 százalékának léte legalább részben az állati beporzástól függ. Az unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd eurónyi közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Ötszáz kilogramm méz erdélyi árváknak a „Legyen minden nap mézes nap” keretében

A méhészek által felajánlott négyszáz kilogramm mézadományhoz további száz kilogrammot ajánlott fel az Agrármarketing Centrum, így összesen ötszáz kilogramm mézet adományoztak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

OMME-küldöttgyűlés: a „nemek” diadala a szavazásokon

Szinte minden beterjesztett javaslatot elutasított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) őszi küldöttgyűlése november 16-án, Budapesten tartott tanácskozásán. Egyetlen lényeges változás az egyesület szakmai lapjának, a Méhészújságnak a kiadásában várható.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.