Back to top

Az EP a méhek védelmére újabb javaslatot kér az Európai Bizottságtól

Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el szerdán, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást - közölte az uniós parlament szerdán a plenáris ülésen történtekről beszámolva.

Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról. Az útmutató elmagyarázta, hogyan kellene bevizsgálni a növényvédő szereket ahhoz, hogy az azután alkalmazott szerek ne veszélyeztessék sem akut, sem krónikus módon a méheket. A növényvédő szerek csak akkor maradhatnának a piacon, ha a vizsgálatokon megfelelnek.

Az uniós intézmények között lefolytatott vitában azonban több tagállam ellenezte a javaslatot, végül a bizottság olyan kompromisszumot javasolt, amely csak az akut mérgezés veszélyétől védte volna a méheket, a krónikustól nem.

Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
A strasbourgi plenáris ülésen 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013-as útmutatójának maradéktalan végrehajtását.

"A módosított bizottsági rendelettervezet csak az akut toxicitást ellen lép fel, nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról. A tervezet ráadásul nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi, és nem változtatná meg a védelem szintjét sem" - fogalmaztak.

A képviselők véleménye szerint az uniós bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló tagállamok nem alkottak minősített többséget.

A képviselők arra emlékeztettek, hogy az Európai Bizottság adatai szerint "az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának - beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket - előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés" figyelhető meg, és "számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget". Kijelentették: nem támogatják, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek, az Európai Parlament túlnyomó része nem akarja, hogy a méhek védelmét szolgáló jogszabályt fellazítsák.

"Arra szólítjuk fel az uniós bizottságot, hogy olyan, a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket" - mondta Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi bizottságának francia elnöke.

Mivel az EP plenárisa nem engedte tovább a javaslatot, az Európai Bizottságnak most új tervezetet kell beterjesztenie.

Az uniós bizottságtól származó adatok szerint csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának és a vadvirágfajok 78 százalékának léte legalább részben az állati beporzástól függ. Az unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd eurónyi közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

Szigorodtak a Ralstonia solanacearum baktérium felszámolására tett intézkedések a vető- és áruburgonyában

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30%-kal több hatósági ellenőrzés - termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat - elvégzését rendelte el a Nébih.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

Figyeljük a csapdákat, sokat elárulnak – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

Kevesebb alma terem a fákon, azok viszont nagyobbra nőnek, fontos a kalciumpótlásuk, hogy ne foltosodjanak. A csonthéjasoknál továbbra is lényeges a lombvédelem, és persze állandó feladatot adnak a molyok. Időközben pedig dióburok-fúrólégyből is egyre több van a csapdákban. A tavalyi, elképesztően magas fertőzöttség elkerülése érdekében már most indokolt a kártevő legyek és lárváik elleni védekezés elkezdése.

Örökerdőkkel a klímaváltozás negatív hatása ellen

A klímaváltozással az ökoszisztéma is komoly kihívások elé került. Bár vannak ökológiailag érzékenyebb területeik, de Csontos Dömötör véleménye szerint éppen az örökerdők azok, amelyek bizonyos stabilitással rendelkeznek.

Túl a féltávon a Zempléni Erdei Vándortábor

Idén eddig már 14 csapat járta be az Erdei Vándortábor Program ÉSZAKERDŐ Zrt. által szervezett Zempléni útvonalát. A csoportok többsége Budapestről, Pest megyéből, valamint az Alföld keleti részéről érkezett.