Haluskaház, a múlt idéző tanya - Az Év Tanyája

A Haluskaház, a haluska készítés fellegvára, itt minden megtalálható, ami ehhez a különleges felvidéki étel elkészítéséhez szükséges. A tanya a vendéglátás szempontjából „fiatalnak” számít, mostani formájában áprilistól üzemel.

A koros épületet Mária keresztapja, Frankó Pál családja építette. Az itt felnőtt keresztapa, sajnos ideje korán eltávozott, ezért Mária és férje úgy döntöttek, hogy megveszik az ingatlant, hogy családon belül maradjon. Mivel a szűk családi kör 35 főt számlál, jó ötletnek tűnt berendezni egy olyan helyet, ahol a családtagok össze tudnak jönni és mindenki kényelmesen elfér. Később, mikor a tanya már kezdte elnyerni jelenlegi formáját, a család és a gyerekek barátai is meglátogatták a helyet és remekül érezték magukat. Mária ekkor döbbent rá arra, hogy milyen önző dolog lenne, ha csak maguknak tartanák meg az ódon épületből áradó békés hangulatot.

A XX. század elején épült, alapozás nélküli épület vert falai között újjáéled a múlt. A házban sok berendezési tárgy a boldog békeidő nosztalgikus hangulatát idézi vissza. Amellett, hogy a család megtartotta a tanya régi bútorait, tudatosan gyűjti az antik tárgyakat. Jó néhány, már kidobásra szánt kelléket barátoktól, ismerősöktől kaptak ajándékba, hogy ne menjenek veszendőbe. Azonban sok dolgot a gyulai és békéscsabai bolhapiacról szereztek be. A letűnt kor eszközei – amelyek immáron új rendeltetést nyertek – a tanyát átszövő életstílus átadása mellett, a gyerekek és szüleik környezeti nevelésében is segítenek. Az ide látogató kis- és nagy vendégek megtudhatják, hogy milyen volt egy múlt század eleji hajvasaló, egy porcelán ételhordó, illetve, hogy nézett ki egy parfümőr. Megcsodálhatják a korabeli kézzel varrt ruhákat, kötényeket, a konyhai eszközöket és egy százéves sparheltet is, melyen a ház – névadó – specialitása készül, a haluska.

Utóbbit egy negyven centiméter vastag vályogfalú, jól szellőző kamrában tárolják, a füstölt szalonna és az egyéb füstölt áruk mellett.

Mi a haluska? A haluska egy hagyományos tót étel, nem összetévesztendő a galuskával! A haluska tésztájába liszt, tojás, só, és víz kerül, melyet kézzel gyúrnak, nyújtanak és kézzel is vágják fel vékony csíkokra. Ellentétben a galuskával, melyet szaggatnak, tésztájába pedig krumpli is kerül. A felvágott haluska tésztát sós vízben megfőzik, majd ropogósra pirítják sparhelten vagy kemencében és brindzával, káposztával, túróval vagy mákkal ízesítik.

A tanya mai stílusa több év alatt alakult ki, Mária ötletei alapján. Sokat alakítottak rajta mióta megvették, eltökélt szándékuk volt az eredeti látvány megőrzése. A ház fűtését még most is a falba épített kemencével és a különálló cserépkályhával oldják meg. A kemence és a tisztaszoba hajópadlója eredeti állapotában tündököl, viszont a burkolóanyagok, támfák, ajtó- és ablakkeretek különböző bontásokból származnak. Mária és férje módszeresen kutatta fel a közeli bontásra ítélt tanyákat, hogy a még menthető anyagokat használják fel sajátjukhoz. Ezzel az apró trükkel nemcsak megmentették a tüzelőnek szánt faanyagokat, hanem még inkább meghittebbé varázsolták a légkört, a vendégeknek pedig olyan érzésük van, mintha csak a nagyihoz jöttek volna. „Ott voltunk a környékbeli tanya- és házbontásokon és céltudatosan vásároltuk fel a nyílászárókat, ajtókat, gerendákat, faoszlopokat, hideg és melegburkolatokat, kiegészítőket, vályogot, tetőcserepet, mindent, amire szükségünk volt” – mesélte.

A tanya állatvilága változatos. Nem csak hagyományos magyar állatokat tartanak. A baromfik közül van kacsa, liba, gyöngyös, fürj, egy kínai selyem kakas, egy páva pár, Andor és Amália. Az udvarban él egy minnesotai kan disznó, két csün­gőhasú koca, egy holland törpe birkanyáj, a két kos, Félix és Rudi, na meg Matyi, a szamár. Amikor a tanya állat összetételét kialakították, kifejezetten azt vették figyelembe, hogy kistermetűek legyenek. Ennek több oka is volt. Egyrészt az idelátogató gyerekek bátrabban közelednek egy-egy kisebb testű állathoz, másrészt azért, mert Mária gyakran egyedül van kint a birtokon és az apróbb jószágokat könnyebb kezelni.

A birtokhoz tartozik egy szántó terület, mely a takarmány ellátásban segít és egy gyümölcsös kert is. Innen szüretelik a lekvárba, befőttbe és persze a pálinkába való alapanyagot. A tanyán a környezettudatos életmódra és az önellátásra törekszenek. Igyekeznek vegyszermentesen mindent maguk előállítani. Gyűjtik az esővizet, melyet öntözésre és itatásra is használnak. A zöldhulladékot komposztálják és többnyire a konyhakert talaját javítják fel vele.

A tanya falusi vendégasztalként és szálláshelyként is funkcionál. Családi ünnepségek, baráti összejövetelek és főként gyerekprogramok kerülnek megrendezésre. Áprilistól mostanáig közel hétszáz gyermek járt már itt. Azonban nem csak a fiatalabb korosztály élvezi ki rendszeresen a hely kivételes harmóniáját. Nyugdíjas klubok tagjai is gyakori, szívesen látott vendégek. Számukra egy igazi időutazást jelent átlépni a tanya küszöbét.

A Frankó tanyán a tót hagyományokat őrzik, mivel Mária katolikus, szlovák családból származik. A tótok egyik nemzeti étele a haluska, innen jött az ötlet, hogy a tanya neve Haluskaház legyen. „A név arra utal, hogy a felújítás során nem csak a korabeli környezet reprodukálását tartottuk szem előtt, hanem eltökélt szándékunk volt, hogy mindenki számára elérhető és megérthető módon mutassuk be a korabeli tanyasi életet is. Úgy gondoltuk, hogy erre a gasztronómia a legalkalmasabb. Ezért a tanyabemutatás középpontjába a haluskakészítést állítottuk.” – mondta. Hozzátette, hogy a tanyán kifejezetten olyan tevékenységet szerettek volna bevezetni, ami a környéken egyedülálló.

A tótoknál a péntek volt a böjtnap, ekkor ettek rendszerint haluskát. Mária azt tervezi, hogy elindítja a Haluska pénteket, melynek során a programra jelentkezők részt vennének egy haluskakóstoláson, miközben megpihennek a csodálatos tanyasi környezetben.