Back to top

Brexit - Nőhet a növényvédőszerhasználat

Az élelmiszerbiztonsági előírások lazulásától félnek a Brexit miatt. Egy nemrégiben közzétett jelentés arra figyelmeztet, hogy a Brexitet követően több növényvédőszer maradvány fordulhat elő az élelmiszerekben, mivel zűrzavar mutatkozik abban a tekintetben, hogy milyen előírások vonatkoznak majd a kilépés után az Egyesült Királyságra.

A kormány ugyan biztosította a lakosságot, hogy a Brexitet követően is magas környezetvédelmi standardok lesznek érvényben, de a kételkedők szerint ez kevés, és az is félő, hogy az esetleges joghézagok miatt a gazdálkodók több vegyszert használhatnak a termelés során.

Attól is tartanak, hogy az EU-szabályozásban foglaltnál több növényvédő szer-maradványt tartalmazó importélelmiszer is bekerülhet az Egyesült Királyságba.

Repceföld
Fotó: Hevesi Mihály

“A koktélhatás” című jelentésben két környezetvédő szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy fejleszteni kellene a növényvédőszerek ellenőrzését, mérsékelni használatukat, illetve a kormánynak is támogatnia kellene az ezirányú kutatásokat. Josie Cohen, a jelentés vezető szerzője szerint “az Egyesült Kirányságnak vagy új intézményeket és szervezeteket kell felállítania, amelyek betöltik a Brexit utáni irányítási rést, vagy legalább biztosítani, hogy legyen olyan rendszerek, amelyek teljesítik a korábbi EU-szervek funkcióit.” 

A jelentésben azt is kiemelik, hogy az országban jelentősen nőtt a növényvédőszer-használat az utóbbi három évtizedben, aminek káros követkeményei vannak az emberi egészségre és a környezetre.

Azon földterületek nagysága, amelyen növényvédő szert használnak, kétharmadával emelkedett 1990 és 2016 között, és manapság jóval gyakrabban is használják ezeket a szereket. 1990-ben a repce egyötödét és a gabonafélék csaknem harmadát kezelték négynél többször növényvédő szerrel egy szezon alatt. 2016-ban már a repce négyötödére és a gabonafélék több mint felére volt ez igaz, míg

a burgonyánál háromszorosára nőtt a növényvédőszerhasználat 1990 és 2016 között.

Ennek ellenére fontos hozzátenni, hogy három évtized alatt maguk a növényvédőszerek is változtak: a gyakoribb használatből nem feltételenül következik, hogy a növényekben több a szermaradvány, hanem arra is utalhat, hogy sokkal célzottabban használják őket.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Hidegre érzékeny finomságok

Érdekes társaság az étkezési szőlők köre. Találunk köztük régi magyar fajtákat, keletről jött szépségeket, de mutatós, sőt – esetenként – ellenálló hibrideket is. Ebben a cikkben az őshonos és évszázadokkal ezelőtt hazánkba érkezett étkezési fajták között csemegézünk. A következő számban pedig a nemesítés történetét tekintjük át, és a hibridek világában folytatjuk majd kalandjainkat.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A brit gazdák Brexitet akarnak?

Nem épp úgy sikerült a Farmers Guardian brit agrármagazin netes felmérése, ahogy tervezték. A brit gazdákat kérdezték a december 12-ei parlamenti választásról. A válaszlehetőségek sokaknak nem tetszettek.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó nyugalmazott kutatómérnöknek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.