Back to top

Melléktermékekből sikeres (oldal)ágazat - a biomassza hazai lehetőségei

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt bioeconomy stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel.

Érdekellentétek

A biomassza hasznosítása természetesen érdekek ütközésével is járhat. Európai uniós szintű vitára van szükség az elvek összehangolására, és választani kell az irányok közt. Még az sem dőlt el, hogy a biomassza alapú gazdaságot az agrár-, a klíma- és energia-, az oktatás- és kutatás- vagy az ipar- és kereskedelempolitikához soroljuk, netán a környezetvédelemhez. Bár a biomassza alapú gazdaság alapelvei a nyugati tagországokban régóta ismertek, még mindig gyakori, hogy a különböző uniós politikák jogszabályai ellentmondanak egymásnak. És akkor ágazati érdekekről nem is beszéltünk.

A biomassza alapú gazdaság nem új keletű kezdeményezés, hozzánk azonban csak megkésve gyűrűzött be. Jól mutatja ezt, hogy az EU-13-ak közül csak Litvániának van erre vonatkozó stratégiája, azaz igen nagy a lemaradásunk a nyugat-európai államoktól, és a terület szabályozása még ott sem kiforrott.

Hazánk hatalmas biomassza-potenciáljának nagyobb részét nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően hasznosítjuk. Az előrelépéshez az kellene, hogy a hulladékok, melléktermékek, vagy éppen a biomasszanyerés céljából termesztett növények hasznosításával magas hozzáadott értékű termék jelenjen meg a piacon.

Készül a stratégia

Az uniós szinten 2018-ban indított Power4Bio kezdeményezés célja a regionális biomassza alapú gazdaság kiépítése. Fölvállalta a jó gyakorlatok fölkutatását, összegyűjtését, és annak keretében igyekeznek megmagyarázni a biomassza alapú gazdaságra törekvés okait környezetvédelmi, oktatási és üzleti szempontból is. Az Európai Unióban kiemelt programként kezelik, de cserébe érthető összefüggéseket várnak a szakértőktől.

Hazánkban a biomassza alapú gazdaságra vonatkozó stratégiaalkotás elsődleges kezdeményezője az Agrárminisztérium. A folyamat irányítására, összehangolására, a Power4Bio projektben tett vállalások teljesítésére hozták létre a Magyar Bioeconomy Klasztert, amelybe minél több szereplőt szeretnének bevonni.

Céljuk egyebek közt az innovációs hajlandóság növelése, és a társadalmi kapcsolódások kiterjesztése úgy, hogy közben nem veszélyeztetjük a fenntarthatóságot, elkerüljük a túlhasználatot.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI), a NAK biomassza alapú gazdaság alosztálya és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. (BZN) a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtéséhez szükséges stratégia-előkészítési folyamatok meghatározó szereplői.

A BZN hazánk legnagyobb alkalmazott kutatási hálózata, mely a szolgáltatások igen széles tárházát kínálja a gazdálkodóknak, nemcsak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, hanem egyebek közt üzleti, pénzügyi vonalon is, hogy a kutatási eredményeket minél többen átültethessék a gyakorlatba. A 26 éve létrehozott szervezet a sikerek mellett számos sikertelenséget is megélt, egyebek közt az igen széttagolt jogi szabályozásból adódóan, tudtuk meg Koós Ákostól, a BZN osztályvezetőjétől. Együttműködnek kutatóintézetekkel, az üzleti szereplőkkel, oktatási intézményekkel és a finanszírozásban segítő magánszférával egyaránt.

Kamarai alosztály

A biomassza alapú gazdaság hazai kiterjesztését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében idén megalapított alosztály is. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy minél több termelő megtalálja a helyét a folyamatban, és a képződött haszonból az elsődleges termék-előállítók is részesedjenek, tudtuk meg az alosztály vezetőjétől, Somosné Nagy Adrienntől.

Egyik legfontosabb feladatuk, hogy föltérképezzék az agráriumban megtermelődő, fölhalmozódó biomassza mennyiségét és minőségét, és meghatározzák a fenntartható és okszerű, a mezőgazdasági termelést nem veszélyeztető és többletként rendelkezésre álló biomassza arányát.

Jó gyakorlatok bemutatásával terjesztik a biomassza alapú gazdaság alapelveit, tájékoztató anyagokkal bővítik a termelők ez irányú ismereteit. Szükség van a biomassza alapú gazdaság jogi és gazdasági környezetének elemzésére is, az alosztály javaslatokat tesz a jogszabályi keretrendszer harmonizálására, szorgalmazza és részt vesz a hazai biomassza alapú stratégia kidolgozásában. Az alosztály vezetője részt vesz az Európai Bizottság mellett működő munkacsoportban, tartja a kapcsolatot az abba delegált szakértőkkel.

Az eddig megjelent szakirodalmak alapján azt állíthatjuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összes szerves anyag tömege – tehát az elméleti biomassza-potenciál – körülbelül 350-360 millió tonna.

Ennek pedig mindössze 30 százaléka, azaz 105-110 millió tonna újul meg évről évre és hasznosul újra. Ebből a legnagyobb részarányt, mintegy 50-60 millió tonna szerves anyagot a mezőgazdasági ágazat termeli, tájékoztatott Somosné Nagy Adrienn.

A mezőgazdaságban évről évre termelődő elsődleges biomassza nagy részben jelenleg is hasznosul. A mezőgazdasági biomassza közel felét adó melléktermékek, maradványok egyrészt gazdagítják a talajt, vagy más módon használjuk őket élelmiszertermelésre (gomba), de válhat belőlük takarmány, cellulóz vagy hő-, illetve villamosenergia is. A feladat az, hogy új, innovatív technológiák alkalmazásával a biomassza alapú gazdaság szemléletének megfelelően alakuljanak át a hagyományos értékláncok. Ehhez szorgalmazni kell a biomassza többlépcsős hasznosítását, valamint a körforgásos termelést, mert csak így növelhetjük a gazdasági fejlődést szolgáló hozzáadott értéket, védhetjük meg a talajokat, és erősíthetjük azok fenntartható használatát a biomassza mennyiségének megváltoztatása nélkül.

A többlépcsős hasznosításra áttérés komoly kihívás, mert a hagyományos termelési útvonalak közé új technológiákat kell beilleszteni, amihez egyrészt föl kell térképezni az elérhető innovatív technológiákat vagy esetleg technológiafejlesztést kell kezdeményezni.

Az eredeti értékláncok átszabásakor arra kell ügyelni, hogy megmaradjon az eredeti termékösszetétel. Ha például eredetileg a biomassza takarmányként való hasznosítása volt a cél, akkor az új értékláncban is tudnunk kell erre a célra alkalmas termékeket készíteni a termelési folyamatok és sorrendek megváltoztatása mellett is. Ezeket a termékeket ugyanis igényli a gazdaság, nem lehet más biomassza-hasznosítás kárára új termékek gyártását szorgalmazni.

A jelenleg formálódó biomassza alapú gazdasági stratégiának az a feladata, hogy fölülvizsgálja ezeket a klasszikus értékláncokat és ajánlásokat tegyen. A termőföldek védelme szintén kiemelt szempont, ezért az adott termőföldön megtermelt tápanyagnak a hasznosítási folyamat végén ugyanoda kell visszakerülnie. A biomassza alapú gazdaság elsődlegesen a növényekben fölhalmozódó szenet hasznosítja, ezért az ásványi anyagok visszamaradnak.

Vannak azonban olyan biomassza-forrásaink is, amelyekre eddig nem épült ki hasznosítási rendszer.

A legelők szerves anyagát takarmányozásra használjuk, de ezen a téren tágabbak a lehetőségek.

Az erdészeti biomassza hasznosítása még gyerekcipőben jár, a mezőgazdasági termékekhez hasonló mennyiségben képződő termelési és kommunális hulladékban rejlő lehetőségeket pedig szinte egyáltalán nem aknázzuk ki.

A monostorpályi ültetvény hároméves császárfái
Fotó: Juhász Lajos

Erős a hajlandóság

A gazdasági szektorban mind több a jó példa a biomassza értéknövelésére. Míg a korábbi években – valószínűleg a megújuló villamosenergia-termelést ösztönző rendszer hatására – a biomassza energetikai célú hasznosítása volt a jellemző, addig manapság a vállalkozások kezdik fölismerni a biomasszában rejlő további lehetőségeket. Ráálltak a szemestakarmány ipari hasznosítására, így fosszilis erőforrások válthatók ki akár az üzemanyag-gyártásban, akár a gyógyszeriparban. Többlépcsős hasznosítás például, hogy a kukorica fermentációja során keletkező mellékterméket beviszik a haszonállatok takarmányozási rendszerébe, így ez esetben úgy sikerül megvalósítani az értéknövelést, hogy a biomassza eredeti hasznosítási iránya többé-kevésbe megmarad.

A körforgásos, kaszkád hasznosítás jó példája a mezőgazdasági szármaradványokra épülő gombatermesztés. Ebben az esetben a melléktermékből élelmiszert készítünk, tehát az élelmiszertermelés hatékonyságát a termőterület növelése nélkül javíthatjuk.

A gombatermesztésből visszamaradó komposzt pedig alkalmas a termőföldek tápanyag-utánpótlására, de akár biogázt is gyárthatunk belőle, amire szintén van már példa. Az energiatermelés végén keletkező fermentációs maradékanyag szintén visszakerül a talajokra, ezzel zárul a tápanyagok körforgási rendszere.

Egyéb innovatív megoldások is születtek. Egyes arckrémek alapanyagát a napraforgószárból vonják ki, ami mindenképpen új értéket ad ennek a növényi mellékterméknek. De a növényi olajok körében is hatalmas átalakulás történt az elmúlt évtizedben. Így az eddig sokszor hulladékként kezelt magokból készítenek olajat (például paprikaolaj).

Fontos azonban, hogy csak olyan biomasszából érdemes energiát termelni, amit más célra már nem tudunk fölhasználni.

Az egyik mezőgazdasági termelő cég azon kísérletezik, hogyan tudna a lehullott levelekből brikettet készíteni, amiből aztán hőt termelnének. Ezek a példák jól szemléltetik, hogy az innovációs hajlandóság erős, így a jól kigondolt ösztönzőrendszer hatására hatalmas előrelépés várható a közeljövőben.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Alternatív takarmányok a kecskék számára - Kísérleti év

Beszámolok az idei tapasztalataimról, milyen lehetőségeket találtam a megbolondult időjárás hatásainak kivédésére. Az év eddig ismét meglehetősen siralmasra sikerült a környékünkön, olyannyira, hogy csak kétszer tudtak lucernát kaszálni az itt élő gazdálkodók. Az ország nagy részén, úgy tudom, hasonló a helyzet, kivételt ez alól csupán a „nagyon” Nyugat- és Dél-Nyugat-Magyar­or­szág jelentett.