Back to top

Melléktermékekből sikeres (oldal)ágazat - a biomassza hazai lehetőségei

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt bioeconomy stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel.

Érdekellentétek

A biomassza hasznosítása természetesen érdekek ütközésével is járhat. Európai uniós szintű vitára van szükség az elvek összehangolására, és választani kell az irányok közt. Még az sem dőlt el, hogy a biomassza alapú gazdaságot az agrár-, a klíma- és energia-, az oktatás- és kutatás- vagy az ipar- és kereskedelempolitikához soroljuk, netán a környezetvédelemhez. Bár a biomassza alapú gazdaság alapelvei a nyugati tagországokban régóta ismertek, még mindig gyakori, hogy a különböző uniós politikák jogszabályai ellentmondanak egymásnak. És akkor ágazati érdekekről nem is beszéltünk.

A biomassza alapú gazdaság nem új keletű kezdeményezés, hozzánk azonban csak megkésve gyűrűzött be. Jól mutatja ezt, hogy az EU-13-ak közül csak Litvániának van erre vonatkozó stratégiája, azaz igen nagy a lemaradásunk a nyugat-európai államoktól, és a terület szabályozása még ott sem kiforrott.

Hazánk hatalmas biomassza-potenciáljának nagyobb részét nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően hasznosítjuk. Az előrelépéshez az kellene, hogy a hulladékok, melléktermékek, vagy éppen a biomasszanyerés céljából termesztett növények hasznosításával magas hozzáadott értékű termék jelenjen meg a piacon.

Készül a stratégia

Az uniós szinten 2018-ban indított Power4Bio kezdeményezés célja a regionális biomassza alapú gazdaság kiépítése. Fölvállalta a jó gyakorlatok fölkutatását, összegyűjtését, és annak keretében igyekeznek megmagyarázni a biomassza alapú gazdaságra törekvés okait környezetvédelmi, oktatási és üzleti szempontból is. Az Európai Unióban kiemelt programként kezelik, de cserébe érthető összefüggéseket várnak a szakértőktől.

Hazánkban a biomassza alapú gazdaságra vonatkozó stratégiaalkotás elsődleges kezdeményezője az Agrárminisztérium. A folyamat irányítására, összehangolására, a Power4Bio projektben tett vállalások teljesítésére hozták létre a Magyar Bioeconomy Klasztert, amelybe minél több szereplőt szeretnének bevonni.

Céljuk egyebek közt az innovációs hajlandóság növelése, és a társadalmi kapcsolódások kiterjesztése úgy, hogy közben nem veszélyeztetjük a fenntarthatóságot, elkerüljük a túlhasználatot.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI), a NAK biomassza alapú gazdaság alosztálya és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. (BZN) a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtéséhez szükséges stratégia-előkészítési folyamatok meghatározó szereplői.

A BZN hazánk legnagyobb alkalmazott kutatási hálózata, mely a szolgáltatások igen széles tárházát kínálja a gazdálkodóknak, nemcsak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, hanem egyebek közt üzleti, pénzügyi vonalon is, hogy a kutatási eredményeket minél többen átültethessék a gyakorlatba. A 26 éve létrehozott szervezet a sikerek mellett számos sikertelenséget is megélt, egyebek közt az igen széttagolt jogi szabályozásból adódóan, tudtuk meg Koós Ákostól, a BZN osztályvezetőjétől. Együttműködnek kutatóintézetekkel, az üzleti szereplőkkel, oktatási intézményekkel és a finanszírozásban segítő magánszférával egyaránt.

Kamarai alosztály

A biomassza alapú gazdaság hazai kiterjesztését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében idén megalapított alosztály is. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy minél több termelő megtalálja a helyét a folyamatban, és a képződött haszonból az elsődleges termék-előállítók is részesedjenek, tudtuk meg az alosztály vezetőjétől, Somosné Nagy Adrienntől.

Egyik legfontosabb feladatuk, hogy föltérképezzék az agráriumban megtermelődő, fölhalmozódó biomassza mennyiségét és minőségét, és meghatározzák a fenntartható és okszerű, a mezőgazdasági termelést nem veszélyeztető és többletként rendelkezésre álló biomassza arányát.

Jó gyakorlatok bemutatásával terjesztik a biomassza alapú gazdaság alapelveit, tájékoztató anyagokkal bővítik a termelők ez irányú ismereteit. Szükség van a biomassza alapú gazdaság jogi és gazdasági környezetének elemzésére is, az alosztály javaslatokat tesz a jogszabályi keretrendszer harmonizálására, szorgalmazza és részt vesz a hazai biomassza alapú stratégia kidolgozásában. Az alosztály vezetője részt vesz az Európai Bizottság mellett működő munkacsoportban, tartja a kapcsolatot az abba delegált szakértőkkel.

Az eddig megjelent szakirodalmak alapján azt állíthatjuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összes szerves anyag tömege – tehát az elméleti biomassza-potenciál – körülbelül 350-360 millió tonna.

Ennek pedig mindössze 30 százaléka, azaz 105-110 millió tonna újul meg évről évre és hasznosul újra. Ebből a legnagyobb részarányt, mintegy 50-60 millió tonna szerves anyagot a mezőgazdasági ágazat termeli, tájékoztatott Somosné Nagy Adrienn.

A mezőgazdaságban évről évre termelődő elsődleges biomassza nagy részben jelenleg is hasznosul. A mezőgazdasági biomassza közel felét adó melléktermékek, maradványok egyrészt gazdagítják a talajt, vagy más módon használjuk őket élelmiszertermelésre (gomba), de válhat belőlük takarmány, cellulóz vagy hő-, illetve villamosenergia is. A feladat az, hogy új, innovatív technológiák alkalmazásával a biomassza alapú gazdaság szemléletének megfelelően alakuljanak át a hagyományos értékláncok. Ehhez szorgalmazni kell a biomassza többlépcsős hasznosítását, valamint a körforgásos termelést, mert csak így növelhetjük a gazdasági fejlődést szolgáló hozzáadott értéket, védhetjük meg a talajokat, és erősíthetjük azok fenntartható használatát a biomassza mennyiségének megváltoztatása nélkül.

A többlépcsős hasznosításra áttérés komoly kihívás, mert a hagyományos termelési útvonalak közé új technológiákat kell beilleszteni, amihez egyrészt föl kell térképezni az elérhető innovatív technológiákat vagy esetleg technológiafejlesztést kell kezdeményezni.

Az eredeti értékláncok átszabásakor arra kell ügyelni, hogy megmaradjon az eredeti termékösszetétel. Ha például eredetileg a biomassza takarmányként való hasznosítása volt a cél, akkor az új értékláncban is tudnunk kell erre a célra alkalmas termékeket készíteni a termelési folyamatok és sorrendek megváltoztatása mellett is. Ezeket a termékeket ugyanis igényli a gazdaság, nem lehet más biomassza-hasznosítás kárára új termékek gyártását szorgalmazni.

A jelenleg formálódó biomassza alapú gazdasági stratégiának az a feladata, hogy fölülvizsgálja ezeket a klasszikus értékláncokat és ajánlásokat tegyen. A termőföldek védelme szintén kiemelt szempont, ezért az adott termőföldön megtermelt tápanyagnak a hasznosítási folyamat végén ugyanoda kell visszakerülnie. A biomassza alapú gazdaság elsődlegesen a növényekben fölhalmozódó szenet hasznosítja, ezért az ásványi anyagok visszamaradnak.

Vannak azonban olyan biomassza-forrásaink is, amelyekre eddig nem épült ki hasznosítási rendszer.

A legelők szerves anyagát takarmányozásra használjuk, de ezen a téren tágabbak a lehetőségek.

Az erdészeti biomassza hasznosítása még gyerekcipőben jár, a mezőgazdasági termékekhez hasonló mennyiségben képződő termelési és kommunális hulladékban rejlő lehetőségeket pedig szinte egyáltalán nem aknázzuk ki.

A monostorpályi ültetvény hároméves császárfái
Fotó: Juhász Lajos

Erős a hajlandóság

A gazdasági szektorban mind több a jó példa a biomassza értéknövelésére. Míg a korábbi években – valószínűleg a megújuló villamosenergia-termelést ösztönző rendszer hatására – a biomassza energetikai célú hasznosítása volt a jellemző, addig manapság a vállalkozások kezdik fölismerni a biomasszában rejlő további lehetőségeket. Ráálltak a szemestakarmány ipari hasznosítására, így fosszilis erőforrások válthatók ki akár az üzemanyag-gyártásban, akár a gyógyszeriparban. Többlépcsős hasznosítás például, hogy a kukorica fermentációja során keletkező mellékterméket beviszik a haszonállatok takarmányozási rendszerébe, így ez esetben úgy sikerül megvalósítani az értéknövelést, hogy a biomassza eredeti hasznosítási iránya többé-kevésbe megmarad.

A körforgásos, kaszkád hasznosítás jó példája a mezőgazdasági szármaradványokra épülő gombatermesztés. Ebben az esetben a melléktermékből élelmiszert készítünk, tehát az élelmiszertermelés hatékonyságát a termőterület növelése nélkül javíthatjuk.

A gombatermesztésből visszamaradó komposzt pedig alkalmas a termőföldek tápanyag-utánpótlására, de akár biogázt is gyárthatunk belőle, amire szintén van már példa. Az energiatermelés végén keletkező fermentációs maradékanyag szintén visszakerül a talajokra, ezzel zárul a tápanyagok körforgási rendszere.

Egyéb innovatív megoldások is születtek. Egyes arckrémek alapanyagát a napraforgószárból vonják ki, ami mindenképpen új értéket ad ennek a növényi mellékterméknek. De a növényi olajok körében is hatalmas átalakulás történt az elmúlt évtizedben. Így az eddig sokszor hulladékként kezelt magokból készítenek olajat (például paprikaolaj).

Fontos azonban, hogy csak olyan biomasszából érdemes energiát termelni, amit más célra már nem tudunk fölhasználni.

Az egyik mezőgazdasági termelő cég azon kísérletezik, hogyan tudna a lehullott levelekből brikettet készíteni, amiből aztán hőt termelnének. Ezek a példák jól szemléltetik, hogy az innovációs hajlandóság erős, így a jól kigondolt ösztönzőrendszer hatására hatalmas előrelépés várható a közeljövőben.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.