ÉrdekellentétekA biomassza hasznosítása természetesen érdekek ütközésével is járhat. Európai uniós szintű vitára van szükség az elvek összehangolására, és választani kell az irányok közt. Még az sem dőlt el, hogy a biomassza alapú gazdaságot az agrár-, a klíma- és energia-, az oktatás- és kutatás- vagy az ipar- és kereskedelempolitikához soroljuk, netán a környezetvédelemhez. Bár a biomassza alapú gazdaság alapelvei a nyugati tagországokban régóta ismertek, még mindig gyakori, hogy a különböző uniós politikák jogszabályai ellentmondanak egymásnak. És akkor ágazati érdekekről nem is beszéltünk. |
A biomassza alapú gazdaság nem új keletű kezdeményezés, hozzánk azonban csak megkésve gyűrűzött be. Jól mutatja ezt, hogy az EU-13-ak közül csak Litvániának van erre vonatkozó stratégiája, azaz igen nagy a lemaradásunk a nyugat-európai államoktól, és a terület szabályozása még ott sem kiforrott.
Hazánk hatalmas biomassza-potenciáljának nagyobb részét nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően hasznosítjuk. Az előrelépéshez az kellene, hogy a hulladékok, melléktermékek, vagy éppen a biomasszanyerés céljából termesztett növények hasznosításával magas hozzáadott értékű termék jelenjen meg a piacon.
Készül a stratégia
Az uniós szinten 2018-ban indított Power4Bio kezdeményezés célja a regionális biomassza alapú gazdaság kiépítése. Fölvállalta a jó gyakorlatok fölkutatását, összegyűjtését, és annak keretében igyekeznek megmagyarázni a biomassza alapú gazdaságra törekvés okait környezetvédelmi, oktatási és üzleti szempontból is. Az Európai Unióban kiemelt programként kezelik, de cserébe érthető összefüggéseket várnak a szakértőktől.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI), a NAK biomassza alapú gazdaság alosztálya és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. (BZN) a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtéséhez szükséges stratégia-előkészítési folyamatok meghatározó szereplői.
A BZN hazánk legnagyobb alkalmazott kutatási hálózata, mely a szolgáltatások igen széles tárházát kínálja a gazdálkodóknak, nemcsak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, hanem egyebek közt üzleti, pénzügyi vonalon is, hogy a kutatási eredményeket minél többen átültethessék a gyakorlatba. A 26 éve létrehozott szervezet a sikerek mellett számos sikertelenséget is megélt, egyebek közt az igen széttagolt jogi szabályozásból adódóan, tudtuk meg Koós Ákostól, a BZN osztályvezetőjétől. Együttműködnek kutatóintézetekkel, az üzleti szereplőkkel, oktatási intézményekkel és a finanszírozásban segítő magánszférával egyaránt.
Kamarai alosztály
A biomassza alapú gazdaság hazai kiterjesztését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében idén megalapított alosztály is. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy minél több termelő megtalálja a helyét a folyamatban, és a képződött haszonból az elsődleges termék-előállítók is részesedjenek, tudtuk meg az alosztály vezetőjétől, Somosné Nagy Adrienntől.
Jó gyakorlatok bemutatásával terjesztik a biomassza alapú gazdaság alapelveit, tájékoztató anyagokkal bővítik a termelők ez irányú ismereteit. Szükség van a biomassza alapú gazdaság jogi és gazdasági környezetének elemzésére is, az alosztály javaslatokat tesz a jogszabályi keretrendszer harmonizálására, szorgalmazza és részt vesz a hazai biomassza alapú stratégia kidolgozásában. Az alosztály vezetője részt vesz az Európai Bizottság mellett működő munkacsoportban, tartja a kapcsolatot az abba delegált szakértőkkel.
Ennek pedig mindössze 30 százaléka, azaz 105-110 millió tonna újul meg évről évre és hasznosul újra. Ebből a legnagyobb részarányt, mintegy 50-60 millió tonna szerves anyagot a mezőgazdasági ágazat termeli, tájékoztatott Somosné Nagy Adrienn.
A mezőgazdaságban évről évre termelődő elsődleges biomassza nagy részben jelenleg is hasznosul. A mezőgazdasági biomassza közel felét adó melléktermékek, maradványok egyrészt gazdagítják a talajt, vagy más módon használjuk őket élelmiszertermelésre (gomba), de válhat belőlük takarmány, cellulóz vagy hő-, illetve villamosenergia is. A feladat az, hogy új, innovatív technológiák alkalmazásával a biomassza alapú gazdaság szemléletének megfelelően alakuljanak át a hagyományos értékláncok. Ehhez szorgalmazni kell a biomassza többlépcsős hasznosítását, valamint a körforgásos termelést, mert csak így növelhetjük a gazdasági fejlődést szolgáló hozzáadott értéket, védhetjük meg a talajokat, és erősíthetjük azok fenntartható használatát a biomassza mennyiségének megváltoztatása nélkül.
Az eredeti értékláncok átszabásakor arra kell ügyelni, hogy megmaradjon az eredeti termékösszetétel. Ha például eredetileg a biomassza takarmányként való hasznosítása volt a cél, akkor az új értékláncban is tudnunk kell erre a célra alkalmas termékeket készíteni a termelési folyamatok és sorrendek megváltoztatása mellett is. Ezeket a termékeket ugyanis igényli a gazdaság, nem lehet más biomassza-hasznosítás kárára új termékek gyártását szorgalmazni.
A jelenleg formálódó biomassza alapú gazdasági stratégiának az a feladata, hogy fölülvizsgálja ezeket a klasszikus értékláncokat és ajánlásokat tegyen. A termőföldek védelme szintén kiemelt szempont, ezért az adott termőföldön megtermelt tápanyagnak a hasznosítási folyamat végén ugyanoda kell visszakerülnie. A biomassza alapú gazdaság elsődlegesen a növényekben fölhalmozódó szenet hasznosítja, ezért az ásványi anyagok visszamaradnak.
Vannak azonban olyan biomassza-forrásaink is, amelyekre eddig nem épült ki hasznosítási rendszer.
Az erdészeti biomassza hasznosítása még gyerekcipőben jár, a mezőgazdasági termékekhez hasonló mennyiségben képződő termelési és kommunális hulladékban rejlő lehetőségeket pedig szinte egyáltalán nem aknázzuk ki.
Erős a hajlandóság
A gazdasági szektorban mind több a jó példa a biomassza értéknövelésére. Míg a korábbi években – valószínűleg a megújuló villamosenergia-termelést ösztönző rendszer hatására – a biomassza energetikai célú hasznosítása volt a jellemző, addig manapság a vállalkozások kezdik fölismerni a biomasszában rejlő további lehetőségeket. Ráálltak a szemestakarmány ipari hasznosítására, így fosszilis erőforrások válthatók ki akár az üzemanyag-gyártásban, akár a gyógyszeriparban. Többlépcsős hasznosítás például, hogy a kukorica fermentációja során keletkező mellékterméket beviszik a haszonállatok takarmányozási rendszerébe, így ez esetben úgy sikerül megvalósítani az értéknövelést, hogy a biomassza eredeti hasznosítási iránya többé-kevésbe megmarad.
A gombatermesztésből visszamaradó komposzt pedig alkalmas a termőföldek tápanyag-utánpótlására, de akár biogázt is gyárthatunk belőle, amire szintén van már példa. Az energiatermelés végén keletkező fermentációs maradékanyag szintén visszakerül a talajokra, ezzel zárul a tápanyagok körforgási rendszere.
Egyéb innovatív megoldások is születtek. Egyes arckrémek alapanyagát a napraforgószárból vonják ki, ami mindenképpen új értéket ad ennek a növényi mellékterméknek. De a növényi olajok körében is hatalmas átalakulás történt az elmúlt évtizedben. Így az eddig sokszor hulladékként kezelt magokból készítenek olajat (például paprikaolaj).
Az egyik mezőgazdasági termelő cég azon kísérletezik, hogyan tudna a lehullott levelekből brikettet készíteni, amiből aztán hőt termelnének. Ezek a példák jól szemléltetik, hogy az innovációs hajlandóság erős, így a jól kigondolt ösztönzőrendszer hatására hatalmas előrelépés várható a közeljövőben.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
