Back to top

Melléktermékekből sikeres (oldal)ágazat - a biomassza hazai lehetőségei

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt bioeconomy stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel.

Érdekellentétek

A biomassza hasznosítása természetesen érdekek ütközésével is járhat. Európai uniós szintű vitára van szükség az elvek összehangolására, és választani kell az irányok közt. Még az sem dőlt el, hogy a biomassza alapú gazdaságot az agrár-, a klíma- és energia-, az oktatás- és kutatás- vagy az ipar- és kereskedelempolitikához soroljuk, netán a környezetvédelemhez. Bár a biomassza alapú gazdaság alapelvei a nyugati tagországokban régóta ismertek, még mindig gyakori, hogy a különböző uniós politikák jogszabályai ellentmondanak egymásnak. És akkor ágazati érdekekről nem is beszéltünk.

A biomassza alapú gazdaság nem új keletű kezdeményezés, hozzánk azonban csak megkésve gyűrűzött be. Jól mutatja ezt, hogy az EU-13-ak közül csak Litvániának van erre vonatkozó stratégiája, azaz igen nagy a lemaradásunk a nyugat-európai államoktól, és a terület szabályozása még ott sem kiforrott.

Hazánk hatalmas biomassza-potenciáljának nagyobb részét nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően hasznosítjuk. Az előrelépéshez az kellene, hogy a hulladékok, melléktermékek, vagy éppen a biomasszanyerés céljából termesztett növények hasznosításával magas hozzáadott értékű termék jelenjen meg a piacon.

Készül a stratégia

Az uniós szinten 2018-ban indított Power4Bio kezdeményezés célja a regionális biomassza alapú gazdaság kiépítése. Fölvállalta a jó gyakorlatok fölkutatását, összegyűjtését, és annak keretében igyekeznek megmagyarázni a biomassza alapú gazdaságra törekvés okait környezetvédelmi, oktatási és üzleti szempontból is. Az Európai Unióban kiemelt programként kezelik, de cserébe érthető összefüggéseket várnak a szakértőktől.

Hazánkban a biomassza alapú gazdaságra vonatkozó stratégiaalkotás elsődleges kezdeményezője az Agrárminisztérium. A folyamat irányítására, összehangolására, a Power4Bio projektben tett vállalások teljesítésére hozták létre a Magyar Bioeconomy Klasztert, amelybe minél több szereplőt szeretnének bevonni.

Céljuk egyebek közt az innovációs hajlandóság növelése, és a társadalmi kapcsolódások kiterjesztése úgy, hogy közben nem veszélyeztetjük a fenntarthatóságot, elkerüljük a túlhasználatot.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI), a NAK biomassza alapú gazdaság alosztálya és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. (BZN) a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtéséhez szükséges stratégia-előkészítési folyamatok meghatározó szereplői.

A BZN hazánk legnagyobb alkalmazott kutatási hálózata, mely a szolgáltatások igen széles tárházát kínálja a gazdálkodóknak, nemcsak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, hanem egyebek közt üzleti, pénzügyi vonalon is, hogy a kutatási eredményeket minél többen átültethessék a gyakorlatba. A 26 éve létrehozott szervezet a sikerek mellett számos sikertelenséget is megélt, egyebek közt az igen széttagolt jogi szabályozásból adódóan, tudtuk meg Koós Ákostól, a BZN osztályvezetőjétől. Együttműködnek kutatóintézetekkel, az üzleti szereplőkkel, oktatási intézményekkel és a finanszírozásban segítő magánszférával egyaránt.

Kamarai alosztály

A biomassza alapú gazdaság hazai kiterjesztését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében idén megalapított alosztály is. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy minél több termelő megtalálja a helyét a folyamatban, és a képződött haszonból az elsődleges termék-előállítók is részesedjenek, tudtuk meg az alosztály vezetőjétől, Somosné Nagy Adrienntől.

Egyik legfontosabb feladatuk, hogy föltérképezzék az agráriumban megtermelődő, fölhalmozódó biomassza mennyiségét és minőségét, és meghatározzák a fenntartható és okszerű, a mezőgazdasági termelést nem veszélyeztető és többletként rendelkezésre álló biomassza arányát.

Jó gyakorlatok bemutatásával terjesztik a biomassza alapú gazdaság alapelveit, tájékoztató anyagokkal bővítik a termelők ez irányú ismereteit. Szükség van a biomassza alapú gazdaság jogi és gazdasági környezetének elemzésére is, az alosztály javaslatokat tesz a jogszabályi keretrendszer harmonizálására, szorgalmazza és részt vesz a hazai biomassza alapú stratégia kidolgozásában. Az alosztály vezetője részt vesz az Európai Bizottság mellett működő munkacsoportban, tartja a kapcsolatot az abba delegált szakértőkkel.

Az eddig megjelent szakirodalmak alapján azt állíthatjuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összes szerves anyag tömege – tehát az elméleti biomassza-potenciál – körülbelül 350-360 millió tonna.

Ennek pedig mindössze 30 százaléka, azaz 105-110 millió tonna újul meg évről évre és hasznosul újra. Ebből a legnagyobb részarányt, mintegy 50-60 millió tonna szerves anyagot a mezőgazdasági ágazat termeli, tájékoztatott Somosné Nagy Adrienn.

A mezőgazdaságban évről évre termelődő elsődleges biomassza nagy részben jelenleg is hasznosul. A mezőgazdasági biomassza közel felét adó melléktermékek, maradványok egyrészt gazdagítják a talajt, vagy más módon használjuk őket élelmiszertermelésre (gomba), de válhat belőlük takarmány, cellulóz vagy hő-, illetve villamosenergia is. A feladat az, hogy új, innovatív technológiák alkalmazásával a biomassza alapú gazdaság szemléletének megfelelően alakuljanak át a hagyományos értékláncok. Ehhez szorgalmazni kell a biomassza többlépcsős hasznosítását, valamint a körforgásos termelést, mert csak így növelhetjük a gazdasági fejlődést szolgáló hozzáadott értéket, védhetjük meg a talajokat, és erősíthetjük azok fenntartható használatát a biomassza mennyiségének megváltoztatása nélkül.

A többlépcsős hasznosításra áttérés komoly kihívás, mert a hagyományos termelési útvonalak közé új technológiákat kell beilleszteni, amihez egyrészt föl kell térképezni az elérhető innovatív technológiákat vagy esetleg technológiafejlesztést kell kezdeményezni.

Az eredeti értékláncok átszabásakor arra kell ügyelni, hogy megmaradjon az eredeti termékösszetétel. Ha például eredetileg a biomassza takarmányként való hasznosítása volt a cél, akkor az új értékláncban is tudnunk kell erre a célra alkalmas termékeket készíteni a termelési folyamatok és sorrendek megváltoztatása mellett is. Ezeket a termékeket ugyanis igényli a gazdaság, nem lehet más biomassza-hasznosítás kárára új termékek gyártását szorgalmazni.

A jelenleg formálódó biomassza alapú gazdasági stratégiának az a feladata, hogy fölülvizsgálja ezeket a klasszikus értékláncokat és ajánlásokat tegyen. A termőföldek védelme szintén kiemelt szempont, ezért az adott termőföldön megtermelt tápanyagnak a hasznosítási folyamat végén ugyanoda kell visszakerülnie. A biomassza alapú gazdaság elsődlegesen a növényekben fölhalmozódó szenet hasznosítja, ezért az ásványi anyagok visszamaradnak.

Vannak azonban olyan biomassza-forrásaink is, amelyekre eddig nem épült ki hasznosítási rendszer.

A legelők szerves anyagát takarmányozásra használjuk, de ezen a téren tágabbak a lehetőségek.

Az erdészeti biomassza hasznosítása még gyerekcipőben jár, a mezőgazdasági termékekhez hasonló mennyiségben képződő termelési és kommunális hulladékban rejlő lehetőségeket pedig szinte egyáltalán nem aknázzuk ki.

A monostorpályi ültetvény hároméves császárfái
Fotó: Juhász Lajos

Erős a hajlandóság

A gazdasági szektorban mind több a jó példa a biomassza értéknövelésére. Míg a korábbi években – valószínűleg a megújuló villamosenergia-termelést ösztönző rendszer hatására – a biomassza energetikai célú hasznosítása volt a jellemző, addig manapság a vállalkozások kezdik fölismerni a biomasszában rejlő további lehetőségeket. Ráálltak a szemestakarmány ipari hasznosítására, így fosszilis erőforrások válthatók ki akár az üzemanyag-gyártásban, akár a gyógyszeriparban. Többlépcsős hasznosítás például, hogy a kukorica fermentációja során keletkező mellékterméket beviszik a haszonállatok takarmányozási rendszerébe, így ez esetben úgy sikerül megvalósítani az értéknövelést, hogy a biomassza eredeti hasznosítási iránya többé-kevésbe megmarad.

A körforgásos, kaszkád hasznosítás jó példája a mezőgazdasági szármaradványokra épülő gombatermesztés. Ebben az esetben a melléktermékből élelmiszert készítünk, tehát az élelmiszertermelés hatékonyságát a termőterület növelése nélkül javíthatjuk.

A gombatermesztésből visszamaradó komposzt pedig alkalmas a termőföldek tápanyag-utánpótlására, de akár biogázt is gyárthatunk belőle, amire szintén van már példa. Az energiatermelés végén keletkező fermentációs maradékanyag szintén visszakerül a talajokra, ezzel zárul a tápanyagok körforgási rendszere.

Egyéb innovatív megoldások is születtek. Egyes arckrémek alapanyagát a napraforgószárból vonják ki, ami mindenképpen új értéket ad ennek a növényi mellékterméknek. De a növényi olajok körében is hatalmas átalakulás történt az elmúlt évtizedben. Így az eddig sokszor hulladékként kezelt magokból készítenek olajat (például paprikaolaj).

Fontos azonban, hogy csak olyan biomasszából érdemes energiát termelni, amit más célra már nem tudunk fölhasználni.

Az egyik mezőgazdasági termelő cég azon kísérletezik, hogyan tudna a lehullott levelekből brikettet készíteni, amiből aztán hőt termelnének. Ezek a példák jól szemléltetik, hogy az innovációs hajlandóság erős, így a jól kigondolt ösztönzőrendszer hatására hatalmas előrelépés várható a közeljövőben.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Változatos tökfélék

A tökfélék az uborka és a dinnyék közeli rokonai, azokhoz hasonlóan a kabakosok családjába tartoznak. Fő fogyasztási idényüket tekintve hagyományosan megkülönböztetünk nyári és téli tököket, napjainkban azonban a konyhában évszaktól függetlenül használhatjuk őket. A piacon egész évben megtalálható minden jelentősebb fajtakör.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Tömjén és mirha a Bibliában

A Biblia a „könyvek könyve”, a világon legtöbbet olvasott könyv. Több mint ezer éven át írták csaknem félszázan, egymástól térben és időben távol azzal a céllal, hogy Isten munkáját és üzenetét tolmácsolják. A Szentföld változatos felszínű, mediterrán és szubtrópusi éghajlatú terület, növényzete, mezőgazdasági kultúrája különbözik a miénktől.

Zamatos, illatos grincsfák

A grincsfának nincs konkrét értelmezése, szabad műfaj, amelynek eredménye egy olyan alkotás, amelyben ott az ünnep öröme, de a nehézségek és a kihívások üzenete is. Valójában a mai világunk rajzolódik ki minden darabban.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.

Díszbaromfi nagy haszonnal

Ki ne szeretne udvarában olyan szemet gyönyörködtető baromfit tartani, melyen hosszasan pihentetheti szemét, gyönyörködhet benne, melyek tyúkjai ugyanakkor jelentős mennyiségű tojással hálálják meg a gondoskodást, emellett felesleges szaporulata a konyhaasztalra kerülhet, és igen ízletes hússal örvendeztetheti meg az egész családot.