Back to top

A vártnál sokkal kevesebb szőlő termett itthon és Európa több országában

Tévedtek a szakemberek, elmaradt a szőlőtúltermelési válság, a vártnál kevesebb szőlő termett hazánkban és más európai országban is, így a borexport is segít levezetni az elmúlt két év alatt felhalmozódott hazai borkészleteket.

A Varga Pincészetnél is véget ért a szüret, a borászat idén „csak” 18,5 millió kiló szőlőt dolgozott fel, a tavalyihoz hasonlóan várhatóan 14,5 millió palack bort dobnak majd piacra, az európai terméskiesésnek köszönhetően pedig az export mennyiség legalább 50 százalékkal nőni fog. A gyönyörű őszi idő fantasztikus minőségű évjáratot érlelt, a korai fajták némelyike már palackban van, többek között a különleges zamatú Irsai Olivér.

Fotó: varga pincészet

„Az elmúlt héten a Varga Pincészet befejezte a szüretet, mindkét birtokunkon kevesebb szőlőt dolgoztunk fel, mint tavaly, Badacsonyban 11,5 millió, Egerben 7 millió kilót.” – jelentette be Varga Péter tulajdonos. „

Néhány száz mázsa szőlő ugyan még a hegyen van, de a szüreti munkarendnek vége. 18,5 millió kiló szőlőt dolgoztunk fel, 10 százalékkal kevesebbet, mint az előző években.

A szüreti hónapok aszálya és az ültetvényeknek az előző két év nagy terméshozamában való kifáradása miatt országosan ennél is kevesebb szőlő termett, de még az előző éveknél is jobb minőségben.”

A szakemberek által jósolt túltermelési válság elmaradt. Tavasszal még katasztrófától lehetett tartani. A tőkék nagy termést mutattak, a pincék azonban még tele voltak az előző két év kiugróan nagy mennyiséget hozó boraival. Ráadásul az európai bortermelő országokban hasonló volt a helyzet, ott is túltermelési válságot jeleztek. A piaci egyensúly védelmében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa úgynevezett „zöldszüreti” támogatásról döntött. Ennek lényege, hogy a gazdák az előző két év átlagtermésének kb. 52 forinttal számított ellenértékét kapják meg kárpótlásként, ha július elején éretlenül a földre „szüretelik” a fürtöket. Figyelembe véve, hogy az állami támogatás milyen biztonságot jelent, az előző két év nagy termése pedig jó bázist ad, és a korai „szüret” még némi költségmegtakarítást is hoz, a döntéshozók nagy érdeklődésre számítottak. Ez azonban elmaradt, a termőterületnek kevesebb mint 8 százaléka esett csupán áldozatul, ennek is túlnyomó többsége az Alföldön. „A gazdáknak több volt az esze” – fogalmaz sarkosan Varga Péter.

„Mi, badacsonyi gazdák levélben tiltakoztunk a zöldszüret ellen. Indokaink egyike pont az volt, hogy a sok vagy kevés kérdése mindig csak a szüret végén válaszolható meg, és nem csak nálunk, hanem a nemzetközi piacokon is.

Az aszály és az ültetvények kifáradása mellett a túltermelést csökkentette a váratlanul megemelkedett külföldi érdeklődés is. Amire nem volt tárolókapacitásunk, azt mustként adtuk el, és legalább 50 százalékkal nőni fog a borexportunk is”.

Fotó: varga pincészet

A minőség szempontjából is érdekesen és ellentmondásosan alakult az év. A szüret kezdetéig nagyon sok volt az eső, és ez fokozta a gombás fertőzések kockázatát. Akik viszont július végéig meg tudták védeni a termést, azok nagyon szép szőlőt szüretelhettek. A szárazság beszárította a korábbi fertőzések nyomait, az október elejei hideg – helyenként fagyott is – különleges aromákat hozott létre a bogyókban, a meleg vénasszonyok nyara pedig tovább érlelte és már töppesztette is a fürtöket.

„Évről-évre látjuk, hogy milyen nagy szerepe van a tudományos alapokon végzett mérnöki munkának a szőlőtermesztésben”

– értékel Varga Máté Péter tulajdonos ügyvezető. „Az ültetvény kondíciójának összefüggése a minőséggel már egy ideje köztudott. Ez az év megmutatta azt is, hogy folyamatosan jó minőségben sokat termelni csak kiemelkedően jó kondícióban lévő ültetvényeken lehet. Ehhez pedig képzett, gyakorlott szakemberekre van szükség. A középérésű és főleg a késői szőlőknél az aszály is árnyalja a képet. A korai fajtákat azonban nem érintette az aszály, ott az egyes ültetvények közötti terméskülönbséget a szakmai hozzáértés hozta létre. A korai fajták már elkészültek, némelyik már palackban van, ilyen a különleges zamatú Irsai Olivér, a középérésűek pedig már kierjedtek, ezekről elmondhatjuk, hogy minden fajta jobb lesz a tavalyinál, bízom benne, hogy néhány hét múlva az összes borunkról kijelenthetem ugyanezt.”

Forrás: 
Varga Pincészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illatos fehérek Villányból

Az elmúlt időszakban a korábbinál is többször említették Günzer Tamás villányi borász nevét. Ennek az az oka, hogy az idén neki ítélte a több szakmai szervezetből álló grémium Az Év Pincészete Magyarországon díjat. Pedig ő a saját szavaival élve „gyárilag” nem is borász.

Hidegre érzékeny finomságok

Érdekes társaság az étkezési szőlők köre. Találunk köztük régi magyar fajtákat, keletről jött szépségeket, de mutatós, sőt – esetenként – ellenálló hibrideket is. Ebben a cikkben az őshonos és évszázadokkal ezelőtt hazánkba érkezett étkezési fajták között csemegézünk. A következő számban pedig a nemesítés történetét tekintjük át, és a hibridek világában folytatjuk majd kalandjainkat.

Hölgyek a borért országszerte

Ötödik alkalommal rendezte meg a Lorántffy Zsuzsanna Borrend a „Hölgyek a borért országszerte” konferenciát. Az Első Magyar Borbarát Hölgyek Egyesületét 1996-ban alapította negyven lelkes, a szőlőtermesztés és borkészítés munkája iránt érdeklődő valamint a borászati szakmát választott és abban elkötelezett hölgy.

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

Az idei szüret csak a portugáloknak sikerült igazán jól

Portugália az egyetlen uniós ország, mely növelni tudta bortermelését az idén. Míg a világ bortermelése 11 százalékkal csökkent, addig a portugálok 10 százalékkal több bort állítottak elő idén, mint tavaly.

Hungaria Rosé pezsgő a tíz legjobb között a világon

Dijonban rendezik a pezsgők és habzóborok világversenyét, az Effervescents du Monde-ot, ahol az idén 22 ország 564 buborékos tétele csapott össze. Hatalmas siker, hogy a Törley Pezsgőpincészet egyik legfiatalabb terméke, a Hungaria Rosé Extra Dry nemcsak aranyérmet szerzett, hanem bejutott a tíz legjobb tétel közé.

A boldog borász és az ő boldog szőlői

Sajtótájékoztató keretében 2019. december 5-én 12 órakor, hirdették ki a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. A Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon” cím nem egy bor kiváló minőségének elismerése, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.

Diótörő és champagne – festive brunch a Duna-parton

Az InterContinental Budapest az idei adventi vasárnapokon is csupa varázslatos élménnyel vár mindenkit. A vendégek ízelítőt kaphatnak a Diótörő szívmelengető történetéből, miközben finom fogásokat kóstolhatnak és szikrázó champagne-nyal koccinthatnak.

Közép-európai borszalon Pécsett

Második alkalommal rendezi meg december 7-én a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin az Adventi Borszalont Pécsett, a Littke Palace Látogatóközpontban. Az évzáró boros-társasági eseményen hat országból mintegy 80 kiállító vesz részt, csaknem 200 bort lehet megkóstolni, mellette a baranyai gasztronómiai termelők finomságait is.

Megvannak a legjobb újborok

Az idén 525 minta versengett Magyarország legjobb újbora címért, amit holtverseny következtében 16 bor viselhet. A 16. Magyarországi Újbor és Sajt Fesztiválon hozták nyilvánosságra az eredményt, ahol mindjárt meg is kóstolhattuk a nyertes tételeket is. A nevezett borok 60 százaléka fehér, 31 százaléka rozé volt, a többi vörösbor, mondta el a zsűri elnöke, Kállay Miklós.