Back to top

2020-tól még egységesebbek lesznek az uniós áfaszabályok

Bár az EU hozzáadottérték-adó (HÉA) rendszerének régóta tervezett átfogó reformja még nem valósult meg, 2020 elején újabb mérföldkőhöz érkezik a szabályozás az úgynevezett „quick fixes”, azaz „gyorsjavítások” hatálybalépésével – áll a Mazars legfrissebb összefoglalójában.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a módosítások ambiciózus célja a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének egységesítése.

H. Nagy Dániel, Mazars adóigazgató
„A jövő év elején hatályba lépő változások szükségessé teszik a társaságok közösségi ügyleteinek újragondolását és a kapcsolódó adminisztratív folyamatok áttekintését.” – foglalta össze H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
Hozzátette: a négy legmarkánsabb módosítás jogszabályi hátterét a nyári áfatörvény-módosítás, valamint a 282/2011 EU végrehajtási rendelet is tartalmazza.

A kiszállítás igazolása közösségi termékértékesítés esetében

A közösségi termékértékesítések adómentes kezelésének feltétele, hogy a termék igazoltan elszállításra kerüljön más tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás korábban nem rendelkezett. A magyar adóhatóság az aláírt, lepecsételt szállítási dokumentum (CMR) bemutatását követelte meg az adózóktól.

A „quick fixes” ebben a tekintetben úgy önt tiszta vizet a pohárba, hogy meghatározza az igazolásra szolgáló dokumentumok listáját, amelyek közül kettő megőrzését elvárja.

Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania, ebbe a kategóriába került többek között, de nem kizárólagosan, az érkeztetett CMR is. A másodlagos dokumentumok közül viszont legfeljebb egy választható. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény, vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie.

A vevő adószámára vonatkozó szigorítások

2020-tól a Közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezeléséhez már nem lesz elegendő, ha csak a termék más tagállamba szállítását igazolják. További anyagi jogi feltételként kötelező lesz, hogy a vevő érvényes adószámmal rendelkezzen, amit közölnie kell az értékesítővel. Az érvényes adószám hiányán túl további akadály lehet, ha az adózó az ügyletet egyáltalán nem, vagy hibásan szerepelteti a Közösségen belüli összesítő nyilatkozatában (Magyarországon ez az A60-as nyomtatvány).

Tehát nem lesz alkalmazható az adómentesség, ha nincs az értékesítő birtokában a vevő érvényes adószáma, vagy ha hibás vagy hiányos az összesítő nyilatkozata, kivéve, ha igazolja, hogy a hiba jóhiszemű eljárás mellett következett be.

A jövő évtől tehát kiemelten fontos lesz folyamatosan ellenőrizni és nyomon követni a közösségi vevők adószámának érvényességét!

Vevőikészlet-egyszerűsítés

A vevői készlet kapcsán a változás legfontosabb eleme, hogy az egyszerűsítési szabályt minden tagállam­nak egységesen be kell vezetnie. Így kiküszöbölhetővé válik az eltérő tagállami szabályozás miatti áfaregisztrációs kötelezettség!

A vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés lényegét a magyar adóalanyok már jól ismerik:

a vevői készletet fenntartó társaságok közösségen belüli értékesítést, a vevők unión belüli termékbeszerzést végeznek, amikor a vevő terméket emel le a számára fenntartott készletből. Üzleti szempontból fontos változás, hogy a vevő helyébe, aki miatt a vevői készletet fenntartják, ezentúl akár másik vevő is léphet! Ugyanakkor a nyilvántartási szabályok szigorodnak, és mind az eladónak, mind a vevőnek a jogszabályban rögzített minimális adattartalommal kell nyilvántartásait vezetni. Bár vélhetően az európai mércénél szigorúbb nyilvántartási elvárásokhoz szokott magyar adóalanyoknak ez nem jelent majd többletadminisztrációt, a vevői készletben érintetteknek – legyenek akár értékesítők, akár vevők a konstrukcióban – mégis javasolt a nyilvántartások struktúrájának átvilágítása.

A láncértékesítést érintő változások

A láncértékesítés lényege, hogy míg a lánc szereplői között – egymás után – több értékesítés megy végbe, és ezt a számlázás is követi, az áru fizikailag nem kerül a köztes szereplők birtokába, hiszen a kiszállítás az első szereplőtől közvetlenül az utolsó vevőhöz történik.

Az értékesítések sorában minden esetben az az ügylet lesz adómentes, amelyikhez a fuvarozás kapcsolódik.

Ha viszont közbenső vevő fuvaroz vagy fuvaroztat, az eddigi – megdönthető – vélelem az volt, hogy a fuvaroztatást végző vevői minőségben jár el. 2020-tól a főszabály változatlan marad, viszont ha a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti közösségi adószámát, akkor eladóként fogja teljesíteni a fuvarozást, vagyis az az értékesítés esik adómentes megítélés alá, amelyben értékesítőként vesz részt. A jövőben így érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a cég és partnerei milyen adószámot tüntetnek fel a számlán, hiszen ez az ügylet adókezelésére is hatással lehet.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Kiállítási lehetőség Japánban

Március 10–13. között rendezik Japánban a Foodex élelmiszer-szakkiállítást. Akit érdekel a lehetőség, annak az AMC segít a szervezésben, december 16-ig lehet jelentkezni a közösségi stand kiállítóhelyeire. Lesz magyar látványkonyha is, a kiállítók alapanyagaiból főznek.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

Növényegészségügy: jelentősen szigorodtak a lakosságot érintő előírások

A növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza az EU december 14-től érvényes új növényegészségügyi rendszere. Ezentúl gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – mindenhez kell növényegészségügyi bizonyítvány, bizonyos árukat pedig, csak a kijelölt határállomásokon lehet majd behozni.

A brit gazdák Brexitet akarnak?

Nem épp úgy sikerült a Farmers Guardian brit agrármagazin netes felmérése, ahogy tervezték. A brit gazdákat kérdezték a december 12-ei parlamenti választásról. A válaszlehetőségek sokaknak nem tetszettek.

Eredményes ágazat visszatartó tényezőkkel - szlovák sörök

Egyelőre sikeres a szlovákiai sör- és malátagyártás, ennek ellenére az ágazatnak van egy komoly problémája, mégpedig a belföldön előállított sörárpa mennyiségével és minőségével. A mintegy 380 ezer tonnás sörárpaszükséglet jelentős hányadát, csaknem 100 ezer tonna alapanyagot külföldről kell behoznia az országnak.

Faanyagkereskedelmi ellenőrzést tartott a Nébih: 2,3 millió forint összegű bírságot szabtak ki

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR részlege a korábbi éveknek megfelelően 2019-ben is szúrópróbaszerűen ellenőrizte a faanyagkereskedelmi lánc azon szereplőit, amelyek korábban jogsértést követtek el. A visszatérő jellegű hatósági kontroll az újabb feltárt jogsértések nyomán 2,3 millió forint összegű bírság kiszabását vonta maga után.

Az idei szüret csak a portugáloknak sikerült igazán jól

Portugália az egyetlen uniós ország, mely növelni tudta bortermelését az idén. Míg a világ bortermelése 11 százalékkal csökkent, addig a portugálok 10 százalékkal több bort állítottak elő idén, mint tavaly.

Minden jövőbeni kormányt kötelez a klímamegállapodás Dániában

Ambiciózus klímacélokban állapodott meg péntek este a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt: az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A Közös Agrárpolitika jövőjéről tanácskoztak a közép-kelet-európai agrárszervezetek

A litvániai Vilniusban tartották soron következő ülésüket a Három Tenger Régió agrárszervezetei. A bolgár, cseh, észt, lengyel, litván, magyar és szlovák szakemberek az európai uniós agrárpolitika jövőjéről folytattak megbeszéléseket. Közös nyilatkozatukban kiálltak a fiatal gazdák támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése mellett.