Back to top

Hortobágyi vezérek Mongóliában

Mongóliában 1969-ben látták a Przewalski-vadlovak utolsó példányait – a faj kipusztult a természetből. Mindez azzal magyarázható, hogy egy kis sérülékeny populációról volt eleve szó, s az 1940-es évektől a nomádok között széles körben elterjedt modern vadászfegyverekkel vadásztak rájuk, emellett igen kemény telek voltak ebben az időben.

A Kínával határos területekre pedig határőrök költöztek, akiknek lovaival a vadlovak hibridizálódtak. Tehát több tényező együttes hatására alakult ki a katasztrófa. Az viszonylag hamar kiderült, hogy állatkerti körülmények között a Przewalski-lovak jól szaporodnak, így nem meglepő, hogy

egy holland pszichológus házaspár, Inge és Ian Bouman elhatározták, hogy visszatelepítik őshazájukba, Mongóliába a vadlovakat.

A

Fotó: Tóth Zsigmond
munka első lépéseként Hollandiában úgynevezett szemi-rezervátumot hoztak létre, ami lényegében egy biztonságosan elkerített legelőt jelentett, ahol nagyobb csoportban tarthatták már az állatokat.

Az első visszatelepítési kísérletek az 1990-es években az Ulánbátor melletti Hustai Nemzeti Parkban voltak, ahol mintegy 50.000 hektár áll az állatok rendelkezésére. Itt ma már megközelítőleg 300 vadló él, így nem szükséges az állomány további erősítése új egyedekkel. Egy másik hatalmas területen, az úgynevezett Góbi B-ben pedig ma jelenleg mintegy 200 Przewalski-ló él vadon. Itt sokkal rosszabbak az adottságok, gyenge a növénytakaró, ezért ide folyamatosan kell szállítani állatokat a populáció erősítésére.

A telepítésekhez Hortobágyról is felhasználtak állatokat.

A koordinátor javaslatára a lovakat először Prágába viszik, itt a különböző helyekről származó példányokat úgy szoktatják össze, hogy már eleve egy leendő háremcsapatot alkossanak, mely egy ménből és 3-4 kancából áll. A hortobágyi állatokra jellemző, hogy gyakorta vezérekké válnak már Prágában, mely pozíciójukat megőrzik Mongóliában, a szabadban is.

A Hortobágyi Nemzeti Parkban 1997-ben indult a Pentezug project. Pentezug a nemzeti park szívében található, emberektől lényegében teljesen elzárva, a nemzeti park magzónájában vagy más néven az úgynevezett A-területen. Itt ma közel 300 vadló él. A témáról részletesen a Kistermelők Lapja elkövetkező számaiban olvashatunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Karácsonyi finomságok a lovadnak

Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony. A nagy ajándékozásból lovaink sem maradhatnak ki. De mivel kedveskedjünk nekik? A legegyszerűbb persze, ha veszünk nekik valamilyen lócsemegét, amit szeretnek, de a vállalkozó kedvűek, akik ennél személyesebb ajándékra gondoltak, kipróbálhatják a házi lócsemege-készítést.

Karácsonyi ajándékötletek lovasoktól lovasoknak

Közeleg a szeretet ünnepe, s lassan itt az ideje, hogy készülj valami kedves kis aprósággal azok számára, akik fontosak neked.

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.