Back to top

Hortobágyi vezérek Mongóliában

Mongóliában 1969-ben látták a Przewalski-vadlovak utolsó példányait – a faj kipusztult a természetből. Mindez azzal magyarázható, hogy egy kis sérülékeny populációról volt eleve szó, s az 1940-es évektől a nomádok között széles körben elterjedt modern vadászfegyverekkel vadásztak rájuk, emellett igen kemény telek voltak ebben az időben.

A Kínával határos területekre pedig határőrök költöztek, akiknek lovaival a vadlovak hibridizálódtak. Tehát több tényező együttes hatására alakult ki a katasztrófa. Az viszonylag hamar kiderült, hogy állatkerti körülmények között a Przewalski-lovak jól szaporodnak, így nem meglepő, hogy

egy holland pszichológus házaspár, Inge és Ian Bouman elhatározták, hogy visszatelepítik őshazájukba, Mongóliába a vadlovakat.

A

Fotó: Tóth Zsigmond
munka első lépéseként Hollandiában úgynevezett szemi-rezervátumot hoztak létre, ami lényegében egy biztonságosan elkerített legelőt jelentett, ahol nagyobb csoportban tarthatták már az állatokat.

Az első visszatelepítési kísérletek az 1990-es években az Ulánbátor melletti Hustai Nemzeti Parkban voltak, ahol mintegy 50.000 hektár áll az állatok rendelkezésére. Itt ma már megközelítőleg 300 vadló él, így nem szükséges az állomány további erősítése új egyedekkel. Egy másik hatalmas területen, az úgynevezett Góbi B-ben pedig ma jelenleg mintegy 200 Przewalski-ló él vadon. Itt sokkal rosszabbak az adottságok, gyenge a növénytakaró, ezért ide folyamatosan kell szállítani állatokat a populáció erősítésére.

A telepítésekhez Hortobágyról is felhasználtak állatokat.

A koordinátor javaslatára a lovakat először Prágába viszik, itt a különböző helyekről származó példányokat úgy szoktatják össze, hogy már eleve egy leendő háremcsapatot alkossanak, mely egy ménből és 3-4 kancából áll. A hortobágyi állatokra jellemző, hogy gyakorta vezérekké válnak már Prágában, mely pozíciójukat megőrzik Mongóliában, a szabadban is.

A Hortobágyi Nemzeti Parkban 1997-ben indult a Pentezug project. Pentezug a nemzeti park szívében található, emberektől lényegében teljesen elzárva, a nemzeti park magzónájában vagy más néven az úgynevezett A-területen. Itt ma közel 300 vadló él. A témáról részletesen a Kistermelők Lapja elkövetkező számaiban olvashatunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Díjugrató verseny, fogathajtó világkupa és egy világpremier

Fantasztikus show-műsorban és idegtépő izgalmakban volt részük azoknak, akik november végén meglátogatták a Papp László Budapest Sportarénát. Nemcsak a ló és a lovassport szerelmesei kaptak felejthetetlen élményt, hanem azok az érdeklődők is, akik családi program gyanánt ellátogattak a sportarénába.

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.