Back to top

Hortobágyi vezérek Mongóliában

Mongóliában 1969-ben látták a Przewalski-vadlovak utolsó példányait – a faj kipusztult a természetből. Mindez azzal magyarázható, hogy egy kis sérülékeny populációról volt eleve szó, s az 1940-es évektől a nomádok között széles körben elterjedt modern vadászfegyverekkel vadásztak rájuk, emellett igen kemény telek voltak ebben az időben.

A Kínával határos területekre pedig határőrök költöztek, akiknek lovaival a vadlovak hibridizálódtak. Tehát több tényező együttes hatására alakult ki a katasztrófa. Az viszonylag hamar kiderült, hogy állatkerti körülmények között a Przewalski-lovak jól szaporodnak, így nem meglepő, hogy

egy holland pszichológus házaspár, Inge és Ian Bouman elhatározták, hogy visszatelepítik őshazájukba, Mongóliába a vadlovakat.

A

Fotó: Tóth Zsigmond
munka első lépéseként Hollandiában úgynevezett szemi-rezervátumot hoztak létre, ami lényegében egy biztonságosan elkerített legelőt jelentett, ahol nagyobb csoportban tarthatták már az állatokat.

Az első visszatelepítési kísérletek az 1990-es években az Ulánbátor melletti Hustai Nemzeti Parkban voltak, ahol mintegy 50.000 hektár áll az állatok rendelkezésére. Itt ma már megközelítőleg 300 vadló él, így nem szükséges az állomány további erősítése új egyedekkel. Egy másik hatalmas területen, az úgynevezett Góbi B-ben pedig ma jelenleg mintegy 200 Przewalski-ló él vadon. Itt sokkal rosszabbak az adottságok, gyenge a növénytakaró, ezért ide folyamatosan kell szállítani állatokat a populáció erősítésére.

A telepítésekhez Hortobágyról is felhasználtak állatokat.

A koordinátor javaslatára a lovakat először Prágába viszik, itt a különböző helyekről származó példányokat úgy szoktatják össze, hogy már eleve egy leendő háremcsapatot alkossanak, mely egy ménből és 3-4 kancából áll. A hortobágyi állatokra jellemző, hogy gyakorta vezérekké válnak már Prágában, mely pozíciójukat megőrzik Mongóliában, a szabadban is.

A Hortobágyi Nemzeti Parkban 1997-ben indult a Pentezug project. Pentezug a nemzeti park szívében található, emberektől lényegében teljesen elzárva, a nemzeti park magzónájában vagy más néven az úgynevezett A-területen. Itt ma közel 300 vadló él. A témáról részletesen a Kistermelők Lapja elkövetkező számaiban olvashatunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.