Back to top

Jobban szennyeznénk a környezetet, ha csak "biogazdálkodnánk"

Az organikus gazdálkodásról úgy tartják, hogy egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Noha ez bizonyos tekintetben igaz, egy új, brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal komplexebb, mint ahogy az első látásra tűnik.

Egy új tanulmány szerint, amit október végén publikáltak a Nature Communications folyóiratban, ha egy egész ország teljesen átállna az organikus élelmiszer termesztésre (jelen esetben Angliáról van szó), akkor az az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedéséhez vezetne, ami hozzájárulna a további klímaváltozáshoz – olvasható az IFL Science oldalán.

Habár az organikus gazdálkodás kevesebb kibocsátással jár, mint a hagyományos gazdálkodás – 20 százalékkal kevesebb a növénytermesztésben és 4 százalékkal az állattenyésztésben –, de lényegesen kevesebb élelmiszert is termel.

A Cranfield Egyetem kutatói Angliára és Walesre vonatkoztatva vizsgálták az adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy

a teljes organikus gazdálkodás, a jelenlegi táplálkozási szokásokat figyelembe véve, 40 százalékkal kevesebb élelmiszert biztosítana.

Ennek következtében az országoknak növelniük kellene az élelmiszerimportot, ami nagyobb globális üvegházhatású gázkibocsátást eredményezne.

Az organikus gazdálkodás ugyan elősegíti a szén-dioxid megkötését, amely azt a folyamatot jelenti, amely során a növények „kiszívják” a légkörből a szén-dioxidot, majd megkötik a talajban, azonban ez csak kis mértékben ellensúlyozná az import által megemelkedő kibocsátást. Mindemellett fontos azt is megjegyezni, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is hasznos előnyökkel jár a környezetre nézve.

Összefoglalva a tanulmány azt sugallja, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is kulcsszerepet fog játszani a világ környezeti problémáinak a megoldásában, de a teljes megoldásnak csak egy részét képezi.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Fények a sötétben

Különleges hatásokat köszönhetünk a sötétet megtörő világosságnak. Varázslatos hangulatot csempészhetünk általa a kertbe, és segíti a biztonságos közlekedést is. A fényekkel megnyújthatjuk azt az időt, amit a szabadban tölthetünk. A hólepte, téli kertben pedig igazán különleges élmény az esti fény.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.