Back to top

Jobban szennyeznénk a környezetet, ha csak "biogazdálkodnánk"

Az organikus gazdálkodásról úgy tartják, hogy egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Noha ez bizonyos tekintetben igaz, egy új, brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal komplexebb, mint ahogy az első látásra tűnik.

Egy új tanulmány szerint, amit október végén publikáltak a Nature Communications folyóiratban, ha egy egész ország teljesen átállna az organikus élelmiszer termesztésre (jelen esetben Angliáról van szó), akkor az az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedéséhez vezetne, ami hozzájárulna a további klímaváltozáshoz – olvasható az IFL Science oldalán.

Habár az organikus gazdálkodás kevesebb kibocsátással jár, mint a hagyományos gazdálkodás – 20 százalékkal kevesebb a növénytermesztésben és 4 százalékkal az állattenyésztésben –, de lényegesen kevesebb élelmiszert is termel.

A Cranfield Egyetem kutatói Angliára és Walesre vonatkoztatva vizsgálták az adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy

a teljes organikus gazdálkodás, a jelenlegi táplálkozási szokásokat figyelembe véve, 40 százalékkal kevesebb élelmiszert biztosítana.

Ennek következtében az országoknak növelniük kellene az élelmiszerimportot, ami nagyobb globális üvegházhatású gázkibocsátást eredményezne.

Az organikus gazdálkodás ugyan elősegíti a szén-dioxid megkötését, amely azt a folyamatot jelenti, amely során a növények „kiszívják” a légkörből a szén-dioxidot, majd megkötik a talajban, azonban ez csak kis mértékben ellensúlyozná az import által megemelkedő kibocsátást. Mindemellett fontos azt is megjegyezni, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is hasznos előnyökkel jár a környezetre nézve.

Összefoglalva a tanulmány azt sugallja, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is kulcsszerepet fog játszani a világ környezeti problémáinak a megoldásában, de a teljes megoldásnak csak egy részét képezi.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Nehezen kibírható nyomás a vendéglátósokon – megfizethetetlen munkaerő és alapanyag

A turisták és a személyzet hiánya, a hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont – mondta az InfoRádióban Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a budapesti vendéglátók még nagyobb bajban vannak a külföldi vendégek hiánya miatt.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.