Back to top

Jobban szennyeznénk a környezetet, ha csak "biogazdálkodnánk"

Az organikus gazdálkodásról úgy tartják, hogy egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Noha ez bizonyos tekintetben igaz, egy új, brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal komplexebb, mint ahogy az első látásra tűnik.

Egy új tanulmány szerint, amit október végén publikáltak a Nature Communications folyóiratban, ha egy egész ország teljesen átállna az organikus élelmiszer termesztésre (jelen esetben Angliáról van szó), akkor az az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedéséhez vezetne, ami hozzájárulna a további klímaváltozáshoz – olvasható az IFL Science oldalán.

Habár az organikus gazdálkodás kevesebb kibocsátással jár, mint a hagyományos gazdálkodás – 20 százalékkal kevesebb a növénytermesztésben és 4 százalékkal az állattenyésztésben –, de lényegesen kevesebb élelmiszert is termel.

A Cranfield Egyetem kutatói Angliára és Walesre vonatkoztatva vizsgálták az adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy

a teljes organikus gazdálkodás, a jelenlegi táplálkozási szokásokat figyelembe véve, 40 százalékkal kevesebb élelmiszert biztosítana.

Ennek következtében az országoknak növelniük kellene az élelmiszerimportot, ami nagyobb globális üvegházhatású gázkibocsátást eredményezne.

Az organikus gazdálkodás ugyan elősegíti a szén-dioxid megkötését, amely azt a folyamatot jelenti, amely során a növények „kiszívják” a légkörből a szén-dioxidot, majd megkötik a talajban, azonban ez csak kis mértékben ellensúlyozná az import által megemelkedő kibocsátást. Mindemellett fontos azt is megjegyezni, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is hasznos előnyökkel jár a környezetre nézve.

Összefoglalva a tanulmány azt sugallja, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is kulcsszerepet fog játszani a világ környezeti problémáinak a megoldásában, de a teljes megoldásnak csak egy részét képezi.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Változatos tökfélék

A tökfélék az uborka és a dinnyék közeli rokonai, azokhoz hasonlóan a kabakosok családjába tartoznak. Fő fogyasztási idényüket tekintve hagyományosan megkülönböztetünk nyári és téli tököket, napjainkban azonban a konyhában évszaktól függetlenül használhatjuk őket. A piacon egész évben megtalálható minden jelentősebb fajtakör.

Tömjén és mirha a Bibliában

A Biblia a „könyvek könyve”, a világon legtöbbet olvasott könyv. Több mint ezer éven át írták csaknem félszázan, egymástól térben és időben távol azzal a céllal, hogy Isten munkáját és üzenetét tolmácsolják. A Szentföld változatos felszínű, mediterrán és szubtrópusi éghajlatú terület, növényzete, mezőgazdasági kultúrája különbözik a miénktől.

Zamatos, illatos grincsfák

A grincsfának nincs konkrét értelmezése, szabad műfaj, amelynek eredménye egy olyan alkotás, amelyben ott az ünnep öröme, de a nehézségek és a kihívások üzenete is. Valójában a mai világunk rajzolódik ki minden darabban.

Sokféle bajra gyógyír a terápiás kert

Egyre több helyen alakítanak ki terápiás kerteket. Már a 18. században felfedezték, hogy mely betegségekre vannak jótékony hatással ezek a gyógyító helyek.

Biotermesztésben bizonyított a rovarháló

A mezőgazdasági fóliákat és hálókat gyártó olasz Arrigoni a biotermesztőknek is kínál megoldást rovarok elleni védekezésre. A legutóbbi eredményeket földibolhák elleni védekezésben érték el ökológiai művelésű rukkola (Diplotaxis tenuifolia) vetésben.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.