Back to top

Napenergia a földeken

A földeken nemcsak burgonyát, vagy éppen lóherét lehet betakarítani, hanem - a megfelelő napenergiapanelek telepítésével - áramot is. Az ilyen rendszerek használata választ adhat a népességnövekedés és a klímaváltozás által támasztott kihívásokra - erről ír a Süddeutsche Zeitung.

A baden-württembergi Heggelbach dombos vidékén 8 méter magas acéllábakon tintakék napelemes modulok magasodnak egy szántóföld felett. Az állványzat olyan magasan van, hogy a földön dolgozó biogazdák traktorral, kombájnnal is át tudnak menni alatta. A kutatók egy, a szövetségi kutatási minisztérium által támogatott pilot-projekt keretében

arra keresik a választ, hogy hogyan fejlődik a burgonya, a búza, a zeller és a lóhere ezeknek a napelemes moduloknak az árnyékában.

A most meghosszabbított projektet a Frauerhofer Intézet napenergiarendszerekre szakosodott, freiburgi részlege vezeti.

Az eddigi három betakarítás tapasztalatai azt mutatták, hogy bár a gépekkel a földön dolgozó gazdáknak manőverezniük kellett a modulokat tartó elemek között, a 2017-es esős nyáron például csupán alig ötödével kevesebb gabona és burgonya termett az érintett területen, ez pedig a szakemberek szerint egyáltalán nem számottevő csökkenés. Az idei évben is lesznek veszteségek négyből három növénykultúra esetén, de a szezon kiértékelése még nem zárult le - számolt be a projektben szintén részt vevő Hohenheimi Egyetem.

2018-ban ugyanakkor a búzatermés 3, a zeller- és krumplitermés pedig több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit.

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan az élelem iránti igény is nő. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb területre van szükség az ökoáram-termeléshez a klímakrízis megfékezése érdekében. A mezőgazdaság és a fotovoltaika, vagyis különböző, a nap energiáját áramtermelésre használó rendszerek telepítése kicsit oldhat ezen a konfliktuson.

Csupán a Föld mezőgazdasági területeinek alig egy százalékát kellene felszerelni napelemes modulokkal a megfelelő mennyiségű áramtermeléshez. Azokban a régiókban, ahol magas a napsütéses órák száma, különsen kifizetődő egy ilyen beruházás.

A cikk szerint már az Egyesült Államokban, Arizonában is folytattak ilyen kísérleteket, és a napelemek alatt chilit, kokélparadicsomot és jalapeno paprikát termesztettek. A chilitermés háromszorosa, a paradicsomtermés pedig duplája volt, mint a napelemmentes területeken. Az is előnyös, hogy

öntözés után tovább maradt a nedvesség a talajban, így összességében alacsonyabb volt a vízfelhasználás ezeken a területeken.

Egyébként a világ számos részén kísérleteznek ilyen növénytermesztéssel, és a napelemes modulok nemcsak a termesztett növények számára rendelkezésre álló mikroklímát javítják, hanem a gazdák is profitálnak abból, hogy hűvösebb van a modulok alatt. Ezek a létesítmények elektromos energiával látják el azokat a régiókat is, amelyek távolabb esnek, és nem csatlakoznak a főhálózatra.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Nemzetközi Zöld Hét, idén is digitálisan

A Nemzetközi Zöld Hét nagy hagyományokkal rendelkező szakmai találkozó, amely minden évben kiemelkedően fontos platformot jelent a mezőgazdaság és az élelmiszeripar aktuális témáinak megvitatásához. A fizikai találkozásra ugyan nem kerülhetett sor, ám a rendezvénynek otthont adó Messe Berlin 2022-ben is lehetőséget biztosított a szakmai eszmecserék digitális formában történő megrendezésére

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.