Back to top

Napenergia a földeken

A földeken nemcsak burgonyát, vagy éppen lóherét lehet betakarítani, hanem - a megfelelő napenergiapanelek telepítésével - áramot is. Az ilyen rendszerek használata választ adhat a népességnövekedés és a klímaváltozás által támasztott kihívásokra - erről ír a Süddeutsche Zeitung.

A baden-württembergi Heggelbach dombos vidékén 8 méter magas acéllábakon tintakék napelemes modulok magasodnak egy szántóföld felett. Az állványzat olyan magasan van, hogy a földön dolgozó biogazdák traktorral, kombájnnal is át tudnak menni alatta. A kutatók egy, a szövetségi kutatási minisztérium által támogatott pilot-projekt keretében

arra keresik a választ, hogy hogyan fejlődik a burgonya, a búza, a zeller és a lóhere ezeknek a napelemes moduloknak az árnyékában.

A most meghosszabbított projektet a Frauerhofer Intézet napenergiarendszerekre szakosodott, freiburgi részlege vezeti.

Az eddigi három betakarítás tapasztalatai azt mutatták, hogy bár a gépekkel a földön dolgozó gazdáknak manőverezniük kellett a modulokat tartó elemek között, a 2017-es esős nyáron például csupán alig ötödével kevesebb gabona és burgonya termett az érintett területen, ez pedig a szakemberek szerint egyáltalán nem számottevő csökkenés. Az idei évben is lesznek veszteségek négyből három növénykultúra esetén, de a szezon kiértékelése még nem zárult le - számolt be a projektben szintén részt vevő Hohenheimi Egyetem.

2018-ban ugyanakkor a búzatermés 3, a zeller- és krumplitermés pedig több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit.

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan az élelem iránti igény is nő. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb területre van szükség az ökoáram-termeléshez a klímakrízis megfékezése érdekében. A mezőgazdaság és a fotovoltaika, vagyis különböző, a nap energiáját áramtermelésre használó rendszerek telepítése kicsit oldhat ezen a konfliktuson.

Csupán a Föld mezőgazdasági területeinek alig egy százalékát kellene felszerelni napelemes modulokkal a megfelelő mennyiségű áramtermeléshez. Azokban a régiókban, ahol magas a napsütéses órák száma, különsen kifizetődő egy ilyen beruházás.

A cikk szerint már az Egyesült Államokban, Arizonában is folytattak ilyen kísérleteket, és a napelemek alatt chilit, kokélparadicsomot és jalapeno paprikát termesztettek. A chilitermés háromszorosa, a paradicsomtermés pedig duplája volt, mint a napelemmentes területeken. Az is előnyös, hogy

öntözés után tovább maradt a nedvesség a talajban, így összességében alacsonyabb volt a vízfelhasználás ezeken a területeken.

Egyébként a világ számos részén kísérleteznek ilyen növénytermesztéssel, és a napelemes modulok nemcsak a termesztett növények számára rendelkezésre álló mikroklímát javítják, hanem a gazdák is profitálnak abból, hogy hűvösebb van a modulok alatt. Ezek a létesítmények elektromos energiával látják el azokat a régiókat is, amelyek távolabb esnek, és nem csatlakoznak a főhálózatra.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Jól fejlődik a cukorrépa, de hiányolja az esőt

Svájcban ígéretesen kezdődött 2022 a cukorrépa-termesztés szempontjából. Az enyhe és száraz tél után a lehető legjobb körülmények között tudták elvetni a cukorrépát március második felében.