Back to top

Napenergia a földeken

A földeken nemcsak burgonyát, vagy éppen lóherét lehet betakarítani, hanem - a megfelelő napenergiapanelek telepítésével - áramot is. Az ilyen rendszerek használata választ adhat a népességnövekedés és a klímaváltozás által támasztott kihívásokra - erről ír a Süddeutsche Zeitung.

A baden-württembergi Heggelbach dombos vidékén 8 méter magas acéllábakon tintakék napelemes modulok magasodnak egy szántóföld felett. Az állványzat olyan magasan van, hogy a földön dolgozó biogazdák traktorral, kombájnnal is át tudnak menni alatta. A kutatók egy, a szövetségi kutatási minisztérium által támogatott pilot-projekt keretében

arra keresik a választ, hogy hogyan fejlődik a burgonya, a búza, a zeller és a lóhere ezeknek a napelemes moduloknak az árnyékában.

A most meghosszabbított projektet a Frauerhofer Intézet napenergiarendszerekre szakosodott, freiburgi részlege vezeti.

Az eddigi három betakarítás tapasztalatai azt mutatták, hogy bár a gépekkel a földön dolgozó gazdáknak manőverezniük kellett a modulokat tartó elemek között, a 2017-es esős nyáron például csupán alig ötödével kevesebb gabona és burgonya termett az érintett területen, ez pedig a szakemberek szerint egyáltalán nem számottevő csökkenés. Az idei évben is lesznek veszteségek négyből három növénykultúra esetén, de a szezon kiértékelése még nem zárult le - számolt be a projektben szintén részt vevő Hohenheimi Egyetem.

2018-ban ugyanakkor a búzatermés 3, a zeller- és krumplitermés pedig több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit.

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan az élelem iránti igény is nő. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb területre van szükség az ökoáram-termeléshez a klímakrízis megfékezése érdekében. A mezőgazdaság és a fotovoltaika, vagyis különböző, a nap energiáját áramtermelésre használó rendszerek telepítése kicsit oldhat ezen a konfliktuson.

Csupán a Föld mezőgazdasági területeinek alig egy százalékát kellene felszerelni napelemes modulokkal a megfelelő mennyiségű áramtermeléshez. Azokban a régiókban, ahol magas a napsütéses órák száma, különsen kifizetődő egy ilyen beruházás.

A cikk szerint már az Egyesült Államokban, Arizonában is folytattak ilyen kísérleteket, és a napelemek alatt chilit, kokélparadicsomot és jalapeno paprikát termesztettek. A chilitermés háromszorosa, a paradicsomtermés pedig duplája volt, mint a napelemmentes területeken. Az is előnyös, hogy

öntözés után tovább maradt a nedvesség a talajban, így összességében alacsonyabb volt a vízfelhasználás ezeken a területeken.

Egyébként a világ számos részén kísérleteznek ilyen növénytermesztéssel, és a napelemes modulok nemcsak a termesztett növények számára rendelkezésre álló mikroklímát javítják, hanem a gazdák is profitálnak abból, hogy hűvösebb van a modulok alatt. Ezek a létesítmények elektromos energiával látják el azokat a régiókat is, amelyek távolabb esnek, és nem csatlakoznak a főhálózatra.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A barnamedvék „elköltöznek”, hogy vadászni tudjanak

A kutatások szerint a barnamedvék tavasszal élőhelyet váltanak, hogy rénszarvasra és jávorszarvas borjakra tudjanak vadászni.

Felismerik barátaik hangját a vízilovak

Egymás felismerésére használják messzire eljutó hangjukat a vízilovak. Egy afrikai rezervátumban végzett új kutatás szerint a tülkölő hang segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és valószínűleg az egyes egyedeket is felismerik általa.

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

A tüntetést le kellett fújni, helyette egy póréhagymával üzentek

A Nemzetközi Zöld Hétnek több mint egy évtizede klasszikus, nem hivatalos kísérőrendezvényei a tüntetések, a Berlin utcáin a Bundestag elé vonuló traktorok. Idén a járvány miatt máshogy kellett megoldani, de ötletből nem volt hiány, a főszereplő egy póréhagyma volt.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Szellemek a fák között

Az érdekes téli jelenségre amerikai gyümölcsösökben figyeltek föl, és az időjáráshoz is körze van. A "szellemeskedő" gyümölcsfák inkább látványosak, mint félelmetesek, de a megnevezés mégis találó...

Hideg van Spanyolországban, drága az uborka

A spanyolországi kígyóuborka-termesztés főbb körzeteiben továbbra is hidegek az éjszakák, ennélfogva alig gyarapodnak a növények és lényegesen kevesebbet tudnak szedni, mint ilyenkor megszokott. De még ehhez a kevéshez sem mindig van elég dolgozó, írja friss cikkében a fruchthandel.de portál.