Back to top

Alternatív növényajánlat Karcagról

Az alternatív növények kínálta lehetőségekről tanácskoztak Karcagon. A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetében helyi és meghívott szakemberek tárgyaltak olyan növényekről és lehetőségeikről, amelyekkel a szokásostól eltérő adottságú talajokon is eredményes lehet a növénytermesztés.

FRANTISEK VACLAVIKÉ AZ IDEI VEZEKÉNYI ERNŐ-DÍJ

Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
A karcagi tanácskozáson adták át az idei Vezekényi Ernő-díjat. Az intézet első igazgatójáról elnevezett kitüntetést Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézet és Tangazdaság tudományos főigazgatója nyújtotta át Frantisek Vacla­viknak. A díjazott az Olmix-csoport cseh és szlovák leányvállalatainak igazgatója. Több mint 20 éve kapcsolatban áll a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetével, illetve annak jogelődjeivel, sokszor részt vett előadásával a karcagi intézet rendezvényein. Kezdeményező szerepet játszott és játszik új kutatási irányok meghatározásában, amelyekből már számos közös publikáció született. Aktív segítője a kutatási-szaktanácsadási együttműködésnek, elsősorban a talajművelés, a növény- és a talajkondicionálás területén sikerült gyümölcsöző tudományos-szakmai kapcsolatokat kialakítani. Frantisek Vaclavik nagymértékben támogatja kísérleti anyagokkal a Karcagi Kutatóintézetben folyó munkát, és aktív szerepet vállal a karcagi nemesítésű fajták nemzetközi népszerűsítésében, a karcagi biológiai alapok kísérletekben való megjelenítésében.

A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szolnok megyei szervezetével szorosan együttműködve – nemcsak nemesítéssel és kutatással foglalkozik, hanem – mint Zsembeli József igazgató hangsúlyozta – az eredmények gyakorlati hasznosításával és átadásával is. Mivel nem tartják magukat csalhatatlannak, bárkitől szívesen fogadják a használható ötleteket, legutóbb például a talajjavítással kapcsolatban kaptak ilyeneket. A bemutatón két cirok- és három szudánifű-félét lehetett megtekinteni, azonkívül egy talajszelvény-vizsgálathoz szükséges elemzésben vehettek részt az érdeklődők.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke emlékeztetett rá, hogy a Karcagi Intézet fennállásának 70 éve során a Közép-Tisza-vidék számára keresett és ajánlott gazdálkodási alternatívákat. Ez ma is így van, ennek a sajátos térségnek az adottságaihoz nyújtanak tudományosan megalapozott szakmai se­­gítséget.

A hangsúlyt újabban az éghajlatváltozásra és a műszaki fejlesztésre helyezik át, mert a gyakorlat ezeken a területeken vár mielőbbi előrelépést. Ehhez a céloknak megfelelő fajtákra és a növénytermesztésben jól használható eszközök felkutatására és gyakorlatba állítására van szükség.

Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Az országnak ebben a részében mindig a szik dominált, de tudni kell, hogy hazánkban a termőterület 20 százalékán megjelennek a szikesek. A karcagiak ahhoz ajánlanak fajtákat és hibrideket, sőt komplex technológiát, hogy az ilyen talajokon is eredményesen lehessen növényt termeszteni. Az előrelépéshez a NAK minden támogatást megad.

A kamara szerint a piaci verseny fő terepe változóban van: aki talpon akar maradni, annak mindenképpen a minőségre kell fókuszálnia.

Ugyanis a nálunk jóval nagyobb országokkal (Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán stb.) a tömegtermelésben nem versenyezhetünk; nekünk jobbat, különlegesebbet kell termelnünk és piacra vinnünk.

A szakmai nap meghatározó részét az Impavidus Zrt. két előadója és előadása töltötte ki. A növénytermesztésben alkalmazható természetes megoldásokra irányították a figyelmet. A vállalkozás eddigi tevékenysége mellé tavaly a talajok biológiai aktivitását serkentő eljárásokat is felvett kínálatába. Elsőként Sklánicz Rudolf értékesítési igazgató vette górcső alá a talaj minőségének a sikeres gazdálkodásban játszott szerepét. Érdekes megközelítésben mutatott rá, hogy

1 hektáron 3–4 ezer tonna ásványi anyag és egyéb vegyület található, aminek csupán 5 százaléka szerves anyag, és ez utóbbinak is csak az 5 százaléka befolyásolja a szerves életet.

A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Cégüknél ezt MIP rövidítéssel jelzik, amikor olyan technológiát kínálnak, hogy ásványi anyagokkal aktivizálják a talajban lévő gombákat humusz termelésére. Ez megoldható lombtrágyával, vetőmagcsávázással, humifikációval és mikrobióták közreműködésével. A lényeg, hogy javul a talajok termékenysége, és hogy 70 százalékkal nagyobb gyökértömeg hozható létre a kezeletlen területekhez képest. Ennek az a jelentősége, hogy a nagyobb gyökérzet több tápanyagot tud felvenni, és hogy a biomelioráció hatására több lesz a víz és a levegő a talajban.

Stingli Attila, szintén az Impavidus Zrt. munkatársa azt tárgyalta, hogy mi mindent köszönhetünk az algáknak, pontosabban, hogy mi mindent képes megváltoztatni az alga a mezőgazdaságban. Bretagne-i gazdák a talajtermékenység javítására, a termelés növelésére használják, a Távol-Keleten viszont más célokra is használják, például közvetlenül belőlük állítanak elő élelmiszereket. Érdemes tisztában lenni vele, hogy az algák 100 százalékban természetes eredetűek, és napi 30 százalékkal is növelhetik az össztömegüket – és erre extrém körülmények között, sós vízben, ár-apály mellett, gyakran akár fény hiányában is képesek. Különleges molekulákat termelnek, amelyek fele része poliszacharid, és azon belül is a karragéntartalom a meghatározó.

Napjainkban évi 80 ezer tonna algát „szüretelnek” Franciaországban, aminek a 75 százalékát az élelmiszeripar használja, 25 százalékát pedig a mezőgazdaság. Japánban salátazöldségként is hasznosítják, de kiváló a tűzoltó hab tapadásának elősegítésére is.

Az Olmix a mezőgazdaságban használt alga 30 százalékát gyűjti be és hasznosítja. Hidegen préselik, hogy a benne levő tápanyagok megmaradjanak. Azt is tudni kell a karragénről, hogy szulfatált tengeri poliszacharid. Azonkívül az algában nagyon sok hasznos fitohormon, vitamin és aminosav található, és azok a gazdák, akik már alkalmazzák, nem véletlenül nevezik tápanyagbombának.

A tanácskozáson tájékoztatót tartott Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA stratégiai főosztályának vezetője, Vona Márton tanácsadó pedig a Soil Care talajszkennert mutatta be. Ez egy alig 1,5 kilogrammos hordozható eszköz, ami képes valós időben vizsgálni a talajszelvények állapotát. A Karcagon nemesített alternatív növényeket az intézet munkatársa, Murányi Eszter mutatta be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

A Viktória-vízesés a klímaváltozás következő célpontja?

Az idei szárazság jelentősen csökkentette Dél-Afrika ikonikus természeti jelenségének, a Viktória-vízesésnek a kiterjedtségét. Kérdés, hogy a természeti csodát fenyegető veszély a klímaváltozással hozható-e összefüggésbe.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó nyugalmazott kutatómérnöknek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

A cél, hogy a termelés legyen nyereséges - a fehérjenövény-ágazat lehetőségei

Területalapú és termeléshez kötött támogatásokkal, beruházásösztönzéssel, valamint az öntözésfejlesztés előmozdításával segíti a kormány a fehérjenövény-ágazat eredményességét. Mindezt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület év végi záróeseményén.

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Egyre népszerűbb a karácsonyfa kölcsönzés

Kivágott fenyőfák milliói kerülnek a hulladéktelepekre ünnepek után minden évben. A környezetvédők és természetbarátok már régóta hangoztatják, van ennél jobb megoldás, nem kell elpusztítani fenyők tömkelegét.