Back to top

Alternatív növényajánlat Karcagról

Az alternatív növények kínálta lehetőségekről tanácskoztak Karcagon. A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetében helyi és meghívott szakemberek tárgyaltak olyan növényekről és lehetőségeikről, amelyekkel a szokásostól eltérő adottságú talajokon is eredményes lehet a növénytermesztés.

FRANTISEK VACLAVIKÉ AZ IDEI VEZEKÉNYI ERNŐ-DÍJ

Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
A karcagi tanácskozáson adták át az idei Vezekényi Ernő-díjat. Az intézet első igazgatójáról elnevezett kitüntetést Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézet és Tangazdaság tudományos főigazgatója nyújtotta át Frantisek Vacla­viknak. A díjazott az Olmix-csoport cseh és szlovák leányvállalatainak igazgatója. Több mint 20 éve kapcsolatban áll a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetével, illetve annak jogelődjeivel, sokszor részt vett előadásával a karcagi intézet rendezvényein. Kezdeményező szerepet játszott és játszik új kutatási irányok meghatározásában, amelyekből már számos közös publikáció született. Aktív segítője a kutatási-szaktanácsadási együttműködésnek, elsősorban a talajművelés, a növény- és a talajkondicionálás területén sikerült gyümölcsöző tudományos-szakmai kapcsolatokat kialakítani. Frantisek Vaclavik nagymértékben támogatja kísérleti anyagokkal a Karcagi Kutatóintézetben folyó munkát, és aktív szerepet vállal a karcagi nemesítésű fajták nemzetközi népszerűsítésében, a karcagi biológiai alapok kísérletekben való megjelenítésében.

A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szolnok megyei szervezetével szorosan együttműködve – nemcsak nemesítéssel és kutatással foglalkozik, hanem – mint Zsembeli József igazgató hangsúlyozta – az eredmények gyakorlati hasznosításával és átadásával is. Mivel nem tartják magukat csalhatatlannak, bárkitől szívesen fogadják a használható ötleteket, legutóbb például a talajjavítással kapcsolatban kaptak ilyeneket. A bemutatón két cirok- és három szudánifű-félét lehetett megtekinteni, azonkívül egy talajszelvény-vizsgálathoz szükséges elemzésben vehettek részt az érdeklődők.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke emlékeztetett rá, hogy a Karcagi Intézet fennállásának 70 éve során a Közép-Tisza-vidék számára keresett és ajánlott gazdálkodási alternatívákat. Ez ma is így van, ennek a sajátos térségnek az adottságaihoz nyújtanak tudományosan megalapozott szakmai se­­gítséget.

A hangsúlyt újabban az éghajlatváltozásra és a műszaki fejlesztésre helyezik át, mert a gyakorlat ezeken a területeken vár mielőbbi előrelépést. Ehhez a céloknak megfelelő fajtákra és a növénytermesztésben jól használható eszközök felkutatására és gyakorlatba állítására van szükség.

Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Az országnak ebben a részében mindig a szik dominált, de tudni kell, hogy hazánkban a termőterület 20 százalékán megjelennek a szikesek. A karcagiak ahhoz ajánlanak fajtákat és hibrideket, sőt komplex technológiát, hogy az ilyen talajokon is eredményesen lehessen növényt termeszteni. Az előrelépéshez a NAK minden támogatást megad.

A kamara szerint a piaci verseny fő terepe változóban van: aki talpon akar maradni, annak mindenképpen a minőségre kell fókuszálnia.

Ugyanis a nálunk jóval nagyobb országokkal (Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán stb.) a tömegtermelésben nem versenyezhetünk; nekünk jobbat, különlegesebbet kell termelnünk és piacra vinnünk.

A szakmai nap meghatározó részét az Impavidus Zrt. két előadója és előadása töltötte ki. A növénytermesztésben alkalmazható természetes megoldásokra irányították a figyelmet. A vállalkozás eddigi tevékenysége mellé tavaly a talajok biológiai aktivitását serkentő eljárásokat is felvett kínálatába. Elsőként Sklánicz Rudolf értékesítési igazgató vette górcső alá a talaj minőségének a sikeres gazdálkodásban játszott szerepét. Érdekes megközelítésben mutatott rá, hogy

1 hektáron 3–4 ezer tonna ásványi anyag és egyéb vegyület található, aminek csupán 5 százaléka szerves anyag, és ez utóbbinak is csak az 5 százaléka befolyásolja a szerves életet.

A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Cégüknél ezt MIP rövidítéssel jelzik, amikor olyan technológiát kínálnak, hogy ásványi anyagokkal aktivizálják a talajban lévő gombákat humusz termelésére. Ez megoldható lombtrágyával, vetőmagcsávázással, humifikációval és mikrobióták közreműködésével. A lényeg, hogy javul a talajok termékenysége, és hogy 70 százalékkal nagyobb gyökértömeg hozható létre a kezeletlen területekhez képest. Ennek az a jelentősége, hogy a nagyobb gyökérzet több tápanyagot tud felvenni, és hogy a biomelioráció hatására több lesz a víz és a levegő a talajban.

Stingli Attila, szintén az Impavidus Zrt. munkatársa azt tárgyalta, hogy mi mindent köszönhetünk az algáknak, pontosabban, hogy mi mindent képes megváltoztatni az alga a mezőgazdaságban. Bretagne-i gazdák a talajtermékenység javítására, a termelés növelésére használják, a Távol-Keleten viszont más célokra is használják, például közvetlenül belőlük állítanak elő élelmiszereket. Érdemes tisztában lenni vele, hogy az algák 100 százalékban természetes eredetűek, és napi 30 százalékkal is növelhetik az össztömegüket – és erre extrém körülmények között, sós vízben, ár-apály mellett, gyakran akár fény hiányában is képesek. Különleges molekulákat termelnek, amelyek fele része poliszacharid, és azon belül is a karragéntartalom a meghatározó.

Napjainkban évi 80 ezer tonna algát „szüretelnek” Franciaországban, aminek a 75 százalékát az élelmiszeripar használja, 25 százalékát pedig a mezőgazdaság. Japánban salátazöldségként is hasznosítják, de kiváló a tűzoltó hab tapadásának elősegítésére is.

Az Olmix a mezőgazdaságban használt alga 30 százalékát gyűjti be és hasznosítja. Hidegen préselik, hogy a benne levő tápanyagok megmaradjanak. Azt is tudni kell a karragénről, hogy szulfatált tengeri poliszacharid. Azonkívül az algában nagyon sok hasznos fitohormon, vitamin és aminosav található, és azok a gazdák, akik már alkalmazzák, nem véletlenül nevezik tápanyagbombának.

A tanácskozáson tájékoztatót tartott Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA stratégiai főosztályának vezetője, Vona Márton tanácsadó pedig a Soil Care talajszkennert mutatta be. Ez egy alig 1,5 kilogrammos hordozható eszköz, ami képes valós időben vizsgálni a talajszelvények állapotát. A Karcagon nemesített alternatív növényeket az intézet munkatársa, Murányi Eszter mutatta be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Egyetemisták innovációi is lendíthetnek a magyar mezőgazdaságon

Egyetemi ötletverseny keretében keres megoldásokat a NAK TechLab az agráriumban fellelhető problémákra. A versenyre olyan hallgatói csapatok jelentkezését várják, akik innovatív ötletükkel, hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós piaci problémákra válaszolnak.

Fokozott figyelmet kér a közlekedőktől az aratási munkák miatt a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a közutakon közlekedők figyelmét, hogy a június végén kezdődött aratási munkák miatt nagy számban vesznek részt a forgalomban mezőgazdasági munkagépek. A köztestület kéri a járművezetőket, legyenek türelemmel, és csak fokozott óvatossággal előzzenek az utakon.

A lustaság jót tehet a talajéletnek

A talajműveletek munkafolyamatai igen fontosak lehetnek növényeink érdekében. Szinte minden nagyüzemi munkának megvan a kiskerti megfelelője: szántásnak az ásás, kultivátorozásnak a kapálás, fogasolásnak a gereblyézés. Ám egy irányzat szerint ezek egy része elhagyható.

Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal

A csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű tömeges kelésének. Ez a késői gyomosodás sok tekintetben próbára tette a gazdákat, mivel a parlagfű a gyomirtási szezon végén, illetve azt követően kelt tömegesen, ami a szántóföldi kultúrákban jelentősen csökkentette a védekezési lehetőségeket. A közterületeken, ruderáliákon is különös helyzet adódott, mivel épp a korai kaszálások juttatták fényhez a kelő parlagfű-növényeket.

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.