Back to top

Alternatív növényajánlat Karcagról

Az alternatív növények kínálta lehetőségekről tanácskoztak Karcagon. A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetében helyi és meghívott szakemberek tárgyaltak olyan növényekről és lehetőségeikről, amelyekkel a szokásostól eltérő adottságú talajokon is eredményes lehet a növénytermesztés.

FRANTISEK VACLAVIKÉ AZ IDEI VEZEKÉNYI ERNŐ-DÍJ

Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
A karcagi tanácskozáson adták át az idei Vezekényi Ernő-díjat. Az intézet első igazgatójáról elnevezett kitüntetést Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézet és Tangazdaság tudományos főigazgatója nyújtotta át Frantisek Vacla­viknak. A díjazott az Olmix-csoport cseh és szlovák leányvállalatainak igazgatója. Több mint 20 éve kapcsolatban áll a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetével, illetve annak jogelődjeivel, sokszor részt vett előadásával a karcagi intézet rendezvényein. Kezdeményező szerepet játszott és játszik új kutatási irányok meghatározásában, amelyekből már számos közös publikáció született. Aktív segítője a kutatási-szaktanácsadási együttműködésnek, elsősorban a talajművelés, a növény- és a talajkondicionálás területén sikerült gyümölcsöző tudományos-szakmai kapcsolatokat kialakítani. Frantisek Vaclavik nagymértékben támogatja kísérleti anyagokkal a Karcagi Kutatóintézetben folyó munkát, és aktív szerepet vállal a karcagi nemesítésű fajták nemzetközi népszerűsítésében, a karcagi biológiai alapok kísérletekben való megjelenítésében.

A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szolnok megyei szervezetével szorosan együttműködve – nemcsak nemesítéssel és kutatással foglalkozik, hanem – mint Zsembeli József igazgató hangsúlyozta – az eredmények gyakorlati hasznosításával és átadásával is. Mivel nem tartják magukat csalhatatlannak, bárkitől szívesen fogadják a használható ötleteket, legutóbb például a talajjavítással kapcsolatban kaptak ilyeneket. A bemutatón két cirok- és három szudánifű-félét lehetett megtekinteni, azonkívül egy talajszelvény-vizsgálathoz szükséges elemzésben vehettek részt az érdeklődők.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke emlékeztetett rá, hogy a Karcagi Intézet fennállásának 70 éve során a Közép-Tisza-vidék számára keresett és ajánlott gazdálkodási alternatívákat. Ez ma is így van, ennek a sajátos térségnek az adottságaihoz nyújtanak tudományosan megalapozott szakmai se­­gítséget.

A hangsúlyt újabban az éghajlatváltozásra és a műszaki fejlesztésre helyezik át, mert a gyakorlat ezeken a területeken vár mielőbbi előrelépést. Ehhez a céloknak megfelelő fajtákra és a növénytermesztésben jól használható eszközök felkutatására és gyakorlatba állítására van szükség.

Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Az országnak ebben a részében mindig a szik dominált, de tudni kell, hogy hazánkban a termőterület 20 százalékán megjelennek a szikesek. A karcagiak ahhoz ajánlanak fajtákat és hibrideket, sőt komplex technológiát, hogy az ilyen talajokon is eredményesen lehessen növényt termeszteni. Az előrelépéshez a NAK minden támogatást megad.

A kamara szerint a piaci verseny fő terepe változóban van: aki talpon akar maradni, annak mindenképpen a minőségre kell fókuszálnia.

Ugyanis a nálunk jóval nagyobb országokkal (Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán stb.) a tömegtermelésben nem versenyezhetünk; nekünk jobbat, különlegesebbet kell termelnünk és piacra vinnünk.

A szakmai nap meghatározó részét az Impavidus Zrt. két előadója és előadása töltötte ki. A növénytermesztésben alkalmazható természetes megoldásokra irányították a figyelmet. A vállalkozás eddigi tevékenysége mellé tavaly a talajok biológiai aktivitását serkentő eljárásokat is felvett kínálatába. Elsőként Sklánicz Rudolf értékesítési igazgató vette górcső alá a talaj minőségének a sikeres gazdálkodásban játszott szerepét. Érdekes megközelítésben mutatott rá, hogy

1 hektáron 3–4 ezer tonna ásványi anyag és egyéb vegyület található, aminek csupán 5 százaléka szerves anyag, és ez utóbbinak is csak az 5 százaléka befolyásolja a szerves életet.

A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Cégüknél ezt MIP rövidítéssel jelzik, amikor olyan technológiát kínálnak, hogy ásványi anyagokkal aktivizálják a talajban lévő gombákat humusz termelésére. Ez megoldható lombtrágyával, vetőmagcsávázással, humifikációval és mikrobióták közreműködésével. A lényeg, hogy javul a talajok termékenysége, és hogy 70 százalékkal nagyobb gyökértömeg hozható létre a kezeletlen területekhez képest. Ennek az a jelentősége, hogy a nagyobb gyökérzet több tápanyagot tud felvenni, és hogy a biomelioráció hatására több lesz a víz és a levegő a talajban.

Stingli Attila, szintén az Impavidus Zrt. munkatársa azt tárgyalta, hogy mi mindent köszönhetünk az algáknak, pontosabban, hogy mi mindent képes megváltoztatni az alga a mezőgazdaságban. Bretagne-i gazdák a talajtermékenység javítására, a termelés növelésére használják, a Távol-Keleten viszont más célokra is használják, például közvetlenül belőlük állítanak elő élelmiszereket. Érdemes tisztában lenni vele, hogy az algák 100 százalékban természetes eredetűek, és napi 30 százalékkal is növelhetik az össztömegüket – és erre extrém körülmények között, sós vízben, ár-apály mellett, gyakran akár fény hiányában is képesek. Különleges molekulákat termelnek, amelyek fele része poliszacharid, és azon belül is a karragéntartalom a meghatározó.

Napjainkban évi 80 ezer tonna algát „szüretelnek” Franciaországban, aminek a 75 százalékát az élelmiszeripar használja, 25 százalékát pedig a mezőgazdaság. Japánban salátazöldségként is hasznosítják, de kiváló a tűzoltó hab tapadásának elősegítésére is.

Az Olmix a mezőgazdaságban használt alga 30 százalékát gyűjti be és hasznosítja. Hidegen préselik, hogy a benne levő tápanyagok megmaradjanak. Azt is tudni kell a karragénről, hogy szulfatált tengeri poliszacharid. Azonkívül az algában nagyon sok hasznos fitohormon, vitamin és aminosav található, és azok a gazdák, akik már alkalmazzák, nem véletlenül nevezik tápanyagbombának.

A tanácskozáson tájékoztatót tartott Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA stratégiai főosztályának vezetője, Vona Márton tanácsadó pedig a Soil Care talajszkennert mutatta be. Ez egy alig 1,5 kilogrammos hordozható eszköz, ami képes valós időben vizsgálni a talajszelvények állapotát. A Karcagon nemesített alternatív növényeket az intézet munkatársa, Murányi Eszter mutatta be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.