Alternatív növényajánlat Karcagról

FRANTISEK VACLAVIKÉ AZ IDEI VEZEKÉNYI ERNŐ-DÍJ Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit A karcagi tanácskozáson adták át az idei Vezekényi Ernő-díjat. Az intézet első igazgatójáról elnevezett kitüntetést Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézet és Tangazdaság tudományos főigazgatója nyújtotta át Frantisek Vacla­viknak. A díjazott az Olmix-csoport cseh és szlovák leányvállalatainak igazgatója. Több mint 20 éve kapcsolatban áll a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetével, illetve annak jogelődjeivel, sokszor részt vett előadásával a karcagi intézet rendezvényein. Kezdeményező szerepet játszott és játszik új kutatási irányok meghatározásában, amelyekből már számos közös publikáció született. Aktív segítője a kutatási-szaktanácsadási együttműködésnek, elsősorban a talajművelés, a növény- és a talajkondicionálás területén sikerült gyümölcsöző tudományos-szakmai kapcsolatokat kialakítani. Frantisek Vaclavik nagymértékben támogatja kísérleti anyagokkal a Karcagi Kutatóintézetben folyó munkát, és aktív szerepet vállal a karcagi nemesítésű fajták nemzetközi népszerűsítésében, a karcagi biológiai alapok kísérletekben való megjelenítésében.

A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szolnok megyei szervezetével szorosan együttműködve – nemcsak nemesítéssel és kutatással foglalkozik, hanem – mint Zsembeli József igazgató hangsúlyozta – az eredmények gyakorlati hasznosításával és átadásával is. Mivel nem tartják magukat csalhatatlannak, bárkitől szívesen fogadják a használható ötleteket, legutóbb például a talajjavítással kapcsolatban kaptak ilyeneket. A bemutatón két cirok- és három szudánifű-félét lehetett megtekinteni, azonkívül egy talajszelvény-vizsgálathoz szükséges elemzésben vehettek részt az érdeklődők.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke emlékeztetett rá, hogy a Karcagi Intézet fennállásának 70 éve során a Közép-Tisza-vidék számára keresett és ajánlott gazdálkodási alternatívákat. Ez ma is így van, ennek a sajátos térségnek az adottságaihoz nyújtanak tudományosan megalapozott szakmai se­­gítséget.

Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára

Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata

Az országnak ebben a részében mindig a szik dominált, de tudni kell, hogy hazánkban a termőterület 20 százalékán megjelennek a szikesek. A karcagiak ahhoz ajánlanak fajtákat és hibrideket, sőt komplex technológiát, hogy az ilyen talajokon is eredményesen lehessen növényt termeszteni. Az előrelépéshez a NAK minden támogatást megad.

Ugyanis a nálunk jóval nagyobb országokkal (Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán stb.) a tömegtermelésben nem versenyezhetünk; nekünk jobbat, különlegesebbet kell termelnünk és piacra vinnünk.

A szakmai nap meghatározó részét az Impavidus Zrt. két előadója és előadása töltötte ki. A növénytermesztésben alkalmazható természetes megoldásokra irányították a figyelmet. A vállalkozás eddigi tevékenysége mellé tavaly a talajok biológiai aktivitását serkentő eljárásokat is felvett kínálatába. Elsőként Sklánicz Rudolf értékesítési igazgató vette górcső alá a talaj minőségének a sikeres gazdálkodásban játszott szerepét. Érdekes megközelítésben mutatott rá, hogy

Cégüknél ezt MIP rövidítéssel jelzik, amikor olyan technológiát kínálnak, hogy ásványi anyagokkal aktivizálják a talajban lévő gombákat humusz termelésére. Ez megoldható lombtrágyával, vetőmagcsávázással, humifikációval és mikrobióták közreműködésével. A lényeg, hogy javul a talajok termékenysége, és hogy 70 százalékkal nagyobb gyökértömeg hozható létre a kezeletlen területekhez képest. Ennek az a jelentősége, hogy a nagyobb gyökérzet több tápanyagot tud felvenni, és hogy a biomelioráció hatására több lesz a víz és a levegő a talajban.

Stingli Attila, szintén az Impavidus Zrt. munkatársa azt tárgyalta, hogy mi mindent köszönhetünk az algáknak, pontosabban, hogy mi mindent képes megváltoztatni az alga a mezőgazdaságban. Bretagne-i gazdák a talajtermékenység javítására, a termelés növelésére használják, a Távol-Keleten viszont más célokra is használják, például közvetlenül belőlük állítanak elő élelmiszereket. Érdemes tisztában lenni vele, hogy az algák 100 százalékban természetes eredetűek, és napi 30 százalékkal is növelhetik az össztömegüket – és erre extrém körülmények között, sós vízben, ár-apály mellett, gyakran akár fény hiányában is képesek. Különleges molekulákat termelnek, amelyek fele része poliszacharid, és azon belül is a karragéntartalom a meghatározó.

Az Olmix a mezőgazdaságban használt alga 30 százalékát gyűjti be és hasznosítja. Hidegen préselik, hogy a benne levő tápanyagok megmaradjanak. Azt is tudni kell a karragénről, hogy szulfatált tengeri poliszacharid. Azonkívül az algában nagyon sok hasznos fitohormon, vitamin és aminosav található, és azok a gazdák, akik már alkalmazzák, nem véletlenül nevezik tápanyagbombának.

A tanácskozáson tájékoztatót tartott Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA stratégiai főosztályának vezetője, Vona Márton tanácsadó pedig a Soil Care talajszkennert mutatta be. Ez egy alig 1,5 kilogrammos hordozható eszköz, ami képes valós időben vizsgálni a talajszelvények állapotát. A Karcagon nemesített alternatív növényeket az intézet munkatársa, Murányi Eszter mutatta be.