Back to top

Alternatív növényajánlat Karcagról

Az alternatív növények kínálta lehetőségekről tanácskoztak Karcagon. A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetében helyi és meghívott szakemberek tárgyaltak olyan növényekről és lehetőségeikről, amelyekkel a szokásostól eltérő adottságú talajokon is eredményes lehet a növénytermesztés.

FRANTISEK VACLAVIKÉ AZ IDEI VEZEKÉNYI ERNŐ-DÍJ

Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
Zsembeli József, mellette a kitüntetett Frantisek Vacla­vik és Dobránszki Judit
A karcagi tanácskozáson adták át az idei Vezekényi Ernő-díjat. Az intézet első igazgatójáról elnevezett kitüntetést Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézet és Tangazdaság tudományos főigazgatója nyújtotta át Frantisek Vacla­viknak. A díjazott az Olmix-csoport cseh és szlovák leányvállalatainak igazgatója. Több mint 20 éve kapcsolatban áll a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetével, illetve annak jogelődjeivel, sokszor részt vett előadásával a karcagi intézet rendezvényein. Kezdeményező szerepet játszott és játszik új kutatási irányok meghatározásában, amelyekből már számos közös publikáció született. Aktív segítője a kutatási-szaktanácsadási együttműködésnek, elsősorban a talajművelés, a növény- és a talajkondicionálás területén sikerült gyümölcsöző tudományos-szakmai kapcsolatokat kialakítani. Frantisek Vaclavik nagymértékben támogatja kísérleti anyagokkal a Karcagi Kutatóintézetben folyó munkát, és aktív szerepet vállal a karcagi nemesítésű fajták nemzetközi népszerűsítésében, a karcagi biológiai alapok kísérletekben való megjelenítésében.

A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szolnok megyei szervezetével szorosan együttműködve – nemcsak nemesítéssel és kutatással foglalkozik, hanem – mint Zsembeli József igazgató hangsúlyozta – az eredmények gyakorlati hasznosításával és átadásával is. Mivel nem tartják magukat csalhatatlannak, bárkitől szívesen fogadják a használható ötleteket, legutóbb például a talajjavítással kapcsolatban kaptak ilyeneket. A bemutatón két cirok- és három szudánifű-félét lehetett megtekinteni, azonkívül egy talajszelvény-vizsgálathoz szükséges elemzésben vehettek részt az érdeklődők.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke emlékeztetett rá, hogy a Karcagi Intézet fennállásának 70 éve során a Közép-Tisza-vidék számára keresett és ajánlott gazdálkodási alternatívákat. Ez ma is így van, ennek a sajátos térségnek az adottságaihoz nyújtanak tudományosan megalapozott szakmai se­­gítséget.

A hangsúlyt újabban az éghajlatváltozásra és a műszaki fejlesztésre helyezik át, mert a gyakorlat ezeken a területeken vár mielőbbi előrelépést. Ehhez a céloknak megfelelő fajtákra és a növénytermesztésben jól használható eszközök felkutatására és gyakorlatba állítására van szükség.

Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Sklánicz Rudolf: vegyszerezés helyett az Olmix Group termékeit ajánlja az Impavidus
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Stingli Attila: hatásos hatóanyagok algából a növénytermesztés számára
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Murányi Eszter: a szűkös választékot javítja az intézet fajtakínálata
Az országnak ebben a részében mindig a szik dominált, de tudni kell, hogy hazánkban a termőterület 20 százalékán megjelennek a szikesek. A karcagiak ahhoz ajánlanak fajtákat és hibrideket, sőt komplex technológiát, hogy az ilyen talajokon is eredményesen lehessen növényt termeszteni. Az előrelépéshez a NAK minden támogatást megad.

A kamara szerint a piaci verseny fő terepe változóban van: aki talpon akar maradni, annak mindenképpen a minőségre kell fókuszálnia.

Ugyanis a nálunk jóval nagyobb országokkal (Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán stb.) a tömegtermelésben nem versenyezhetünk; nekünk jobbat, különlegesebbet kell termelnünk és piacra vinnünk.

A szakmai nap meghatározó részét az Impavidus Zrt. két előadója és előadása töltötte ki. A növénytermesztésben alkalmazható természetes megoldásokra irányították a figyelmet. A vállalkozás eddigi tevékenysége mellé tavaly a talajok biológiai aktivitását serkentő eljárásokat is felvett kínálatába. Elsőként Sklánicz Rudolf értékesítési igazgató vette górcső alá a talaj minőségének a sikeres gazdálkodásban játszott szerepét. Érdekes megközelítésben mutatott rá, hogy

1 hektáron 3–4 ezer tonna ásványi anyag és egyéb vegyület található, aminek csupán 5 százaléka szerves anyag, és ez utóbbinak is csak az 5 százaléka befolyásolja a szerves életet.

A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
A KST 1011 szudáni fű 60 centiméteres mérettől bugahányásig legeltethető
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Bovital: ez a cirok- és szudánifű-keresztezés 80–120 tonna zöldtömeget hoz hektáronként
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Az Albita szemes cirok szemtermése hektáronként 8–10 tonna, 12,6 fehérjetartalommal
Cégüknél ezt MIP rövidítéssel jelzik, amikor olyan technológiát kínálnak, hogy ásványi anyagokkal aktivizálják a talajban lévő gombákat humusz termelésére. Ez megoldható lombtrágyával, vetőmagcsávázással, humifikációval és mikrobióták közreműködésével. A lényeg, hogy javul a talajok termékenysége, és hogy 70 százalékkal nagyobb gyökértömeg hozható létre a kezeletlen területekhez képest. Ennek az a jelentősége, hogy a nagyobb gyökérzet több tápanyagot tud felvenni, és hogy a biomelioráció hatására több lesz a víz és a levegő a talajban.

Stingli Attila, szintén az Impavidus Zrt. munkatársa azt tárgyalta, hogy mi mindent köszönhetünk az algáknak, pontosabban, hogy mi mindent képes megváltoztatni az alga a mezőgazdaságban. Bretagne-i gazdák a talajtermékenység javítására, a termelés növelésére használják, a Távol-Keleten viszont más célokra is használják, például közvetlenül belőlük állítanak elő élelmiszereket. Érdemes tisztában lenni vele, hogy az algák 100 százalékban természetes eredetűek, és napi 30 százalékkal is növelhetik az össztömegüket – és erre extrém körülmények között, sós vízben, ár-apály mellett, gyakran akár fény hiányában is képesek. Különleges molekulákat termelnek, amelyek fele része poliszacharid, és azon belül is a karragéntartalom a meghatározó.

Napjainkban évi 80 ezer tonna algát „szüretelnek” Franciaországban, aminek a 75 százalékát az élelmiszeripar használja, 25 százalékát pedig a mezőgazdaság. Japánban salátazöldségként is hasznosítják, de kiváló a tűzoltó hab tapadásának elősegítésére is.

Az Olmix a mezőgazdaságban használt alga 30 százalékát gyűjti be és hasznosítja. Hidegen préselik, hogy a benne levő tápanyagok megmaradjanak. Azt is tudni kell a karragénről, hogy szulfatált tengeri poliszacharid. Azonkívül az algában nagyon sok hasznos fitohormon, vitamin és aminosav található, és azok a gazdák, akik már alkalmazzák, nem véletlenül nevezik tápanyagbombának.

A tanácskozáson tájékoztatót tartott Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA stratégiai főosztályának vezetője, Vona Márton tanácsadó pedig a Soil Care talajszkennert mutatta be. Ez egy alig 1,5 kilogrammos hordozható eszköz, ami képes valós időben vizsgálni a talajszelvények állapotát. A Karcagon nemesített alternatív növényeket az intézet munkatársa, Murányi Eszter mutatta be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Hogy növényeink "élénk talajéletet éljenek"

Sokféle talajbaktériumot és más mikrobákat tartalmazó készítmény kapható, amelyek a talajélet élénkítésén keresztül hatnak kedvezően a termesztett növényekre. A köztük való eligazodásban segített a növényorvosi kamara Pest megyei szervezete által rendezett tápanyag-gazdálkodási tanácskozás, ahol tizenöt előadás hangzott el a lombtrágyázás élettani alapjainak ismertetésétől a műtrágyák tárolásáig.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Már lehet készülni a trágyázásra

Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy már a nitrátérzékeny területeken is megkezdhető a trágyázás.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.