Back to top

Nem elég gyorsan nő a mezőgazdaság termelékenységé

A Virginiai Mezőgazdasági és Élettudományi Technológiai Főiskola tanulmánya szerint a jelenlegi éves 1,63 százalékos termelékenységnövekedés helyett 1,73 százalékra van szükség a jövő biztonságos élelmiszer- és agráripari alapanyag-ellátásához.

Erőteljesebb ütemben kell növekednie a mezőgazdaság termelékenységének a világban ahhoz, hogy a 2050-re előre jelzett 10 milliárdos népességet elegendő élelmiszerrel, takarmánnyal, ipari rosttal és bioenergiával ellássa.

A tanulmány hat stratégiát is megnevez:

ezek az állami kutatás-fejlesztés és szaktanácsadás erősítése, a tudományos és információs technológiák bevonása, a termelési infrastruktúra és a piacra jutás javítása, együttműködések kialakítása a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-ellátás érdekében, a regionális és a globális kereskedelem bővítése, a betakarítás utáni veszteségek mérséklése és az élelmiszer-pazarlás csökkentése.

A szerzők szerint a kulcs az innováció;

a fejlett technológiák, csúcsminőségű vetőmagok, a tápanyag-gazdálkodásban és az állategészségügyben szerzett jó gyakorlatok alkalmazása. A tanulmány rávilágít arra, hogy mindezt csak az erős gazdaságú országok engedhetik meg maguknak, éppen ezért a termelékenység-növekedés történelmileg is ezekben az országokban volt erőteljesebb.

A fejlett gazdaságú országoknak köszönhetően a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt 40 évben 60 százalékkal nőtt világszerte, míg a mezőgazdasági művelésbe vont terület csupán 5 százalékkal.

Ahol híján vannak az új technológiáknak, ott a termőterület növelésével, több víz fölhasználásával tudnak a gazdák többet termelni, ami természeti katasztrófákhoz vezet.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/freshfruitportal.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.