Back to top

Nem elég gyorsan nő a mezőgazdaság termelékenységé

A Virginiai Mezőgazdasági és Élettudományi Technológiai Főiskola tanulmánya szerint a jelenlegi éves 1,63 százalékos termelékenységnövekedés helyett 1,73 százalékra van szükség a jövő biztonságos élelmiszer- és agráripari alapanyag-ellátásához.

Erőteljesebb ütemben kell növekednie a mezőgazdaság termelékenységének a világban ahhoz, hogy a 2050-re előre jelzett 10 milliárdos népességet elegendő élelmiszerrel, takarmánnyal, ipari rosttal és bioenergiával ellássa.

A tanulmány hat stratégiát is megnevez:

ezek az állami kutatás-fejlesztés és szaktanácsadás erősítése, a tudományos és információs technológiák bevonása, a termelési infrastruktúra és a piacra jutás javítása, együttműködések kialakítása a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-ellátás érdekében, a regionális és a globális kereskedelem bővítése, a betakarítás utáni veszteségek mérséklése és az élelmiszer-pazarlás csökkentése.

A szerzők szerint a kulcs az innováció;

a fejlett technológiák, csúcsminőségű vetőmagok, a tápanyag-gazdálkodásban és az állategészségügyben szerzett jó gyakorlatok alkalmazása. A tanulmány rávilágít arra, hogy mindezt csak az erős gazdaságú országok engedhetik meg maguknak, éppen ezért a termelékenység-növekedés történelmileg is ezekben az országokban volt erőteljesebb.

A fejlett gazdaságú országoknak köszönhetően a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt 40 évben 60 százalékkal nőtt világszerte, míg a mezőgazdasági művelésbe vont terület csupán 5 százalékkal.

Ahol híján vannak az új technológiáknak, ott a termőterület növelésével, több víz fölhasználásával tudnak a gazdák többet termelni, ami természeti katasztrófákhoz vezet.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/freshfruitportal.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Szakember: stabil a hazai csemegekukorica termelés és feldolgozás

Stabil a hazai csemegekukorica termelés és a feldolgozói kapacitás - közölte a Syngenta sajtótájékoztatóján a cég délkelet-európai menedzsere.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Ilyen változatosak a díszfüvek

Az utóbbi években feltűnően sok díszfüvet láthatunk a közterületeken. Évelőágyakban használják könnyed ellenpontként, vagy széles, kanyargós sávokban ültetik, melléjük pedig egynyáriak kerülnek. Nemcsak a megjelenésük miatt kedvelik a kertépítők, hanem mert viszonylag egyszerűen fenntarthatók, nem esnek áldozatul a károsítóknak.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

VP AKG/ÖKO pályázatok: kedvező változtatás

Megoldódni látszik az egyes egybeművelésekből adódó problémakör a VP AKG/ÖKO támogatásoknál.