Back to top

SMS-ező sasok csináltak hatalmas számlát orosz kutatóknak

Adománygyűjtésre kényszerült egy orosz természetvédő szervezet, mert az általa megfigyelt vándormadarak külföldről „küldözgettek” szöveges üzeneteket és ezzel kiürítették a projekt büdzséjét

A Center For Wild Animal Rehabilitation nevű szervezet munkatársai fiatal pusztai sasokat szereltek fel olyan adókészülékekkel, amelyeket arra programoztak be, hogy naponta négyszer küldjenek szöveges üzenetet a madarak aktuális tartózkodási helyéről – írja a Világgazdaság az MTI-re hivatkozva.

A sasok Kazahsztán egy területén töltötték a nyarat, mobilhálózati lefedettség nélkül. A kutatók arra számítottak, hogy a nyári időszakban felhalmozódott üzenetek akkor fognak megérkezni, amikor a madarak megindulnak dél felé.

A szakemberek úgy tervezték, hogy a sasok Kazahsztán vagy Oroszország bizonyos részein fognak keresztülhaladni, ahol a szöveges üzenetek ára viszonylag olcsó, 2-15 rubel (9-70 forint) között mozog.

Néhány madár azonban más útvonalat választott magának, ami azt jelenti, hogy csak Iránba érve csatlakozott újból mobilhálózathoz és kezdte meg a több száz szöveges üzenet „elküldését” orosz telefonszámokról, darabját 49 rubelnek megfelelő áron.

Mivel a projektre szánt pénzt az üzenetek kifizetésére fordították, a kutatók kénytelenek voltak adománygyűjtő kampányt indítani. A felajánlásoknak hála az év végéig biztosan folytatódhat a munka, és mivel az emberek még mindig küldenek pénzt, talán egészen a madarak jövő nyári hazaérkezéséig sikerül kitartani.

A veszélyeztetett pusztai sas Oroszország déli részén és Kazahsztánban költ, a telet pedig Afrikában és Indiában tölti.

A Bird Life International nevű szervezet szerint a madarak száma rohamosan csökken az élőhelyüket bekebelező mezőgazdasági beruházások, valamint a szélturbinák miatt.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.