Back to top

Tűzifa minden igényre

Az Eger-Felnémetben működő tűzifaudvarában darabolt-hasított tűzifával és faaprítékkal is kiszolgálja vevőit az Egererdő Zrt. Igényre pedig fuvarozási partnereik helybeszállítják a fenntartható erdőgazdálkodásból származó tüzelőanyagot közvetlenül a kitermelés helyéről.

A tűzifaudvart Jung László mutatta be
Fotó: Rimóczi Irén
Országos átlagban a kitermelt fa 65 százalékából tűzifát készítenek, az EGERERDŐ Zrt.-nél ez az arány megközelíti a 70 százalékot. A tűzifa arányának növekedése több okra vezethető vissza, tudtuk meg Jung László vezérigazgatótól, amikor A Mi Erdőnk szerkesztőbizottságával a telepen jártunk. Szerepet játszik benne, hogy a fafeldolgozó üzemek rönkméret-igénye növekedett, A digitalizációval a papírüzemek számottevően csökkentették kapacitásaikat, a korábbi fakitermelés mintegy 10 százalékát kitevő bányafákra pedig ma már szinte egyáltalán nincs szükség.

Munkában a nagy teljesítményű mobil aprítékoló
Fotó: Viniczai Sándor
A felnémeti tűzifaudvart 2013-ban alakították ki, mintegy 180 millió forintos zöldmezős beruházással. A telepen korszerű gépekkel dolgoznak, a mobil aprító mostrum különösen nagy teljesítményű, évente közel 30 ezer tonna faapríték készítésére alkalmas. A munkát emellett homlokrakodó, daraboló-hasító gép, aprítékrostáló és digitális hídmérleg is segíti. A telep kialakítását az előző évtizedek változásai ösztönözték, magyarázta Jung László. Miután ugyanis a korábbi legnagyobb, hőerőmű vásárlójuk megszüntette tevékenységét, valamint a városok hőszolgáltatói még mindig nem ismerték föl az aprítékfűtés előnyeit, az évente képződő tűzifának megbízható piacot kellett teremteni. Így az intézmények (hotelek, kórházak, szanatóriumok) felé fordultak, amelyek mára fontos vevőiknek számítanak. A folyamatos termelés biztosítja az ellátásukat, valamint a lakossági igények kielégítését is. 

Az idén tehát biztosan nem lesz tűzifahiány és áremelést sem terveznek.

A telepen komoly készlettel rendelkeznek, hogy akkor is kiszolgálhassák a vásárlókat, ha az időjárás akadályozza a fakitermelést. A fedett színben mintegy 1000 tonna aprítékot tárolhatnak, emellett többféle fafajból készült, különböző hosszúságúra darabolt tűzifát kínálnak. Az EGERERDŐ Zrt. által kezelt erdőterületeken meghaladja a 80 százalékot a lombos fafajok aránya, abból is a tölgyek, a bükk és a gyertyán a meghatározók.

A tűzifának ma még csak töredékét, alig 10 százalékát értékesítik aprítékként. Az aprítékot jelenleg a közeli közüzemek, főként hotelek vásárolják, a felhasználására ugyanis csak speciális kazánok alkalmasak. A beruházás azonban viszonylag gyorsan megtérül, az aprítéktüzelés hatásfoka ugyanis jócskán meghaladja a hagyományos fatüzelésű kazánokét. Bíznak benne, hogy mások is fölismerik a lehetőséget, és látva a jól működő rendszert, csatlakoznak azokhoz, akik megújuló forrásból állítják elő a szükséges energiát.

A tűzifa aránya mintegy 70 százalék
Fotó: Viniczai Sándor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.

Az otthon melege – A tüzelés praktikái

Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A karácsony ajándéka: karácsonyfák segítenek a hurrikán áldozatául esett parkon

Egy New Jersey-ben található állami park a 2012-ben tomboló Sandy hurrikán óta nem a régi, azonban a most adományozott kétezer karácsonyfának köszönhetően várhatólag hatalmas átalakuláson fog keresztülmenni.

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

Hidegtűrő brazil almafajták érkeznek Európába

A francia International Fruit Obtention (IFO) és az olasz Rivoira szervezetek közötti együttműködés teszi lehetővé egy új, hidegtűrő brazil almafajta termelését és értékesítését Európában.

Hazai méhlegelők 9. rész – Idegenhonos fás hordásnövények II.

Az idegenhonos fásszárú méhlegelő növények ültetése, telepítése mellett a múltban leginkább az az érv szólt, hogy a méhészeti idény vége felé virágoznak, olyan időszakban, amikor a hazai vegetáció képviselői közül már alig tudnak valamit méheink látogatni.