Back to top

Családi titok: sajtcsoda Svájcból

Ha Svájc, akkor finom csokoládék és gyönyörű hegyvidékek. A Gruyère nevű sajt azonban csakugyan fontos részét képezi a svájci kultúrának, a svájci identitásnak. Vannak helyi családok, akiknél a sajtkészítés mestersége generációról generációra hagyományozódik át.

Alexandre Murith családja már 5. generáció óta foglalkozik a Gruyère d’Alpage nevű sajt készítésével, a fiatal gazdát az apja tanította meg a mesterségre – tudjuk meg a Great Big Story riportjából.

A Gruyère d’Alpage abban a tekintetben különleges, hogy csupán a májustól októberig tartó időszakban készítik, szemben például a normál Gruyère-vel, amit egész évben.

A Gruyère d’Alpage speciális előállítása a tehenek táplálkozásával áll összefüggésben, egészen pontosan azzal, hogy a tehenek csupán az említett időszakban legelnek a hegyekben. A sajt készítése pedig ehhez igazodik.

A hegyekben lévő gyep gazdag a vadvirágokban, így a tehenek válogathatnak, azt esznek, ami kedvükre való. Alexandre szerint ez hozzájárul a sajt minőségéhez. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a termék hagyományos módon készül, ami véleménye szerint a sajt ízében is szerepet játszik.

Making Gruyère in the Swiss Alps for Centuries

A gazda azt is elárulta, hogy a munkafolyamatot reggel 5 órakor kezdik a tehenek fejésével. A frissen kapott tej így közvetlenül a forralóba megy. A tejet ezután megalvasztják, felmelegítik, majd amikor elérte 56 Celsius fokot, kiveszik sajtolásra. Ezt követően 24 órára a pincébe teszik, majd végül, egy tárolóba helyezik, ahol körülbelül 6 hónapon át érlelik.

„A Gruyère sokféleképpen fogyasztható, de számomra egy szelet kenyérrel a legjobb. Így jön ki a leginkább a sajtnak az íze”

– mondta Alexandre, aki azt is hozzátette, hogy fontosnak tartja a tradíció folytatását, hiszen a családja már évek óta sajtkészítéssel foglalkozik, egy ilyen hagyományt fenntartani pedig csodálatos.

Forrás: 
Great Big Story

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.