Back to top

Hat világrekord 1923 óta

Miután a gímszarvasok bőgése véget ért, átvették helyüket a náluk termetileg kisebb dámszarvasok, akik októberben „éneklik nászdalukat”, azaz elkezdik a barcogást. A bikák felkeresik a barcogó területeket, ahol a barcogóteknőkbe feküdve szerelemittasan várják a teheneket, hogy megkezdődhessen a párzás, vagyis a borítás.

De nemcsak az októberi barcogás kapcsán juthat eszünkbe e nagyvadfajunk, hanem a hazai dámállományunk is kimagasló minősége miatt is, amely már több ízben is hírnevet hozott az ország vadgazdálkodására, különösen a dámvad vonatkozásában.

Az még jelenleg is kérdéses, hogy a dámszarvas betelített faj Európában, vagy őshonosnak tekinthető. Egy azonban biztos, a fajjal való vadgazdálkodás jelentősége számottevő.

A legkorábbi írásos emlékek szerint a XVI. században már szó esik a dámszarvas hazai elterjedéséről, azonban terítékadatok csak jóval később, az 1880-as évektől kerültek elő feljegyzésekben. (1884-ben 713, 1900-ban pedig már 1500 az elejtések száma az adatok alapján.)

A II. világháború után az állomány nagysága jelentősen megcsappant, majd az 1960-as évektől kíméleti időt szabtak ki rá, később, a ’70-es évektől dámszarvas-telepítési akcióterv vette kezdetét országszerte, ami az állomány robbanásszerű növekedését eredményezte. A túlszaporulatnak köszönhetően viszont mérvadó trófeaminőségi romlás következett be, így ’83-ban állományapasztási program indult, a minőségi trófeák érdekében.

A lapátos agancs a mai napig különleges trófea a vadászat berkeiben. A pettyes, ritkábban fekete vagy fehér szőrzetű dámvad egyedi agancsa mellett igénytelensége miatt is kedvelt vadfajnak számít.

Kiemelkedő térség mind trófeaminőség szempontjából, mind pedig azért, mert az országban lezajlott telepítések is ebből a populációból eredeztethetőek, a Gyulaj-Tamási területek, amelyek a mai napig világszínvonalú dámszarvas állományt őriznek. A gúthi dámvadas területeket is meg kell említeni, ahol világrekorder bikák kerültek terítékre.

Az országban fellelhető legjelentősebb, nívósabb vadászterületek dám szempontjából a teljesség igénye nélkül: Gyulaj, Gúth, Szomogy-Lábod, Duna-Tisza köze, Pusztavacsa, Gyarmatpuszta stb. Megjegyzendő, hogy igénytelenségének is köszönhetően a zárttéri tartása is közkedveltté vált. Egy 2004. évi felmérés szerint a dám szabad téren 73 százalékban, vadaskertekben 27 százalékban él. Ezek az arányok aztán a későbbiekben kisebb-nagyobb eltérésekkel, de módosultak.

A kiemelt szakmai hozzáértésnek és eredményes vadgazdálkodásnak köszönhetően kijelenthető, hogy a magyar dámállomány egyedülálló világszinten. Ha a világranglista első ötven helyét vesszük alapul, akkor a rangsorban az első ötvenből 31 magyar trófea, és 1923 óta hat világrekord trófea esett hazánkban (4 db Gyulajon, 2 db Gúthon).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján a 2018/2019. vadászati évben a dámszarvas terítékadatai szabad területen 14,316 db, zárt területen 1633 db, vagyis összesen 15,949 egyed került terítékre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Közösen fejlesztették a keskeny nyomközű két kisvasutat

A Kisvasutak mint attrakciók és a kapuk a természetre (RailGate) elnevezésű magyar-szlovák projektet két szomszédos keskeny nyomközű vasút, a Kassai Gyermekvasút és az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztése érdekében indították.

Közel hat hektár új erdőt telepítettek Hatvan külterületén

Javában tart az Országfásítási Program, melynek keretében az állami erdőgazdaságok 2019 őszén mintegy 550 hektáron kétmillió facsemetét és 100 millió makkot használtak fel. Ehhez a programhoz csatlakozott az EGERERDŐ Zrt. is.

Vegyük vagy kölcsönözzük a karácsonyfát?

Kivágott fenyőfák milliói kerülnek a hulladéktelepekre ünnepek után minden évben. A környezetvédők és természetbarátok már régóta hangoztatják, van ennél jobb megoldás, nem kell elpusztítani fenyők tömkelegét.

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Faanyagkereskedelmi ellenőrzést tartott a Nébih: 2,3 millió forint összegű bírságot szabtak ki

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR részlege a korábbi éveknek megfelelően 2019-ben is szúrópróbaszerűen ellenőrizte a faanyagkereskedelmi lánc azon szereplőit, amelyek korábban jogsértést követtek el. A visszatérő jellegű hatósági kontroll az újabb feltárt jogsértések nyomán 2,3 millió forint összegű bírság kiszabását vonta maga után.

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

ASP: ki kell irtani az összes vaddisznót? A lengyelek félnek a húsipar teljes összeomlásától

A teljes vaddisznó állomány megszüntetését tartja szükségesnek a lengyel Mezőgazdasági Kamara. Félnek a húsipar teljes összeomlásától.

Gesztenye: jobban alkalmazkodó fákra lenne szükség

A gesztenye főként a karácsonyi ünnepi időszak közeledtével kerül előtérbe: a vásárok kedvenc csemegéje a sült gesztenye. A hazai szelídgesztenye-termőterület az utóbbi két évben stabilizálódott, az éves termésmennyiség közel 500 tonna.