Back to top

Hogy ne csak végignézzük az agrárdigitalizációs forradalmat

A szemléletformálás szakaszát éljük az agrárdigitalizációban Magyarországon. Ez kulcsfontosságú a modern ismeretek elterjesztésében, és a hazai mezőgazdasági felsőoktatásnak is változnia kell az érdekében – ez volt az Agrárdigitalizáció a felsőoktatásban című szakmai konferencia fő megállapítása.

Jelenleg kiemelt terület az agrárium informatikai fejlesztése, ugyanakkor problémás az agrárium humán erőforrásának képzése, a szabályozási környezet és az alapvető szemlélet is. A megújuláshoz, a technológiai lehetőségek kihasználásához az agrár-felsőoktatásban korszerűbb tananyagok, és alapvetően a képességek fejlesztésére összpontosító képzés szükséges.

Feldman Zsolt: A változáshoz korszerűbb tananyagra van szükség

Ne szemlélői, hanem alakítói legyünk az agrárdigitalizációs forradalomnak, mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, majd hozzátette, hogy a Digitális Agrárstratégia (DAS) megalkotása során nagyrészt a felsőoktatási szereplők tapasztalataira és igényeire támaszkodtak. A fejlődés első számú feltétele, hogy a fiatalok és az idősebbek egyaránt nyitottak legyenek az újra.

Az agrárdigitalizációhoz szükséges adatgyűjtés számos egyetemi kar több szakán beépül a képzésbe, az adatok megfelelő kezelésén és feldolgozásán múlik ugyanis minden.

A képzési struktúrára és a tananyag terén további lépéseket kell tennünk, hangsúlyozta az államtitkár. Feldman Zsolt szerint a tananyag fejlesztése az egyik legfontosabb feladat, vagyis annak a tudásnak a korszerűsítése, amelyet a diákok kapnak az agrár-felsőoktatási intézményekben. A digitális kompetenciákat úgy kell fejleszteni, hogy azok az agrárvállalkozások valós igényeihez igazodjanak.

A mezőgazdaság jelenlegi fejlettségét látva nem érdemes digitális eszközök és korszerű agrárdigitalizációs tudás nélkül oktatni a mezőgazdasági ismereteket. Az agrárium ugyanis jelentősen átalakult az utóbbi évtizedben, és modern tudás nélkül a modern eszközök sem lehetnek hatékonyak.

Áttörést hoznak

Van rá igény

Az Agrovirtus verseny célja, hogy az érdeklődő fiatalok megismerjék a jövő agráriumát az innovatív mezőgazdasági technológián keresztül, fejtette ki Huszthy Balázs szervező. A verseny kedvező fogadtatásra talált a hallgatók körében, igen lelkesek és már az önéletrajzukba is beírják az Agrovirtust. A piac is érdeklődik, nemzetközi csapatok is jelentkeztek a megmérettetésre.

A Prega konferencia múltjáról és jelenéről tartott előadást Milics Gábor. A Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke szerint szükség van évenként akár több agrárdigitalizációs tematikájú szakmai rendezvényre is, hiszen mindig van új téma és a piaci igény is ezt követeli meg.

A precíziós gazdálkodás nem a mezőgazdaság elérendő célja, hanem éppen ellenkezőleg, a további fejlődés kiindulópontja, hosszú folyamat kezdete, fejtette ki Szabó István. A Szent István Egyetem (SZIE) rektorhelyettese szerint az e-kereskedelem megváltoztatja ugyan a piacokat és mérsékelten a globális helymeghatározás és a blokklánc-technológia is hat a mezőgazdaságra, nem ezek a megoldások hoznak azonban áttörést.

Az igazi, mélyre ható változást a nagy sebességű hálózatba kapcsolt eszközök rendszere, vagyis a „dolgok internete” (internet of things) hozza a mezőgazdaságba.

A hálózatba szervezett eszközök által küldött hihetetlen mennyiségű adat feldolgozását lehetővé tévő big data-eljárások, a mesterségesintelligencia-kutatás eredményeit is felhasználó döntéstámogató rendszerek és a robotika alkotják azt a technológiahalmazt, amely képes lesz átalakítani a mezőgazdaságot is, a többi iparágak mellett.

Ezek szerint a legfontosabb feladat most az, hogy az egymással kommunikáló eszközök adatmennyiségét megfelelően feldolgozzuk, és ebben a mesterséges intelligenciáknak is szerepe lesz. Az így hozott döntések példátlanul megalapozottak lesznek, és emiatt eddig elképzelhetetlen mértékben javulhat a hatékonyság.

A kellően sok adatból levont következtetések fontosságára Maróti Miklós is kitért. Az AgroVIR Kft. ügyvezetője elmondta, hogy már a tesztadatok száma is lényeges. A vállalkozás adatbázisát több mint 400 ezer hektárról gyűjtötték össze, amiből számos fontos következtetést tudtak levonni. Többet tudunk, több tesztadattal rendelkezünk, mint bármelyik állami vagy piaci szereplő Magyarországon – jelentette ki a szakember. Ennek eredményeként nemcsak a napi és a stratégiai döntéshozatalban, hanem technológiai kérdésekben is jártassá váltak. Maróti Miklós szerint az előrelépéshez bővíteni kell az egyetemi hallgatók gazdasági tudását, hiszen megfelelő képességek és menedzsmentismeretek nélkül az agrár- és a technológiai tudás ma már nem elegendő.

Igehirdetés

A Telekom-csoport más országokban nem fordít akkora figyelmet az agráriumra, mint Magyarországon, Németországban például inkább az egészségügyre és az iparra összpontosít.

Tehát e téren Magyarország kivétel, nálunk a T-Systems erőteljesen a mezőgazdaságra koncentrál, mondta Mezőszentgyörgyi Dávid.

A T-Systems agrobusiness-szakértője elmondta, hogy föltérképezték az agrárium szereplőit, a cégeket és a hatóságokat, valamint az ígéretes innovatív agrárstartupokat is. A szakember szerint az agrárdigitalizáció egyelőre az „igehirdetési” szakaszban van. Az oktatásnak ugyanis egyelőre elsősorban az a célja, hogy meggyőzze a mezőgazdasági szereplőket a technológia alkalmazásától várható kedvező változásokról: a jobb döntéshozatalról, a hatékonyabb működésről és számos egyéb terület javulásáról. Ez nem csupán marketingkérdés, hanem küldetés is, fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid, aki szerint az agrárdigitalizáció sikere a szemléletformáláson múlik. Föl kell készülni a gyors technológiai változások átvételére. A digitalizációhoz tehát nekünk is változnunk kell, ha sikeresek akarunk maradni.

Az új technológia nem elég, a szemlélet is fontos
Ez alapján az oktatásban az írásbeliség és az ismeretek halmozása helyett a vizualizációt és a képességeket kell fejleszteni. A tanároknak is változniuk kell, hiszen a diákok ma már nem főnököt vagy oktatót keresnek, hanem inkább mentorokat szeretnének maguk mellett tudni a képzésük ideje alatt. A hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a problémamegoldásra és a megfelelő kommunikációra, a csapatmunka fontosságára kell helyezni, fogalmazott az előadó. Ezen felül fontos volna új edukációs és pályaorientációs programokat létrehozni, minél több lányt bevonni az agráriumba, és több olyan versenyt rendezni, mint az Agrovirtus.

Csak nyomokban

Az előadásokat izgalmas párbeszédekkel, érdekes vitákkal tűzdelt kerekasztal-beszélgetések egészítették ki. A résztvevők a már felvázolt nyomvonalon haladtak tovább és a felsőoktatás hangsúlyainak átalakítását, az agrárdigitalizációs ismeretek és képességek átadását fejtegették.

A fórumon felszólaló szereplők különböző területekről érkeztek, volt köztük hallgató, céges és egyetemi szereplő is, de abban egyetértettek, hogy az oktatásnak sürgősen változnia kell.

A hallgatóknak élményt kell nyújtani ahhoz, hogy megfelelő érdeklődéssel és elhivatottsággal álljanak a feladatokhoz. A jelenlegi agrár-felsőoktatás helyzete, a valóság azonban mást mutat – jegyezték meg a felszólalók. Lassú számítógépek, elavult infrastruktúra jellemzi a mezőgazdasági képzést, amelybe nem elég csupán az agrárdigitalizációs tantárgyat beépíteni. A témának ugyanis mindent át kell szőnie, az összes tantárgyba integrálni kell a digitális szemléletet, valamint a modern technológia eredményeit. Ehelyett „az agrárdigitalizáció csupán nyomokban található meg a mezőgazdasági felsőoktatásban.” Abban már voltak nézetkülönbségek, hogy hogyan kellene megvalósítani az oktatás modernizációját. Némelyek szerint a korszerű eszközöket alapvetően az agrárcégeknél kellene keresni, hiszen nem várható el az egyetemtől, hogy beszerezze a legújabb, méregdrága technológiát.

A jó alaptechnológiával rendelkező felsőoktatási intézmény például a duális képzés keretein belül, a gyakorlati órákon ismertesse meg a hallgatókat a cégek telephelyein alkalmazott technológiával.

Többen viszont úgy vélték, hogy éppen az egyetemeknek kellene a legkorszerűbb technológiával rendelkezniük, az lenne a jó, ha a tanüzemekben szerzett ismeretek a diploma kézhezvételekor is korszerűek lennének. Ha modern mezőgazdaságot szeretnénk, föl kell gépesítenünk a tanüzemeket, mondták.

A kérdést ráadásul nem lehet pusztán pénzzel megoldani, a változáshoz nagyobb tudatosságra, modernebb szemléletre és jobb szerkezetű felsőoktatásra lenne szükség, vélekedtek a felszólalók. Önmagában a pénz, a fejlesztések nem bizonyulnak elégségesnek, ahogy az adat sem bizonyult az „új olajnak”, hiszen önmagában nincs értéke. Az érték az adatok jó feldolgozásában rejlik, ez segíti hozzá a szereplőket a megalapozott döntésekhez.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Történelmi rekord napraforgóból: befejeződött a szántóföldi növények betakarítása

A szántóföldi növények őszi betakarítása november első felében sikeresen befejeződött Magyarországon, a betakarított növényeket biztonságosan betárolták.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

Szürkemarhákat is nevelnek a diákok

Tizenkét darab magyar szürke szarvasmarhával gyarapodott a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium tangazdasága a napokban.