Back to top

Fagyos hangulat - a kanadai méhészet dióhéjban

Ismételt elismerés érte a kanadai méhészetet, 2015-ben az EAS-konferencia (Eastern Apicultural Society – az amerikai kontinens keleti felét lefedő méhész szervezet) után idén, szeptemberben, a még rangosabb Apimondia-nak volt a helyszíne Montreal, Quebec (francia nyelvű) provincia fővárosa. Ismerjük meg a házigazda ország, Kanada méhészetét!

A két nagy esemény megrendezése annál is figyelemre méltóbb, mivel itt kifejezetten hideg tartományokról van szó, ahol a méhek 5-6 hónapot a kaptárban kénytelenek tölteni. Ez nemcsak kiadós téli méztartalékot követel (kb. 40 kg nagyságrendben), hanem a méhegészségi állapotnak is tökéletesnek kell lenni, hogy ilyen hosszú időt átvészeljenek a családok. Elsősorban az atka elleni védekezés nem engedélyez sok mozgásteret, itt nem lehet hibázni. A téli veszteség országos átlagban 25,7% volt 2018-ban. Ezen belül Ontario 22,6% a középmezőnyben van, a maximumot pedig 54,1%-kal a keleti parton (Prince Edward Island) jegyezték fel. Ez azt jelenti, hogy a méhek szempontjából nem ideális helyszínekről van szó, tehát sokkal optimálisabb körülményekkel bíró országok elől kapta meg a rendezési jogot.

Több száz család a kamionon, indulásra készen bérmegporzásra

Kanada az észak-amerikai kontinens nagy (északi) részét magában foglalja, Oroszország után a második legnagyobb ország a világon. Nagy méreténél fogva, változatos domborzat, klíma, növénytakaró jellemző, kiterjedt mezőgazdasági területekkel (préri), s hatalmas boreális erdőségekkel az északi régiókban.

Az első és utolsó fagyos napok intervalluma alapján kilenc éghajlati zónára osztott, az állandó fagytól a mediterrán nyugati partig, ahol még a pálmafa is áttelel.

Ezzel együtt összességében Kanada hideg országnak számít. Ellentétben a Magyarországon tapasztaltakkal, nem sok felmelegedés tapasztalható, inkább egyre keményebbek és hosszabbak a telek.

Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály
Kanada a világ 12. legnagyobb méztermelője, kb. 41 ezer tonna össztermeléssel. A préri provinciák termelik meg a kanadai méztermés 80%-át (termesztett növényekből), s itt található a kanadai méhcsaládok 70%-a. A kanadai méz ára 2003-ban volt csúcson 5,40 dollár/kg árral, ami azóta folyamatos csökkenő tendenciát mutat a világpiacon tapasztalt trendeknek megfelelően, a nagykereskedelmi ár 3,0 dollár/kg (870Ft) körül áll jelenleg.

Méz és más kapcsolódó méhészeti termékek kevesebb, mint 1%-át teszik ki az összes farm (növénytermesztés plusz állattenyésztés) árbevételeinek, 0,12%-a a teljes élelmiszer-fogyasztásnak és 0,17%-a a teljes mezőgazdasági exportnak dollárban kifejezve.

A másik fontos méhészeti „termék" a beporzás, melynek becsült értéke 1,2–1,7 milliárd(!) dollárt tesz ki, tehát 10-20-szorosa a megtermelt méz értékének.

Jelenleg kb. 11 ezer méhészt tartanak nyilván Kanadában 890 ezer méhcsaláddal, melynek 32%-át Ontario provinciában regisztrálták, míg Brit Columbia 25%-al, Saskatchewan 10%-kal, Alberta 13%-al részesedik. Ez a szám csak fele az 1980-ban méhészkedők számának és mindössze 16%(!!!)-a az 1945-ös adatnak. A kanadai átlag méztermés kb. 60 kg/családot tesz ki, ami kb. duplája a világátlagnak.

A méhcsaládok méhészetenkénti megosztására jellemző, hogy a méhészek 13%-a birtokolja az összes méhcsalád 85%-át. A „nagybani” méhészetek fele a préri tartományokban található.

Kanada nettó mézexportőr és a méztermés felét exportálja 59 millió dollár értékben, ami évről évre csökkenő tendenciát mutat az utóbbi 5 évben.

A fő exportpiac az USA és Németország, ahol ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint a magyar exportőröknek: olcsó import, hamisítás – mind az eredet, mind a minőség tekintetében. Kanada ugyancsak importál mézet, többnyire Argentínából, Brazíliából és Új-Zélandról évi 26 millió dollár értékben.

A paraziták és betegségek egyre súlyosbodó problémája Kanadát sem kerülte el. A klíma miatt a téli veszteségek jelentik a legnagyobb kihívást, mely hagyományosan 15% körül mozgott, és észrevehetően emelkedő tendenciát mutat. 2015-ben az 58%-ot is elérte, míg 2016-ban 20% alatt maradt. CCD (Colony Collapse Disorder) jóval kisebb gondot okozott a kanadai professzionális méhészetekben, míg az USA-ban ez 40%-os veszteséggel járt. Ma leginkább napirenden lévő probléma a neonikotinoid rovarölők általános használata.

Ontarioban a „neókkal” csávázott vetőmagok részaránya 100% kukorica és 60% szójabab esetében, mikor végre szigorú IPM (integrált növényvédelem) korlátozás alá vonták a „neós” csávázószerek használatát.

Egyelőre ennek pozitív hatása várat magára, mivel a szer nagymértékben felhalmozódhat a talajban és lassú a lebomlása.

Méhész egyesületek

A kanadai mezőgazdaság és ezen belül a méhészet is provinciális szinten szabályozott és szervezett. Ennek megfelelően minden egyes tartománynak saját méhész egyesülete van, kivéve az atlanti régiót, melyek egy közös szervezetbe tömörülnek.

Az Ontario Méhész Egyesület (OBA) a legnagyobb, közel 3300 helyi méhész érdekeit képviseli, akik kb. 113 ezer méh­családdal rendelkeznek.

Ez 35 családod jelent átlagban méhészenként, ami igen nagy különbségeket takar. Ontarioban is vannak többezres, sőt tízezres méhészetek is, de a provincia megmaradt a hobbi és kis méhészek mekkájának. Ontarioban 50 kaptár fölött számít valaki „nagybani” méhésznek. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi méhcsaládból meg lehet élni, ezen küszöbértéknek több köze van a rendelkezésre álló források szélesebb körű elosztásához, mintsem a gazdasági potenciálhoz. Az ontariói átlag méztermelés kb. 33kg/család, ami alatta marad az országos átlagnak és különösen a prérin szokásos 100kg fölötti eredményeknek.

A méztermelés mellett a bérbeporzás kezd fontossá válni, különösen az ipari szinten méhészkedők részére. Ontarioból több mint 30 ezer méhcsaládot visznek évente a keleti partra áfonya (blueberry) beporzásra. De provincián belül is fontos a gyümölcs és bizonyos zöldségfélék bérbeporzása. Az ebből származó bevételek fontosságát a kitartóan alacsony mézár is emeli.

A méhészeti ágazat egyszemélyi felelőse a provinciai főméhész (Provincial Apiarist), aki a tartományi főállatorvosnak van alárendelve. A főméhész feladata a körzet méhész adattárának (Provincal Registry) a nyilvántartása. A méhészkedéshez jelenleg nem kell engedély, de a méhészek regisztrálása kötelező, függetlenül attól, hogy egy, vagy ezer kaptárja van valakinek.

A nyilvántartásba vétel ingyenes és egy évre szól, melyet minden évben meg kell újítani.

A főméhész minden évben méhegészségügyi irányelveket ad ki, melyek a méhbetegségek és paraziták elleni védelem módozatait, javasolt gyógyszerek és vegyszerek neveit, alkalmazási idejét és adagolását is tartalmazza. Ezek ajánlások, és a méhészek döntenek az alkalmazásról.

A főméhész terepen dolgozó ellenőri hálózatot tart fenn, melynek dolga a méhészetek méhegészségügyi ellenőrzése.

Az egyes ellenőrök egy-egy földrajzi régióért felelősek, ahol hatósági jogkörrel bírnak, beleértve a zárolást, sőt a megsemmisítés elrendelését is.

Rutinfeladatuk a megfelelő engedélyek (anya, raj árusítása, vándorlás, provincia határátlépése, stb.) kiadása és az azt megelőző terepi szemle. Ez a szolgáltatás szintén ingyenes.

A provinciai főméhészeknek megvan a maguk országos egyesülete, ahol a szövetségi kormánynak tesznek javaslatot az ágazatot érintő kérdésekben, pl. nemzetközi export-import kérdések, vegyszerek engedélyezése, beporzóvédelem, stb.

Kanadai Méztanács

A méhészek országos szervezete a Kanadai Méztanács (Canadian Honey Council) 1940-ben alakult, mint nonprofit szervezet képviseli a mintegy 11 ezer kanadai méhész érdekeit. Minden provincia delegál képviselőket, egyenlő arányban, a méhészek számától függetlenül.

A tanács fórumot biztosít, ahol termelők, kiszerelők, kereskedők, provinciai testületek, kormányhivatalok megvitathatják az ágazat aktuális kérdéseit, kidolgozhatják akcióterveiket, egyeztetik érdekeiket.

Kiemelt területe: a beporzók élettere és táplálékforrásai, betegségek és azok megelőzésének genetikai vonatkozásai, vegyszerek komplex hatásai, éghajlatváltozás és időjárás hosszútávú kapcsolata. Ugyanakkor támogatja a Méhegészségügyi Nemzeti Kerekasztal (National Roundtable on Bee Health) által előterjesztett nemzeti program kitűzéseit, mindezt tudományos eredményekkel alátámasztott megoldásokon keresztül, mely figyelembe veszi az érdekelt felek (ideértve a mezőgazdaságot is) közös hasznát.

Ezen felül a Kanadai Méztanács központi szóvivője a kanadai méhészeti ágazatnak. Szaktanácsot ad, tárgyal, megvitat minden ágazatot érintő kormányintézkedést és tervezetet, különböző kormányhivatalok és más szakmai szervezetekkel együttműködve az egész méhészeti ágazat érdekében. Figyelemmel kíséri a nemzeti mézexport-mézimport alakulását, s nemzetközi marketinget fejt ki a kanadai méz népszerűsítésére. Továbbá hozzájárul a nagyközönség méhészettel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez, ehhez megfelelő információs anyagot, ágazati adatokat szolgáltat, adatbázist tart fenn.

Méhészkedés lehetősége

Kanadában nem kell engedély a méhészkedéshez, de kezdő tanfolyam elvégzése mindenképpen javasolt. Mindössze a kötelező regisztráció a hatósági megkötés. A méhészkedés kezdését minimum két, vagy még inkább négy kaptárral javasolják az áttelelési nehézségek miatt, hogy így a családok kombinálásával könnyebben elkerülhető legyen a teljes veszteség.

A méhészeti rendelkezések szerint a méhcsaládokat min. 100 lábra, (kb. 30m-re) lehet csak elhelyezni a telekhatártól.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen kaptár elhelyezéséhez is min. 60m x 60m telekkel kell rendelkezni, ami 3600 négyzetméterrel egyenlő. A városi telkek, sőt, sok vidéki terület is ettől kisebb, ezért ez a megkötés a hobbiméhészeknek meglehetősen nagy akadályt jelent. Ezen előírás felülvizsgálata napirenden van, mert a nagyközönség érdeklődése a méhészet iránt, az ún. „back yard" (kiskert) mozgalmon belül meglehetősen élénk. Megoldásnak látszik, hogy a települések saját hatáskörben a körülményeiknek megfelelően alakítsák (könnyítsék) ezt a szabályt. Még a metropoliszokban is kezdenek divatba jönni a „rooftop" (háztetőn) elhelyezett kaptárak, melynek több köze van a környezetvédelmi propagandához, mintsem a praktikus megfontolásokhoz.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Rekordév után újratervezés a SPAR-nál

A kulcsfontosságú beruházásokhoz és a stabil működéshez szükséges létszámhoz ragaszkodik a SPAR, a különadó kigazdálkodása érdekében viszont a teljes működési struktúrában racionalizálja a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató.

Koronavírus: már márciusban nagyot zuhant az export - kivéve az élelmiszerek esetében

Idén márciusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a második becslését a KSH.

Újraindul a teherforgalom fontos csatornája

Magyarország határain a koronavírus miatt életbe léptetett korlátozó intézkedések során mindig fontos szempont volt a teherforgalom minél zavartalanabb biztosítása. Kedd reggeltől újra üzemel az esztergomi teherkomp.

Klimatizált utcák Bécsben

Az osztrák főváros sem mentes a hősziget-jelenségtől, ami különösen forróvá teszi az utcákat nyáron. Bécs tizennyolc ideiglenes és négy állandó "klimatizált utcát" hoz létre a városi hűsöléshez.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.