Back to top

Fagyos hangulat - a kanadai méhészet dióhéjban

Ismételt elismerés érte a kanadai méhészetet, 2015-ben az EAS-konferencia (Eastern Apicultural Society – az amerikai kontinens keleti felét lefedő méhész szervezet) után idén, szeptemberben, a még rangosabb Apimondia-nak volt a helyszíne Montreal, Quebec (francia nyelvű) provincia fővárosa. Ismerjük meg a házigazda ország, Kanada méhészetét!

A két nagy esemény megrendezése annál is figyelemre méltóbb, mivel itt kifejezetten hideg tartományokról van szó, ahol a méhek 5-6 hónapot a kaptárban kénytelenek tölteni. Ez nemcsak kiadós téli méztartalékot követel (kb. 40 kg nagyságrendben), hanem a méhegészségi állapotnak is tökéletesnek kell lenni, hogy ilyen hosszú időt átvészeljenek a családok. Elsősorban az atka elleni védekezés nem engedélyez sok mozgásteret, itt nem lehet hibázni. A téli veszteség országos átlagban 25,7% volt 2018-ban. Ezen belül Ontario 22,6% a középmezőnyben van, a maximumot pedig 54,1%-kal a keleti parton (Prince Edward Island) jegyezték fel. Ez azt jelenti, hogy a méhek szempontjából nem ideális helyszínekről van szó, tehát sokkal optimálisabb körülményekkel bíró országok elől kapta meg a rendezési jogot.

Több száz család a kamionon, indulásra készen bérmegporzásra

Kanada az észak-amerikai kontinens nagy (északi) részét magában foglalja, Oroszország után a második legnagyobb ország a világon. Nagy méreténél fogva, változatos domborzat, klíma, növénytakaró jellemző, kiterjedt mezőgazdasági területekkel (préri), s hatalmas boreális erdőségekkel az északi régiókban.

Az első és utolsó fagyos napok intervalluma alapján kilenc éghajlati zónára osztott, az állandó fagytól a mediterrán nyugati partig, ahol még a pálmafa is áttelel.

Ezzel együtt összességében Kanada hideg országnak számít. Ellentétben a Magyarországon tapasztaltakkal, nem sok felmelegedés tapasztalható, inkább egyre keményebbek és hosszabbak a telek.

Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály
Kanada a világ 12. legnagyobb méztermelője, kb. 41 ezer tonna össztermeléssel. A préri provinciák termelik meg a kanadai méztermés 80%-át (termesztett növényekből), s itt található a kanadai méhcsaládok 70%-a. A kanadai méz ára 2003-ban volt csúcson 5,40 dollár/kg árral, ami azóta folyamatos csökkenő tendenciát mutat a világpiacon tapasztalt trendeknek megfelelően, a nagykereskedelmi ár 3,0 dollár/kg (870Ft) körül áll jelenleg.

Méz és más kapcsolódó méhészeti termékek kevesebb, mint 1%-át teszik ki az összes farm (növénytermesztés plusz állattenyésztés) árbevételeinek, 0,12%-a a teljes élelmiszer-fogyasztásnak és 0,17%-a a teljes mezőgazdasági exportnak dollárban kifejezve.

A másik fontos méhészeti „termék" a beporzás, melynek becsült értéke 1,2–1,7 milliárd(!) dollárt tesz ki, tehát 10-20-szorosa a megtermelt méz értékének.

Jelenleg kb. 11 ezer méhészt tartanak nyilván Kanadában 890 ezer méhcsaláddal, melynek 32%-át Ontario provinciában regisztrálták, míg Brit Columbia 25%-al, Saskatchewan 10%-kal, Alberta 13%-al részesedik. Ez a szám csak fele az 1980-ban méhészkedők számának és mindössze 16%(!!!)-a az 1945-ös adatnak. A kanadai átlag méztermés kb. 60 kg/családot tesz ki, ami kb. duplája a világátlagnak.

A méhcsaládok méhészetenkénti megosztására jellemző, hogy a méhészek 13%-a birtokolja az összes méhcsalád 85%-át. A „nagybani” méhészetek fele a préri tartományokban található.

Kanada nettó mézexportőr és a méztermés felét exportálja 59 millió dollár értékben, ami évről évre csökkenő tendenciát mutat az utóbbi 5 évben.

A fő exportpiac az USA és Németország, ahol ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint a magyar exportőröknek: olcsó import, hamisítás – mind az eredet, mind a minőség tekintetében. Kanada ugyancsak importál mézet, többnyire Argentínából, Brazíliából és Új-Zélandról évi 26 millió dollár értékben.

A paraziták és betegségek egyre súlyosbodó problémája Kanadát sem kerülte el. A klíma miatt a téli veszteségek jelentik a legnagyobb kihívást, mely hagyományosan 15% körül mozgott, és észrevehetően emelkedő tendenciát mutat. 2015-ben az 58%-ot is elérte, míg 2016-ban 20% alatt maradt. CCD (Colony Collapse Disorder) jóval kisebb gondot okozott a kanadai professzionális méhészetekben, míg az USA-ban ez 40%-os veszteséggel járt. Ma leginkább napirenden lévő probléma a neonikotinoid rovarölők általános használata.

Ontarioban a „neókkal” csávázott vetőmagok részaránya 100% kukorica és 60% szójabab esetében, mikor végre szigorú IPM (integrált növényvédelem) korlátozás alá vonták a „neós” csávázószerek használatát.

Egyelőre ennek pozitív hatása várat magára, mivel a szer nagymértékben felhalmozódhat a talajban és lassú a lebomlása.

Méhész egyesületek

A kanadai mezőgazdaság és ezen belül a méhészet is provinciális szinten szabályozott és szervezett. Ennek megfelelően minden egyes tartománynak saját méhész egyesülete van, kivéve az atlanti régiót, melyek egy közös szervezetbe tömörülnek.

Az Ontario Méhész Egyesület (OBA) a legnagyobb, közel 3300 helyi méhész érdekeit képviseli, akik kb. 113 ezer méh­családdal rendelkeznek.

Ez 35 családod jelent átlagban méhészenként, ami igen nagy különbségeket takar. Ontarioban is vannak többezres, sőt tízezres méhészetek is, de a provincia megmaradt a hobbi és kis méhészek mekkájának. Ontarioban 50 kaptár fölött számít valaki „nagybani” méhésznek. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi méhcsaládból meg lehet élni, ezen küszöbértéknek több köze van a rendelkezésre álló források szélesebb körű elosztásához, mintsem a gazdasági potenciálhoz. Az ontariói átlag méztermelés kb. 33kg/család, ami alatta marad az országos átlagnak és különösen a prérin szokásos 100kg fölötti eredményeknek.

A méztermelés mellett a bérbeporzás kezd fontossá válni, különösen az ipari szinten méhészkedők részére. Ontarioból több mint 30 ezer méhcsaládot visznek évente a keleti partra áfonya (blueberry) beporzásra. De provincián belül is fontos a gyümölcs és bizonyos zöldségfélék bérbeporzása. Az ebből származó bevételek fontosságát a kitartóan alacsony mézár is emeli.

A méhészeti ágazat egyszemélyi felelőse a provinciai főméhész (Provincial Apiarist), aki a tartományi főállatorvosnak van alárendelve. A főméhész feladata a körzet méhész adattárának (Provincal Registry) a nyilvántartása. A méhészkedéshez jelenleg nem kell engedély, de a méhészek regisztrálása kötelező, függetlenül attól, hogy egy, vagy ezer kaptárja van valakinek.

A nyilvántartásba vétel ingyenes és egy évre szól, melyet minden évben meg kell újítani.

A főméhész minden évben méhegészségügyi irányelveket ad ki, melyek a méhbetegségek és paraziták elleni védelem módozatait, javasolt gyógyszerek és vegyszerek neveit, alkalmazási idejét és adagolását is tartalmazza. Ezek ajánlások, és a méhészek döntenek az alkalmazásról.

A főméhész terepen dolgozó ellenőri hálózatot tart fenn, melynek dolga a méhészetek méhegészségügyi ellenőrzése.

Az egyes ellenőrök egy-egy földrajzi régióért felelősek, ahol hatósági jogkörrel bírnak, beleértve a zárolást, sőt a megsemmisítés elrendelését is.

Rutinfeladatuk a megfelelő engedélyek (anya, raj árusítása, vándorlás, provincia határátlépése, stb.) kiadása és az azt megelőző terepi szemle. Ez a szolgáltatás szintén ingyenes.

A provinciai főméhészeknek megvan a maguk országos egyesülete, ahol a szövetségi kormánynak tesznek javaslatot az ágazatot érintő kérdésekben, pl. nemzetközi export-import kérdések, vegyszerek engedélyezése, beporzóvédelem, stb.

Kanadai Méztanács

A méhészek országos szervezete a Kanadai Méztanács (Canadian Honey Council) 1940-ben alakult, mint nonprofit szervezet képviseli a mintegy 11 ezer kanadai méhész érdekeit. Minden provincia delegál képviselőket, egyenlő arányban, a méhészek számától függetlenül.

A tanács fórumot biztosít, ahol termelők, kiszerelők, kereskedők, provinciai testületek, kormányhivatalok megvitathatják az ágazat aktuális kérdéseit, kidolgozhatják akcióterveiket, egyeztetik érdekeiket.

Kiemelt területe: a beporzók élettere és táplálékforrásai, betegségek és azok megelőzésének genetikai vonatkozásai, vegyszerek komplex hatásai, éghajlatváltozás és időjárás hosszútávú kapcsolata. Ugyanakkor támogatja a Méhegészségügyi Nemzeti Kerekasztal (National Roundtable on Bee Health) által előterjesztett nemzeti program kitűzéseit, mindezt tudományos eredményekkel alátámasztott megoldásokon keresztül, mely figyelembe veszi az érdekelt felek (ideértve a mezőgazdaságot is) közös hasznát.

Ezen felül a Kanadai Méztanács központi szóvivője a kanadai méhészeti ágazatnak. Szaktanácsot ad, tárgyal, megvitat minden ágazatot érintő kormányintézkedést és tervezetet, különböző kormányhivatalok és más szakmai szervezetekkel együttműködve az egész méhészeti ágazat érdekében. Figyelemmel kíséri a nemzeti mézexport-mézimport alakulását, s nemzetközi marketinget fejt ki a kanadai méz népszerűsítésére. Továbbá hozzájárul a nagyközönség méhészettel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez, ehhez megfelelő információs anyagot, ágazati adatokat szolgáltat, adatbázist tart fenn.

Méhészkedés lehetősége

Kanadában nem kell engedély a méhészkedéshez, de kezdő tanfolyam elvégzése mindenképpen javasolt. Mindössze a kötelező regisztráció a hatósági megkötés. A méhészkedés kezdését minimum két, vagy még inkább négy kaptárral javasolják az áttelelési nehézségek miatt, hogy így a családok kombinálásával könnyebben elkerülhető legyen a teljes veszteség.

A méhészeti rendelkezések szerint a méhcsaládokat min. 100 lábra, (kb. 30m-re) lehet csak elhelyezni a telekhatártól.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen kaptár elhelyezéséhez is min. 60m x 60m telekkel kell rendelkezni, ami 3600 négyzetméterrel egyenlő. A városi telkek, sőt, sok vidéki terület is ettől kisebb, ezért ez a megkötés a hobbiméhészeknek meglehetősen nagy akadályt jelent. Ezen előírás felülvizsgálata napirenden van, mert a nagyközönség érdeklődése a méhészet iránt, az ún. „back yard" (kiskert) mozgalmon belül meglehetősen élénk. Megoldásnak látszik, hogy a települések saját hatáskörben a körülményeiknek megfelelően alakítsák (könnyítsék) ezt a szabályt. Még a metropoliszokban is kezdenek divatba jönni a „rooftop" (háztetőn) elhelyezett kaptárak, melynek több köze van a környezetvédelmi propagandához, mintsem a praktikus megfontolásokhoz.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.