Back to top

Kevesebb pénz, de nagyobb elvárások - mi lesz a kiskérődző ágazattal?

Kevesebb pénz, de nagyobb elvárások és ezzel együtt több adminisztráció – ez jellemzi majd az EU közös agrárpolitikáját a 2021-2027 közötti időszakban. A támogatási struktúra várhatóan nem változik, és a juh- és kecskeágazat továbbra is támogatható lesz. Minderről dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár beszélt „A kiskérődző ágazatok helyzete és kilátásai” című tanácskozáson.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár
A Herceghalomban, a NAIK Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben tartott előadásában Feldman Zsolt a következőket emelte ki az ágazat fejlesztésének szolgálatában álló kormányzati eszközöket ismertetve:

A törvényi szabályozásban teljeskörű az EU-s jogharmonizáció – ez volt az elmúlt időszak legnagyobb kormányzati munkája az állattenyésztés tekintetében.

Versenyképesség, klímaváltozás, generációváltás és egészséges élelmiszerek előállítása – ennek a négy fő kihívásnak kell megfelelnie a kiskérődző ágazat szereplőinek is a következő finanszírozási időszakban.

A tenyésztő szervezeteknek lehetőségük lesz határokon átnyúló tevékenységre, ami egyfelől lehetőség, de a külföldi szervezetek hazai megjelenésével veszély is lehet. A szakmaközi szervezetek fontossága növekszik, hisz ezek a piacon keresztül fogják meg az egyes ágazatokat.

A termelők 2021 után is számíthatnak normatív és beruházási támogatásokra – a jelenlegi struktúra várhatóan nem változik. Viszont a tagállamoknak stratégiai tervet kell készítteniük, amelyből egy közös terv készül. Ebben úgynevezett eredménycélokat határoznak meg, amelyeket a termelőknek kell teljesíteniük. „Kérdés, hogy a magyar termelők mennyire hagyják magukat „dróton rángatni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Feldman Zsolt a juh- és kecskeágazat szereplőinek három dolgot javasolt ahhoz, hogy a termelők kihasználják a valóban meglévő piaci lehetőségeket: „Az egyik, hogy mindenképpen - bármilyen rossz tapasztalat bármilyen negatív emlék is van ezzel kapcsolatosan - de a közös értékesítés, a közös ártárgyalás nem spórolható meg, mert máskülönben a haszon elmegy a kereskedőnél. Ez a piaci oldal. Másik oldalon ahogy eddig is, a következőkben is segíteni fogjuk azokat a valóban apró, az okos gazdaság- és munkaszervezéshez nélkülözhetetlen technológiai fejlesztéseket, amivel a termelők munkaerőt, időt, energiát tudnak megspórolni. A harmadik tanácsom ugyancsak összekapcsolódik a termelői együttműködéssel.

Érdemes lenne a magyar juhágazatban fajtaszűkítést végrehajtani és egységesebb árualapot csinálni, mert az lesz a továbblépés alapja majd a következő években.”

Gyimesi racka juh
Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

A magyar gazdák stabil támogatáspolitikára számíthatnak 2020-ban is

A magyar mezőgazdaság kedvező helyzete biztos alapot nyújt ahhoz, hogy határon átívelő együttműködésekkel segítsük a felvidéki gazdák, agrár-vállalkozások versenyképesség növelő és munkahelyteremtő beruházásait - mondta el Nagy István, csütörtök este a Szepsiben rendezett gazdafórumon.

Átadták a Zöld Óvoda címeket – 235 intézmény kapta meg az elismerést

Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.

Tavaly mintegy 800 milliárd forint támogatás segítette a gazdálkodókat

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette.

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.