Back to top

Kevesebb pénz, de nagyobb elvárások - mi lesz a kiskérődző ágazattal?

Kevesebb pénz, de nagyobb elvárások és ezzel együtt több adminisztráció – ez jellemzi majd az EU közös agrárpolitikáját a 2021-2027 közötti időszakban. A támogatási struktúra várhatóan nem változik, és a juh- és kecskeágazat továbbra is támogatható lesz. Minderről dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár beszélt „A kiskérődző ágazatok helyzete és kilátásai” című tanácskozáson.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár
A Herceghalomban, a NAIK Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben tartott előadásában Feldman Zsolt a következőket emelte ki az ágazat fejlesztésének szolgálatában álló kormányzati eszközöket ismertetve:

A törvényi szabályozásban teljeskörű az EU-s jogharmonizáció – ez volt az elmúlt időszak legnagyobb kormányzati munkája az állattenyésztés tekintetében.

Versenyképesség, klímaváltozás, generációváltás és egészséges élelmiszerek előállítása – ennek a négy fő kihívásnak kell megfelelnie a kiskérődző ágazat szereplőinek is a következő finanszírozási időszakban.

A tenyésztő szervezeteknek lehetőségük lesz határokon átnyúló tevékenységre, ami egyfelől lehetőség, de a külföldi szervezetek hazai megjelenésével veszély is lehet. A szakmaközi szervezetek fontossága növekszik, hisz ezek a piacon keresztül fogják meg az egyes ágazatokat.

A termelők 2021 után is számíthatnak normatív és beruházási támogatásokra – a jelenlegi struktúra várhatóan nem változik. Viszont a tagállamoknak stratégiai tervet kell készítteniük, amelyből egy közös terv készül. Ebben úgynevezett eredménycélokat határoznak meg, amelyeket a termelőknek kell teljesíteniük. „Kérdés, hogy a magyar termelők mennyire hagyják magukat „dróton rángatni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Feldman Zsolt a juh- és kecskeágazat szereplőinek három dolgot javasolt ahhoz, hogy a termelők kihasználják a valóban meglévő piaci lehetőségeket: „Az egyik, hogy mindenképpen - bármilyen rossz tapasztalat bármilyen negatív emlék is van ezzel kapcsolatosan - de a közös értékesítés, a közös ártárgyalás nem spórolható meg, mert máskülönben a haszon elmegy a kereskedőnél. Ez a piaci oldal. Másik oldalon ahogy eddig is, a következőkben is segíteni fogjuk azokat a valóban apró, az okos gazdaság- és munkaszervezéshez nélkülözhetetlen technológiai fejlesztéseket, amivel a termelők munkaerőt, időt, energiát tudnak megspórolni. A harmadik tanácsom ugyancsak összekapcsolódik a termelői együttműködéssel.

Érdemes lenne a magyar juhágazatban fajtaszűkítést végrehajtani és egységesebb árualapot csinálni, mert az lesz a továbblépés alapja majd a következő években.”

Gyimesi racka juh
Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Szepsy István: a tokaji bor megújítója

A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára, az „Életműdíj Bizottság”, 2020-ban az elmúlt több, mint fél évszázados borvidéki és saját pincészeti, Tokaj felemelkedéséért végzett munkájáért, a Magyar Bor Akadémia életműdíját Szepsy Istvánnak adományozta.

Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Nagy István agrárminiszter és V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos június 22-én az agrártárca sajtótájékoztatón ismertette a Hungarikum Bizottság ülésének eredményeit, a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár bővülését.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.