Back to top

Novemberben ismét magyar tudomány ünnepe

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén is számos programmal készül a Magyar tudomány ünnepére, amelynek mottója „Értékteremtő tudomány”. Novemberben az Agrárminisztérium (AM), valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is csatlakozik a programsorozathoz, többek között azzal a céllal, hogy bemutassák az agrárkutatás, az agrárinnováció területén elért eredményeket.

A magyar tudomány ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, amelyen 1825-ben

Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a magyar tudomány ünnepe programtanácsának elnöke köszöntőjében kiemelte: a technikai eszközök és az internet korábban nem tapasztalt módon felgyorsította az információáramlást. A lényeg azonban ugyanaz maradt:

azok a megfigyelések, következtetések, amelyek bizonyítást nyernek, valódi, időtálló értéket képviselnek.

Széchenyi Istvánt idézve a kutatási eredmények jelenthetik azokat a köveket, amelyekből azt a lépcsősort építjük fel, amely a világ és önmagunk mind pontosabb megismeréséhez vezethet. A kutatások, amelyek hiteles tudást képviselnek, stabil és megbízható alapjai lehetnek további felfedezéseknek.

A Magyar Tudományos Akadémia fennállása óta kiemelt feladatának tartja az értékteremtő kutatások megvalósításának támogatását és az eredmények közvetítését a társadalom minél szélesebb rétegeihez.

Idén „Értékteremtő tudomány” mottóval szeretnék felhívni a figyelmet a különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepére, amelyek együttesen képviselnek maradandó értéket

– hangsúlyozta Barnabás Beáta.

Fotó: Csatlós Norbert
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy a magyar tudomány ünnepe kapcsán „megpróbáljuk közelebb hozni a tudomány legújabb eredményeit az emberekhez, és bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket az agrárkutatás, az agrárinnováció területén elértünk”.

 

A NAIK főigazgatója úgy véli,

minden olyan eredménynek van aktualitása, ami valamilyen gyakorlati innovációt valósít meg, mert „mi azt valljuk, hogy minden innováció annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban meg lehet valósítani”.

Ez fontos hitvallása az agrárkutatással foglalkozó intézményeknek, intézményrendszereknek, hiszen szinte kizárólag olyan kutatásokkal foglalkoznak, amelyeknek eredményeként valamilyen technológia vagy termék létrejön, és megjelenik a magyar agrárgazdaságban, a magyar gazdaságban közvetlenül a fogyasztók, a gazdák, termelők számára hasznosítható formában.

Az Agrárminisztérium kapcsolódva a szervezők által javasolt tárgykörök agrárvonatkozású témáihoz - fenntartható környezetgazdálkodás és az éghajlatváltozás kihívásai, valamint a körforgásos gazdaság kulcskérdései - központi rendezvénnyel vesz részt az eseményen egy tematikus előadássorozattal „A biomassza alapú polimerek értékláncteremtő szerepe a mezőgazdaságban” címmel, kiemelve, hogy

Magyarország elkötelezett a biomassza alapú gazdasági modell alkalmazhatóságának népszerűsítésében.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mennyi diót együnk a szív és a belek egészségéért?

Már ismert tény, hogy a diófogyasztás jó hatással van a szívünkre. Egy új kutatással fény derült arra, hogy a bél egészséges működésében is szerepe van. A két jótékony hatás között összefüggés lehetséges.

ÖMKi, a magyar mezőgazdaság „élő laboratóriuma”

Bővülő csapat és tevékenység, új kutatási területek, fejlődő korábbi projektek és felütésként március elején az öko ágazat számára szervezett konferencia: lendületesen vág neki 2020-nak hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Egy undorító, penészes kenyér kísérlet tanulságai

Elgondolkodott már azon, vajon mennyi baktérium bújik meg a laptop-ján? Vagy azon, mi történik, ha nem mos kezet naponta többször is? Egy kísérlet igazán szemléletes példával mutatja be, mit okozhatnak a kezünkön és az eszközeinken maradt baktériumok.

Nagyszabású digitalizációs törekvések a Szent István Egyetemen

A gödöllői Szent István Egyetemen jelenleg futó, illetve jövőben esedékes agrárinnovációs projektekről számoltak be az intézmény képviselői az AGROmashEXPO és AgrárgépShow nyitónapján. A kutatásoknak az 1,8 milliárd forintból elkészült Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ ad színteret.

„Élnünk kell a lehetőséggel” – megnyílt az AGROmashEXPO

Megkezdődött az agrárkiállítási szezon a 38. AGROmashEXPO és a hozzá kapcsolódó AgrárgépShow első napjával szerdán. A Hungexpón megtartott ünnepélyes megnyitóeseményen Nagy István kijelentette: a mezőgazdaság jó eredményeinek része az évek óta folyamatosan növekvő mezőgép-beruházás is.

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.