Back to top

Novemberben ismét magyar tudomány ünnepe

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén is számos programmal készül a Magyar tudomány ünnepére, amelynek mottója „Értékteremtő tudomány”. Novemberben az Agrárminisztérium (AM), valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is csatlakozik a programsorozathoz, többek között azzal a céllal, hogy bemutassák az agrárkutatás, az agrárinnováció területén elért eredményeket.

A magyar tudomány ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, amelyen 1825-ben

Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a magyar tudomány ünnepe programtanácsának elnöke köszöntőjében kiemelte: a technikai eszközök és az internet korábban nem tapasztalt módon felgyorsította az információáramlást. A lényeg azonban ugyanaz maradt:

azok a megfigyelések, következtetések, amelyek bizonyítást nyernek, valódi, időtálló értéket képviselnek.

Széchenyi Istvánt idézve a kutatási eredmények jelenthetik azokat a köveket, amelyekből azt a lépcsősort építjük fel, amely a világ és önmagunk mind pontosabb megismeréséhez vezethet. A kutatások, amelyek hiteles tudást képviselnek, stabil és megbízható alapjai lehetnek további felfedezéseknek.

A Magyar Tudományos Akadémia fennállása óta kiemelt feladatának tartja az értékteremtő kutatások megvalósításának támogatását és az eredmények közvetítését a társadalom minél szélesebb rétegeihez.

Idén „Értékteremtő tudomány” mottóval szeretnék felhívni a figyelmet a különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepére, amelyek együttesen képviselnek maradandó értéket

– hangsúlyozta Barnabás Beáta.

Fotó: Csatlós Norbert
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy a magyar tudomány ünnepe kapcsán „megpróbáljuk közelebb hozni a tudomány legújabb eredményeit az emberekhez, és bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket az agrárkutatás, az agrárinnováció területén elértünk”.

 

A NAIK főigazgatója úgy véli,

minden olyan eredménynek van aktualitása, ami valamilyen gyakorlati innovációt valósít meg, mert „mi azt valljuk, hogy minden innováció annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban meg lehet valósítani”.

Ez fontos hitvallása az agrárkutatással foglalkozó intézményeknek, intézményrendszereknek, hiszen szinte kizárólag olyan kutatásokkal foglalkoznak, amelyeknek eredményeként valamilyen technológia vagy termék létrejön, és megjelenik a magyar agrárgazdaságban, a magyar gazdaságban közvetlenül a fogyasztók, a gazdák, termelők számára hasznosítható formában.

Az Agrárminisztérium kapcsolódva a szervezők által javasolt tárgykörök agrárvonatkozású témáihoz - fenntartható környezetgazdálkodás és az éghajlatváltozás kihívásai, valamint a körforgásos gazdaság kulcskérdései - központi rendezvénnyel vesz részt az eseményen egy tematikus előadássorozattal „A biomassza alapú polimerek értékláncteremtő szerepe a mezőgazdaságban” címmel, kiemelve, hogy

Magyarország elkötelezett a biomassza alapú gazdasági modell alkalmazhatóságának népszerűsítésében.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyvállalatok kihívásaira válaszolnak a hazai agrár startupok

Folytatódik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara inkubációs programja; 2020 szeptemberében indul a második NAK TechLab inkubátor, amely egyedülálló lehetőség arra, hogy a startupok vezető nagyvállalati partnerekkel dolgozzanak a piacot meghódító megoldásaikon. A programba 2020. augusztus 30-ig lehet jelentkezni.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.