A magyar tudomány ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, amelyen 1825-ben
Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a magyar tudomány ünnepe programtanácsának elnöke köszöntőjében kiemelte: a technikai eszközök és az internet korábban nem tapasztalt módon felgyorsította az információáramlást. A lényeg azonban ugyanaz maradt:
azok a megfigyelések, következtetések, amelyek bizonyítást nyernek, valódi, időtálló értéket képviselnek.
Széchenyi Istvánt idézve a kutatási eredmények jelenthetik azokat a köveket, amelyekből azt a lépcsősort építjük fel, amely a világ és önmagunk mind pontosabb megismeréséhez vezethet. A kutatások, amelyek hiteles tudást képviselnek, stabil és megbízható alapjai lehetnek további felfedezéseknek.
A Magyar Tudományos Akadémia fennállása óta kiemelt feladatának tartja az értékteremtő kutatások megvalósításának támogatását és az eredmények közvetítését a társadalom minél szélesebb rétegeihez.
Idén „Értékteremtő tudomány” mottóval szeretnék felhívni a figyelmet a különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepére, amelyek együttesen képviselnek maradandó értéket
– hangsúlyozta Barnabás Beáta.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy a magyar tudomány ünnepe kapcsán „megpróbáljuk közelebb hozni a tudomány legújabb eredményeit az emberekhez, és bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket az agrárkutatás, az agrárinnováció területén elértünk”.
A NAIK főigazgatója úgy véli,
minden olyan eredménynek van aktualitása, ami valamilyen gyakorlati innovációt valósít meg, mert „mi azt valljuk, hogy minden innováció annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban meg lehet valósítani”.
Ez fontos hitvallása az agrárkutatással foglalkozó intézményeknek, intézményrendszereknek, hiszen szinte kizárólag olyan kutatásokkal foglalkoznak, amelyeknek eredményeként valamilyen technológia vagy termék létrejön, és megjelenik a magyar agrárgazdaságban, a magyar gazdaságban közvetlenül a fogyasztók, a gazdák, termelők számára hasznosítható formában.
Az Agrárminisztérium kapcsolódva a szervezők által javasolt tárgykörök agrárvonatkozású témáihoz – fenntartható környezetgazdálkodás és az éghajlatváltozás kihívásai, valamint a körforgásos gazdaság kulcskérdései – központi rendezvénnyel vesz részt az eseményen egy tematikus előadássorozattal „A biomassza alapú polimerek értékláncteremtő szerepe a mezőgazdaságban” címmel, kiemelve, hogy
Magyarország elkötelezett a biomassza alapú gazdasági modell alkalmazhatóságának népszerűsítésében.