Back to top

Újraindul a traktorgyártás Szerbiában?

A Titói Jugoszláviának két traktorgyára volt. Mindkettő, a Rakovica (IMR) és az IMT is Szerbiában, a főváros külterületén működött. Miután az ország darabjaira hullott, Szerbiát sem kerülte el a magánosítás folyamata. A két tönkrement – tönkretett – traktorgyárat az utolsók között bocsátotta árverésre az illetékes belgrádi ügynökség.

IMT-TAFE

Az IMT 539-es, népszerű nevén a kis-Ferguson minden idők legnépszerűbb traktora Szerbiában
Az IMT 539-es, népszerű nevén a kis-Ferguson minden idők legnépszerűbb traktora Szerbiában
Amikor az évekig tartó érdektelenséget követően 2018. áprilisában sikerült értékesíteni a 2015 óta csődeljárás alatt álló IMT-t – az indiai TAFE mezőgépgyártó vállalat tulajdonába került –, a szerbiai lapok öles címmel számoltak be róla, hogy sikerült megmenteni az ország büszkeségének számító nagyüzemet, amely fénykorában nem kevesebb, mint 40 ezer traktort gyártott évente.

Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter az IMT értékesítésekor úgy nyilatkozott, hogy

miután a TAFE kiépíti gyárcsarnokait, éves szinten 5 ezer traktort dob majd piacra, és nem kevesebb, mint 800 embernek ad munkát.

Kamal Ahudja, a TAFE tulajdonosa azonban ezt udvariasan ugyan, de cáfolta. Elmondta, hogy Indiában éves szinten 60 ezer traktort gyártanak, de csak 800 munkást foglalkoztatnak, így Szerbiában sem terveznek a szükségesnél több embert munkába állítani.

Visszatérve az indiai cég szerbiai beruházására, tudni kell, hogy a TAFE fizikai értelemben magát a gyárat nem vásárolta meg, csupán az IMT nevének, jogalanyiságának, szellemi tulajdonjogának, valamint pecsétjének lett a tulajdonosa. Mindezért 560 ezer eurót fizetett a szerb államkasszának. Az IMT többször tíz hektáros üzemének csak az egyik bánsági, jarkováci telephelyét kapta meg, ahol korábban pótkocsikat gyártottak. Az indiai cég itt azonnal hozzálátott saját üzemének kiépítéséhez.

A tönkrement IMT 72 hektáros újbelgrádi telephelyén új városnegyed épül majd, ahol mintegy 20 ezer ember telepedhet le.

Ana Brnabić miniszterelnök nem sokra rá bejelentette, hogy még az év vége előtt beindul az IMT traktorok gyártása a TAFE jarkováci telephelyén. Ez ugyan nem valósult meg, de ennél is fontosabb, hogy idén végül mégiscsak megkezdődött a traktorok összeszerelése külföldön gyártott elemekből.

A májusban tartott Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron már ott voltak a cég termékei, köztük minden idők legnépszerűbb szerbiai traktortípusa, az IMT 539 is.

A TAFE jelenleg 50 embert foglalkoztat. Idén 5–600, a következő években pedig a tervek szerint éves szinten 2–3 ezer kisebb kapacitású, 25–75 lóerős traktor kerül le a futószalagokról, azt követően, hogy befejezik a gyárcsarnokok kiépítését, felszerelését és beüzemelését. Ez jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy az IMT traktorgyár a csődbe jutása előtt csak 600 traktort állított elő évente – úgy, hogy közben nem fizetett a felhasznált villanyáramért és földgázért, és az állam a gépek árának 20 százalékát megtérítette a gyártónak, mert különben túlárazott gépeivel a hazai kézben lévő IMT képtelen lett volna fennmaradni a piacon.

Amikor bezárta kapuit, 860 dolgozó maradt munka nélkül, és 186 millió eurós adósságot halmozott fel.

Az indiai cég egyébként a múlt század hatvanas évei óta folyamatosan együttműködött az IMT-vel. Az indiai vállalatról tudni kell, hogy az Amelgations Group nevű multinacionális konzorcium tagja, amely 12 ezer embert foglalkoztat Indiában, Kínában és Törökországban, évi 2,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, és a világ harmadik legnagyobb traktorgyártójának számít. Szerbiában korábban 300–400 traktort adtak el évente. Ide kívánkozik az is, hogy nem sokkal azután, hogy a TAFE megvásárolta az IMT-t, szerbiai tulajdonjogának felét váratlanul átengedte a szerbiai Milenijum Tim nevű vállalatnak. Ez a cég elsősorban az értékesítésben érdekelt.

A Rakovica traktorokat a kék szín jellemezte
A Rakovica traktorokat a kék szín jellemezte
RAKOVICA (IMR)

Másfél évvel az IMT eladását követően a minap a másik szerbiai traktorgyár,

a 2017-ben csődbe jutott Rakovica (IMR) is vásárlóra talált, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a gyár telephelyét is értékesítették.

A fénykorában 7 ezer dolgozót foglalkoztató cég 7,5 hektáros telephelyét – hét hatalmas üzemcsarnokkal, 47 raktárépülettel és egyéb objektummal együtt – a kikiáltási ár valamivel több mint egyharmadáért, 9,3 millió euróért vásárolta meg egy szerb és egy Cipruson bejegyzett cég konzorciuma.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Mint kiderült, mindkettőnek a hátterében ugyanaz a nyilvánosság előtt kevésbé ismert szerb üzletember, Zvonko Gobeljić áll, aki egyik cégét – amelyik most vásárlóként jelentkezett – bő 400 eurós alaptőkével jegyeztette be a belgrádi cégbíróságnál. Arról egyelőre senki nem beszél, hogy mikor indítaná újra a Rakovica traktorok gyártását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A kezdő mérnökök 45%-a szerint biztos jövőt jelent a szakmájuk

A megkérdezettek 63%-a már kisgyermekkorában eldöntötte, hogy mérnök szeretne lenni, derül ki a CLAAS Hungária Kft. által készített felmérésből. Minden ötödik kitöltő azt várta a foglalkozásától, hogy kézzelfogható eredménye legyen munkájának. Harmaduk vállalkozást szeretne indítani. Akik beosztottként gondolkodnak, azok 27%-a azonos fizetés esetén vidéki nagy multicéget választana a főváros helyett.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó nyugalmazott kutatómérnöknek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Eredményes ágazat visszatartó tényezőkkel - szlovák sörök

Egyelőre sikeres a szlovákiai sör- és malátagyártás, ennek ellenére az ágazatnak van egy komoly problémája, mégpedig a belföldön előállított sörárpa mennyiségével és minőségével. A mintegy 380 ezer tonnás sörárpaszükséglet jelentős hányadát, csaknem 100 ezer tonna alapanyagot külföldről kell behoznia az országnak.

A cél, hogy a termelés legyen nyereséges - a fehérjenövény-ágazat lehetőségei

Területalapú és termeléshez kötött támogatásokkal, beruházásösztönzéssel, valamint az öntözésfejlesztés előmozdításával segíti a kormány a fehérjenövény-ágazat eredményességét. Mindezt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület év végi záróeseményén.

Újabb agrárösztöndíjasok érkeztek hazánkba a fejlődő országokból

Tizenhat ország huszonöt hallgatója kezdte meg idén tanulmányait Magyarországon, az Agrárminisztérium által szervezett ösztöndíjprogramban. Az újonnan felvett hallgatókat a tárca, a fogadó hazai agráregyetemek, valamint a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala képviselői köszöntötték Budapesten, az Agrárminisztériumban.

A méhészjövőt az ágazaton belül kell formálni

A Méhészet szaklapban „Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk" címmel interjú jelent meg a méhész-agrárminiszterünkkel, Nagy Istvánnal. Erre számos hozzászólás érkezett. A Méhészet szerkesztősége a főbb csomópontokat tartalmazó felvetéseket küldte el Nagy Istvánnak, amelyekről a miniszter úr alább nyilatkozott.

Az éghajlatváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság

Az agrárgazdaság éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívásairól és fejlesztési stratégiáiról tartott tájékoztatást az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésén a Parlamentben.

Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe! – 2020 a biodiverzitás éve „A legszebb konyhakertek” programban

Ismét sikeres évet zárt 2019-ban „A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” kertművelést népszerűsítő országos program, aminek az évértékelő és programmeghirdető rendezvényén Sári Kovács Szilvia ötletgazda, programigazgató meghirdette a 2020-as év kiemelt témáját, ami az eddig fölhalmozódott ismeretek esszenciája: Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe!