Back to top

Bókaháza nagy konyhakertje

Lóth Eszter, Bókaháza polgármestere örül neki, hogy annak idején belevágtak a START-munka­programba. Mint mondja, amellett, hogy a program keretében több embernek munkát tudtak adni, annyi konyhakerti zöldséget termelnek, hogy kielégíti a település igényeit. Kereslet tehát van, úgyhogy bízik benne, a program is megmarad.

Lóth Eszter: bízom benne, hogy a START munkaprogram tovább folytatódik a jövőben is
Lóth Eszter: bízom benne, hogy a START munkaprogram tovább folytatódik a jövőben is
Fotó: Bella Huba
– Az utóbbi évtizedekben gyökeres változások történtek a háztáji mezőgazdaságban, így volt ez Bókaházán is – fogalmaz Lóth Eszter. – A ’60-as, ’70-es évekre visszatekintve beláthatjuk, hogy az teljesen más világ volt: a házaknál kivétel nélkül tartottak tehenet, felhasználták és árulták a házi tejet. A disznók és szárnyasok úgyszintén a háztáji elengedhetetlen állatai voltak, és a családok persze minden használható területet megműveltek.

Mindent megtermeltek, amire szükségük volt, nem boltban vásároltak.

Mindezt úgy tették, hogy dolgoztak mellette, túlnyomó többségüknek a termelőszövetkezetben volt a munkahelye. Amikor végeztek, otthon folytatták a mezőgazdasági tevékenységet: művelték a saját földjeiket, mégpedig úgy, hogy abban a család minden tagja részt vett. Mint mondtam, ebben a térségben is működött termelőszövetkezet. Először csak helyi szinten – ezt kis tsz-nek hívták –, aztán ez egyesült a szomszédos településekével. Vagyis a külterületi földeket használták, művelték azokat.

Munkájukat segítette, hogy Bókaháza mellett nagyon jó területek vannak, ami nem csoda, hiszen a település mellett folyik a Zala.

– Gazdálkodóként is ismerem a viszonyokat, tudom, hogy a Zala mentén lévő földek nagyon termékenyek – folytatja a polgármester. – Bár egy részük Natura 2000-terület, nekünk ez nem jelent problémát, mivel legeltetéses állattartást folytatnak rajtuk. A Zala mentén használt területek aranykorona-értéke jó. A nyugati, a gétyei oldalon – amit szintén maximálisan kihasználnak a gazdálkodók – kicsit gyengébb minőségűek a földek, de ez sem jelent problémát. Olyan növényeket kell termelni, amilyeneket a talaj és az időjárás megenged. Viszont évről évre egyre nagyobb probléma a vad rendszeres jelenléte. Erdőkkel övezett területekről van szó, emiatt rengeteg a vad, és már nemcsak a földekre járnak ki, hanem bejárnak a faluba is, vagy éppen a Zalára mennek inni. Emiatt jelentős a vadkár. Különféle villanypásztorral védekeznek a gazdák, amit én személy szerint nem tartok jónak. Igaz, meg lehet vele védeni a termést, de szerencsétlen állatok mindenhonnan kiszorulnak, felaprózva ezzel élőhelyüket. A termelők igyekeznek megegyezni a károkról a vadásztársaságokkal, de ez nem könnyű feladat.

Ha külterületen okoz is kárt a vad, a faluban biztonságban vannak az ültetvények, a START-program keretében kezelt kertek is.

A termés nagyobb részét értékesítik – a piaci ár feléért
A termés nagyobb részét értékesítik – a piaci ár feléért
Fotó: Bella Huba

– Ha már egyszer beszéltünk a múltról, nézzük meg a jelent is. Manapság egyetlen helyen tartanak tehenet a faluban, pedig egyre népszerűbb és kelendőbb a házi tej.

A szárnyasok száma is nagyon kevés már, szinte vadászni kell a házi tojásra. Disznó is alig van, pedig régen szinte minden háznál vágtak és feldolgoztak néhány jószágot. A konyhakertek némelyikének állapota is hagy kívánnivalót maga után, hiszen akadnak ingatlanok, ahonnan a gyerekek, az unokák elköltöztek, a kerteket nem művelik.

Amúgy is jellemző, hogy az udvarokat befüvesítik, mert úgy elég csak lenyírni a füvet. Esetleg ültetnek néhány bokrot, jó esetben gyümölcsfát. A környéken: Keszthelyen, Hévízen, Kehidakustányban, Zalacsányban van elsősorban turisztikai jellegű munkalehetőség, aki akar dolgozni, az tud. Ők pedig azt mondják, hogy egyszerűbb, ha a terményeket boltban vásárolják meg. Nem kell földet művelni és időt fordítani minderre. Az, hogy a zöldségeknek, gyümölcsöknek milyen a minősége, már más kérdés.

A mintegy háromszáz lakosú Bókaházán mindezt szem előtt tartva döntöttek úgy, hogy belevágnak a termelésbe.

– A közmunkaprogramban már régóta részt veszünk. Eleinte csak a zöldterületek karbantartása, virágosítása, parkosítása, a közterületek tisztán tartása, illetve a zártkerti utak rendezése volt a feladat, de aztán jött a lehetőség, hogy mezőgazdasági termelést folytassunk. Csatlakoztunk a START-munka­programhoz. Először csak kisebb területünk volt, de aztán az önkormányzat vásárolt egy másikat is. Így most összesen körülbelül 1 hektáron termelünk, és hét főt tudunk alkalmazni a program keretében. Tudom, hogy néhány szomszédos településen ennél jóval nagyobbak az arányok, sokkal több a föld, és a munkások száma is többszöröse a bókaházainak. De az biztos, hogy minőségi árut termelünk, ráadásul a költségvetési támogatásoknak köszönhetően sikerült gépeket és eszközöket vásárolni, amiket maximálisan ki tudunk használni a faluban. Termelünk mindent, amit konyhai kiskertben termelni szoktak. Azt is mondhatnám, hogy ez egy nagy falusi konyhakert. Van két fóliasátrunk, hozzájuk szabadtéri területek. Egyebek között burgonya, paprika, paradicsom, hagyma, sárgarépa, petrezselyem és zöldborsó található a kínálatunkban.

Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy biotermékekről van szó, a származásuk biztos, és persze rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek az egészséges táplálkozást szolgálják.

A termés nagyobb részét értékesítjük, persze nem piaci áron. Megnézzük a nagybani árakat, és mindent annak a feléért kínálunk a lakosoknak. Mondhatom, hogy van igény rá, a termés az utolsó darabig elfogy. És nem egy-két családot látunk el, hanem mintegy negyvenet. Nagyon bízom benne, hogy a START munkaprogram később is tovább folytatódik. Egyrészt a támogatásokból embereket tudunk alkalmazni, másrészt a falu családjait terményekkel látjuk el, segítünk kielégíteni az igényeiket. Úgy gondolom, ha ez a program nem lenne, a kisebb települések bizony eléggé magukra maradnának, mert a falusi emberek hiába tudják, hogy mit és miként kell elvégezni a kiskertben, ebben a formában könnyebb és jövedelmezőbb mindezt megtenni.

A közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet
A közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet
Fotó: Bella Huba

Lóth Esztertől megtudtuk, hogy a közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet, amelyben a falu mezőgazdaságának múltjáról is rengeteg információt kapnak az érdeklődők.

– Elég csak ránézni az épület oldalára, mert már ott is láthatók az elődeink által a mezőn vagy háztáji gazdaságban használt eszközök. Az épületben szintén sok régi tárgy utal a hajdani agrármúltra. Kiemelném például a summás leveleket, amik bizonyítják, hogy Bókaházán mindig mennyire fontos megélhetési forrás volt a mezőgazdasági termelés, akár közösségi, akár háztáji jellegű munkáról volt szó.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Mads Mikkelsen a sztárja az új Carlsberg reklámnak

A Carlsberg leleplezte legújabb reklámját, melyben alkoholmentes sörüket népszerűsíti. A vállalat úgy döntött, hogy eljött az ideje az alkoholmentes sörök piacának fellendítéséhez, ezért a Carlsberg 0.0 promóciós reklámjához a híres dán színész, Mads Mikkelsen-t kérték fel, hogy főszereplője legyen a videónak.