Back to top

Bókaháza nagy konyhakertje

Lóth Eszter, Bókaháza polgármestere örül neki, hogy annak idején belevágtak a START-munka­programba. Mint mondja, amellett, hogy a program keretében több embernek munkát tudtak adni, annyi konyhakerti zöldséget termelnek, hogy kielégíti a település igényeit. Kereslet tehát van, úgyhogy bízik benne, a program is megmarad.

Lóth Eszter: bízom benne, hogy a START munkaprogram tovább folytatódik a jövőben is
Lóth Eszter: bízom benne, hogy a START munkaprogram tovább folytatódik a jövőben is
Fotó: Bella Huba
– Az utóbbi évtizedekben gyökeres változások történtek a háztáji mezőgazdaságban, így volt ez Bókaházán is – fogalmaz Lóth Eszter. – A ’60-as, ’70-es évekre visszatekintve beláthatjuk, hogy az teljesen más világ volt: a házaknál kivétel nélkül tartottak tehenet, felhasználták és árulták a házi tejet. A disznók és szárnyasok úgyszintén a háztáji elengedhetetlen állatai voltak, és a családok persze minden használható területet megműveltek.

Mindent megtermeltek, amire szükségük volt, nem boltban vásároltak.

Mindezt úgy tették, hogy dolgoztak mellette, túlnyomó többségüknek a termelőszövetkezetben volt a munkahelye. Amikor végeztek, otthon folytatták a mezőgazdasági tevékenységet: művelték a saját földjeiket, mégpedig úgy, hogy abban a család minden tagja részt vett. Mint mondtam, ebben a térségben is működött termelőszövetkezet. Először csak helyi szinten – ezt kis tsz-nek hívták –, aztán ez egyesült a szomszédos településekével. Vagyis a külterületi földeket használták, művelték azokat.

Munkájukat segítette, hogy Bókaháza mellett nagyon jó területek vannak, ami nem csoda, hiszen a település mellett folyik a Zala.

– Gazdálkodóként is ismerem a viszonyokat, tudom, hogy a Zala mentén lévő földek nagyon termékenyek – folytatja a polgármester. – Bár egy részük Natura 2000-terület, nekünk ez nem jelent problémát, mivel legeltetéses állattartást folytatnak rajtuk. A Zala mentén használt területek aranykorona-értéke jó. A nyugati, a gétyei oldalon – amit szintén maximálisan kihasználnak a gazdálkodók – kicsit gyengébb minőségűek a földek, de ez sem jelent problémát. Olyan növényeket kell termelni, amilyeneket a talaj és az időjárás megenged. Viszont évről évre egyre nagyobb probléma a vad rendszeres jelenléte. Erdőkkel övezett területekről van szó, emiatt rengeteg a vad, és már nemcsak a földekre járnak ki, hanem bejárnak a faluba is, vagy éppen a Zalára mennek inni. Emiatt jelentős a vadkár. Különféle villanypásztorral védekeznek a gazdák, amit én személy szerint nem tartok jónak. Igaz, meg lehet vele védeni a termést, de szerencsétlen állatok mindenhonnan kiszorulnak, felaprózva ezzel élőhelyüket. A termelők igyekeznek megegyezni a károkról a vadásztársaságokkal, de ez nem könnyű feladat.

Ha külterületen okoz is kárt a vad, a faluban biztonságban vannak az ültetvények, a START-program keretében kezelt kertek is.

A termés nagyobb részét értékesítik – a piaci ár feléért
A termés nagyobb részét értékesítik – a piaci ár feléért
Fotó: Bella Huba

– Ha már egyszer beszéltünk a múltról, nézzük meg a jelent is. Manapság egyetlen helyen tartanak tehenet a faluban, pedig egyre népszerűbb és kelendőbb a házi tej.

A szárnyasok száma is nagyon kevés már, szinte vadászni kell a házi tojásra. Disznó is alig van, pedig régen szinte minden háznál vágtak és feldolgoztak néhány jószágot. A konyhakertek némelyikének állapota is hagy kívánnivalót maga után, hiszen akadnak ingatlanok, ahonnan a gyerekek, az unokák elköltöztek, a kerteket nem művelik.

Amúgy is jellemző, hogy az udvarokat befüvesítik, mert úgy elég csak lenyírni a füvet. Esetleg ültetnek néhány bokrot, jó esetben gyümölcsfát. A környéken: Keszthelyen, Hévízen, Kehidakustányban, Zalacsányban van elsősorban turisztikai jellegű munkalehetőség, aki akar dolgozni, az tud. Ők pedig azt mondják, hogy egyszerűbb, ha a terményeket boltban vásárolják meg. Nem kell földet művelni és időt fordítani minderre. Az, hogy a zöldségeknek, gyümölcsöknek milyen a minősége, már más kérdés.

A mintegy háromszáz lakosú Bókaházán mindezt szem előtt tartva döntöttek úgy, hogy belevágnak a termelésbe.

– A közmunkaprogramban már régóta részt veszünk. Eleinte csak a zöldterületek karbantartása, virágosítása, parkosítása, a közterületek tisztán tartása, illetve a zártkerti utak rendezése volt a feladat, de aztán jött a lehetőség, hogy mezőgazdasági termelést folytassunk. Csatlakoztunk a START-munka­programhoz. Először csak kisebb területünk volt, de aztán az önkormányzat vásárolt egy másikat is. Így most összesen körülbelül 1 hektáron termelünk, és hét főt tudunk alkalmazni a program keretében. Tudom, hogy néhány szomszédos településen ennél jóval nagyobbak az arányok, sokkal több a föld, és a munkások száma is többszöröse a bókaházainak. De az biztos, hogy minőségi árut termelünk, ráadásul a költségvetési támogatásoknak köszönhetően sikerült gépeket és eszközöket vásárolni, amiket maximálisan ki tudunk használni a faluban. Termelünk mindent, amit konyhai kiskertben termelni szoktak. Azt is mondhatnám, hogy ez egy nagy falusi konyhakert. Van két fóliasátrunk, hozzájuk szabadtéri területek. Egyebek között burgonya, paprika, paradicsom, hagyma, sárgarépa, petrezselyem és zöldborsó található a kínálatunkban.

Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy biotermékekről van szó, a származásuk biztos, és persze rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek az egészséges táplálkozást szolgálják.

A termés nagyobb részét értékesítjük, persze nem piaci áron. Megnézzük a nagybani árakat, és mindent annak a feléért kínálunk a lakosoknak. Mondhatom, hogy van igény rá, a termés az utolsó darabig elfogy. És nem egy-két családot látunk el, hanem mintegy negyvenet. Nagyon bízom benne, hogy a START munkaprogram később is tovább folytatódik. Egyrészt a támogatásokból embereket tudunk alkalmazni, másrészt a falu családjait terményekkel látjuk el, segítünk kielégíteni az igényeiket. Úgy gondolom, ha ez a program nem lenne, a kisebb települések bizony eléggé magukra maradnának, mert a falusi emberek hiába tudják, hogy mit és miként kell elvégezni a kiskertben, ebben a formában könnyebb és jövedelmezőbb mindezt megtenni.

A közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet
A közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet
Fotó: Bella Huba

Lóth Esztertől megtudtuk, hogy a közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet, amelyben a falu mezőgazdaságának múltjáról is rengeteg információt kapnak az érdeklődők.

– Elég csak ránézni az épület oldalára, mert már ott is láthatók az elődeink által a mezőn vagy háztáji gazdaságban használt eszközök. Az épületben szintén sok régi tárgy utal a hajdani agrármúltra. Kiemelném például a summás leveleket, amik bizonyítják, hogy Bókaházán mindig mennyire fontos megélhetési forrás volt a mezőgazdasági termelés, akár közösségi, akár háztáji jellegű munkáról volt szó.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Egyre népszerűbb az NHP Hajrá

Három hónapja indult el az Magyar Nemzeti Bank válságkezelő csomagjának egyik legfontosabb eszköze, az NHP Hajrá program. A rugalmasan felhasználható termék hamar népszerűvé vált a vállalatok körében, július elejéig már 123 milliárd forintnyi állományra szerződtek le a hitelintézetek.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.