0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Bókaháza nagy konyhakertje

Lóth Eszter, Bókaháza polgármestere örül neki, hogy annak idején belevágtak a START-munka­programba. Mint mondja, amellett, hogy a program keretében több embernek munkát tudtak adni, annyi konyhakerti zöldséget termelnek, hogy kielégíti a település igényeit. Kereslet tehát van, úgyhogy bízik benne, a program is megmarad.

– Az utóbbi évtizedekben gyökeres változások történtek a háztáji mezőgazdaságban, így volt ez Bókaházán is – fogalmaz Lóth Eszter. – A ’60-as, ’70-es évekre visszatekintve beláthatjuk, hogy az teljesen más világ volt: a házaknál kivétel nélkül tartottak tehenet, felhasználták és árulták a házi tejet. A disznók és szárnyasok úgyszintén a háztáji elengedhetetlen állatai voltak, és a családok persze minden használható területet megműveltek.

Mindent megtermeltek, amire szükségük volt, nem boltban vásároltak.

Mindezt úgy tették, hogy dolgoztak mellette, túlnyomó többségüknek a termelőszövetkezetben volt a munkahelye. Amikor végeztek, otthon folytatták a mezőgazdasági tevékenységet: művelték a saját földjeiket, mégpedig úgy, hogy abban a család minden tagja részt vett. Mint mondtam, ebben a térségben is működött termelőszövetkezet. Először csak helyi szinten – ezt kis tsz-nek hívták –, aztán ez egyesült a szomszédos településekével. Vagyis a külterületi földeket használták, művelték azokat.

Munkájukat segítette, hogy Bókaháza mellett nagyon jó területek vannak, ami nem csoda, hiszen a település mellett folyik a Zala.

– Gazdálkodóként is ismerem a viszonyokat, tudom, hogy a Zala mentén lévő földek nagyon termékenyek – folytatja a polgármester. – Bár egy részük Natura 2000-terület, nekünk ez nem jelent problémát, mivel legeltetéses állattartást folytatnak rajtuk. A Zala mentén használt területek aranykorona-értéke jó. A nyugati, a gétyei oldalon – amit szintén maximálisan kihasználnak a gazdálkodók – kicsit gyengébb minőségűek a földek, de ez sem jelent problémát. Olyan növényeket kell termelni, amilyeneket a talaj és az időjárás megenged. Viszont évről évre egyre nagyobb probléma a vad rendszeres jelenléte. Erdőkkel övezett területekről van szó, emiatt rengeteg a vad, és már nemcsak a földekre járnak ki, hanem bejárnak a faluba is, vagy éppen a Zalára mennek inni. Emiatt jelentős a vadkár. Különféle villanypásztorral védekeznek a gazdák, amit én személy szerint nem tartok jónak. Igaz, meg lehet vele védeni a termést, de szerencsétlen állatok mindenhonnan kiszorulnak, felaprózva ezzel élőhelyüket. A termelők igyekeznek megegyezni a károkról a vadásztársaságokkal, de ez nem könnyű feladat.

Ha külterületen okoz is kárt a vad, a faluban biztonságban vannak az ültetvények, a START-program keretében kezelt kertek is.

– Ha már egyszer beszéltünk a múltról, nézzük meg a jelent is. Manapság egyetlen helyen tartanak tehenet a faluban, pedig egyre népszerűbb és kelendőbb a házi tej.

A szárnyasok száma is nagyon kevés már, szinte vadászni kell a házi tojásra. Disznó is alig van, pedig régen szinte minden háznál vágtak és feldolgoztak néhány jószágot. A konyhakertek némelyikének állapota is hagy kívánnivalót maga után, hiszen akadnak ingatlanok, ahonnan a gyerekek, az unokák elköltöztek, a kerteket nem művelik.

Amúgy is jellemző, hogy az udvarokat befüvesítik, mert úgy elég csak lenyírni a füvet. Esetleg ültetnek néhány bokrot, jó esetben gyümölcsfát. A környéken: Keszthelyen, Hévízen, Kehidakustányban, Zalacsányban van elsősorban turisztikai jellegű munkalehetőség, aki akar dolgozni, az tud. Ők pedig azt mondják, hogy egyszerűbb, ha a terményeket boltban vásárolják meg. Nem kell földet művelni és időt fordítani minderre. Az, hogy a zöldségeknek, gyümölcsöknek milyen a minősége, már más kérdés.

A mintegy háromszáz lakosú Bókaházán mindezt szem előtt tartva döntöttek úgy, hogy belevágnak a termelésbe.

– A közmunkaprogramban már régóta részt veszünk. Eleinte csak a zöldterületek karbantartása, virágosítása, parkosítása, a közterületek tisztán tartása, illetve a zártkerti utak rendezése volt a feladat, de aztán jött a lehetőség, hogy mezőgazdasági termelést folytassunk. Csatlakoztunk a START-munka­programhoz. Először csak kisebb területünk volt, de aztán az önkormányzat vásárolt egy másikat is. Így most összesen körülbelül 1 hektáron termelünk, és hét főt tudunk alkalmazni a program keretében. Tudom, hogy néhány szomszédos településen ennél jóval nagyobbak az arányok, sokkal több a föld, és a munkások száma is többszöröse a bókaházainak. De az biztos, hogy minőségi árut termelünk, ráadásul a költségvetési támogatásoknak köszönhetően sikerült gépeket és eszközöket vásárolni, amiket maximálisan ki tudunk használni a faluban. Termelünk mindent, amit konyhai kiskertben termelni szoktak. Azt is mondhatnám, hogy ez egy nagy falusi konyhakert. Van két fóliasátrunk, hozzájuk szabadtéri területek. Egyebek között burgonya, paprika, paradicsom, hagyma, sárgarépa, petrezselyem és zöldborsó található a kínálatunkban.

Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy biotermékekről van szó, a származásuk biztos, és persze rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek az egészséges táplálkozást szolgálják.

A termés nagyobb részét értékesítjük, persze nem piaci áron. Megnézzük a nagybani árakat, és mindent annak a feléért kínálunk a lakosoknak. Mondhatom, hogy van igény rá, a termés az utolsó darabig elfogy. És nem egy-két családot látunk el, hanem mintegy negyvenet. Nagyon bízom benne, hogy a START munkaprogram később is tovább folytatódik. Egyrészt a támogatásokból embereket tudunk alkalmazni, másrészt a falu családjait terményekkel látjuk el, segítünk kielégíteni az igényeiket. Úgy gondolom, ha ez a program nem lenne, a kisebb települések bizony eléggé magukra maradnának, mert a falusi emberek hiába tudják, hogy mit és miként kell elvégezni a kiskertben, ebben a formában könnyebb és jövedelmezőbb mindezt megtenni.

Lóth Esztertől megtudtuk, hogy a közelmúltban kialakítottak egy tájház jellegű bemutatóhelyet, amelyben a falu mezőgazdaságának múltjáról is rengeteg információt kapnak az érdeklődők.

– Elég csak ránézni az épület oldalára, mert már ott is láthatók az elődeink által a mezőn vagy háztáji gazdaságban használt eszközök. Az épületben szintén sok régi tárgy utal a hajdani agrármúltra. Kiemelném például a summás leveleket, amik bizonyítják, hogy Bókaházán mindig mennyire fontos megélhetési forrás volt a mezőgazdasági termelés, akár közösségi, akár háztáji jellegű munkáról volt szó.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság