Back to top

Életmentő tanácsok az őszi tereprendezéshez

Az ősz beköszöntével sokan ragadnak kerti szerszámokat, s kezdenek környezetük rendezésébe. Noha egyre csak közelednek a téli hónapok is, érdemes a munkákat átgondoltan végezni, hiszen ezzel számos – sok esetben „észrevétlen” – élőlény életben maradását is biztosíthatjuk. Alább az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek tanácsait olvashatják.

A vizes élőhelyek – köztük a kerti tavak vagy éppen az Őrségben gyakori tókák – takarításának, a belehullott avar, az iszap, a sűrű növényzet eltávolításának megfelelő időzítése kulcsfontosságú a benne lévő élővilág kímélete és megőrzése szempontjából. E munkálatok elvégzésére az október végi, november eleji időszakot tartjuk a leginkább alkalmasnak a védett kétéltűek szempontjából. Előnyös, ha a kikerülő iszapot, növényzetet rövid ideig a parton hagyjuk, hogy az esetlegesen velük kimert élőlények visszajuthassanak a vízbe. A vizes élőhelyek kialakításának is ez a legoptimálisabb időszaka, hiszen így az őszi esők és a téli hóolvadék kellő vízmennyiséget tud majd biztosítani a vizek tavaszi benépesítéséhez. Az árkok – különösképp a vizet hosszabb időn át megtartó vizesárkok – takarításával is hasonló a helyzet; természetvédelmi szempontból szintén az őszi időszak kedvező e munkák elvégzésére.

Sárgahasú unka lapul a menedékét jelentő pocsolyában
Fotó: Havas Márta
S ha már árok, akkor az út karbantartásáról se feledkezzünk meg. Az őrségi agyagos talajon – de nincs ez másképp az ország egyéb vidékein sem –, ha a földutakon való közeledés sáros, puha talajviszonyok mellett történik, akkor bizony

jelentős mélységű kerékcsapák keletkezhetnek a traktorok, de akár a terepjárók után is. Ezek aztán vízzel megtelve számos védett fajnak is otthont adhatnak

– köztük a sárgahasú unkának vagy éppen a pettyes gőtének. Tagadhatatlan: az út a közlekedés színtere, s ahhoz, hogy járható legyen, el kell igazítani. A kerékcsapák elegyengetése, feltöltése előtt azonban mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a tevékenység nem károsítja-e a védett fajokat, illetve azok élőhelyét. Ha a vizes élőhelyen már petéket, vagy akár kifejlett egyedeket találunk, akkor vagy gondoskodni kell azok maradéktalan kimentéséről, vagy csak a téli időszakban, illetve kiszáradt állapotban lehet betemetni azt. 

A zöldike erdőkben, parkokban és kertekben is megtalálható
Fotó: Havas Márta
A bokros, cserjés, fiatal fákkal tűzdelt területek különösen fontos élőhelyek elsősorban a bokorlakó, földön fészkelő védett madárfajok számára,

vagy éppen olyan kisemlősöknek, mint a mogyorós pele. A bokorsávokat alkotó kökény vagy galagonya ritka lepkefajok tápnövénye, ezért ha szükségessé válik e területek tereprendezése, irtása, akkor azt mindenképpen úgy kell időzíteni, hogy az élővilág számára a legkisebb zavarást okozza. Bár az élőhely megszűnése ilyenkor elkerülhetetlen, biztosítanunk kell a védett fajok egyedeinek és utódainak új élőhelyre történő költözésének esélyét. Éppen ezért a munkálatokat az őszi, vagyis a fiókák felnevelését követő, de a téli bevackolást megelőző időszakban a leginkább optimális elvégezni. Itt meg kell említenünk a már kivágott, levágott ágkupacok végleges eltávolítását is, amelyet nagyon körültekintően kell elvégeznünk, mert azok a többi közt sünök téli búvóhelyéül, a madarak számára a nyári időszakban költőhelyül szolgálhatnak.

Ha égetünk, ha aprítékolunk, azt mindenképp az őszi időszakban, és csak a kupacot átrakva végezzük el. Az idős fák kivágásánál szintén figyelembe kell venni, hogy az év jelentős részében sok állatcsoport számára fészkelő-, búvó- és táplálkozóhelyet jelentenek.

Egyes odúlakú madárfajok már márciusban megkezdik fészkelésüket, így a fiókanevelés – akár másodköltés esetében is – általában nyár közepére befejeződik. Mivel a madarak egyes fafajok termését is fogyasztják, így ajánlatos a fák kivágását a téli hónapokra időzíteni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Fények a sötétben

Különleges hatásokat köszönhetünk a sötétet megtörő világosságnak. Varázslatos hangulatot csempészhetünk általa a kertbe, és segíti a biztonságos közlekedést is. A fényekkel megnyújthatjuk azt az időt, amit a szabadban tölthetünk. A hólepte, téli kertben pedig igazán különleges élmény az esti fény.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Sokféle bajra gyógyír a terápiás kert

Egyre több helyen alakítanak ki terápiás kerteket. Már a 18. században felfedezték, hogy mely betegségekre vannak jótékony hatással ezek a gyógyító helyek.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

Különleges téli élmények a Hévízi-csatornán

Javában zajlik Hévízen a vízitúraszezon, melynek a természet értékeit védő szigorú szabályai vannak. Lássuk, mit érdemes tudni azoknak, akik szeretnének vízre szállni.

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Újra divat az ezüstcsőrű pinty

Az Afrikában honos ezüstcsőrű pintyet több mint egy évszázada tartják hazánkban kalitmadárként, de a díszpintyes röpdéknek is kiváló madara. Két alfaja ismeretes, melyek Észak-, illetve Kelet-Afrika szárazabb területeit népesítik be. Közeli rokona az Ázsiában előforduló malabári pinty, melyet elvileg fehér farkcsíkja és farokfedői alapján könnyen meg lehet különböztetni az ezüstcsőrű rokontól.