Back to top

A ló nem barlanglakó - zárt istállós tartási formák

A ló tartásának kényes területéhez érkezünk, ha az istállós tartási formákat kezdjük vizsgálni a ló faji sajátosságainak ismeretében. Az istállós tartásnál csúcsosodnak ki leginkább a ló és az ember közötti faji különbségek.

Az ember zárt térben érzi magát biztonságban, és számára a 20-25 fok körüli hőmérséklet jelenti a komfortot. A lovat hiába háziasították, ösztönei változatlanul menekülő zsákmányállattá teszik, így nyílt, menekülésre alkalmas térben érzi biztonságban magát. Ebből kifolyólag szokták mondani, hogy a ló nem barlanglakó. Hőháztartása is teljesen eltér az emberétől: számára a 6-10 fok körüli hőmérséklet az ideális. Az, hogy elviseli az ember által mesterségesen rá kényszerített körülményeket, csak rendkívüli alkalmazkodó képességének köszönhető. Bár a rossz szokások kialakulása sajnos nagyrészt a ló igényeit figyelmen kívül hagyó tartási módok hozadéka.

A ló igényei a legfontosabbak!

A szűk állásban kanca és csikója is akadályozott a lefekvésben, mozgásban, szociális érintkezésben
Az élőhely kialakításakor figyelembe kellene venni a lovak faji sajátosságait és fontosabb igényeit, melyek a következők: mozgás, táplálkozás, fajtársak jelenléte, elfoglaltság, klíma/fény, levegő.

Az ember az istálló építésekor hajlamos a saját komfortérzetét alapul venni, és inkább magának építi az istállót, semmint a lónak.

A ló nem igényli a drága építőanyagokat, így istálló építésénél a tartósság, a praktikum és a biztonság legyen a fő szempont az anyagválasztásánál.

Például a puhafából készült berendezéseket biztos, hogy hamar elrágja, koptatja a ló. Keményfával (pl. akác) nehezebb dolgozni, viszont tartós, esztétikus megoldás. A fény és levegő az istállóban is fontos: legyenek hát ablakai, hogy járhasson a levegő (viszont ne legyen huzatos). Teljesen téves azt gondolni, hogy az a jó, ha télen jól be lehet zárni az istállót, hogy a lovak befűthessék a helyiséget. A lovak megfelelő takarmányozás (korlátlanul hozzáférhető széna) mellett nem fáznak, és a befülledt, ammóniás istállólevegő többet árt, mint használ. Az ablakok lehetnek olyan magasságban, hogy a ló ne érje fel. Ebben az esetben csak a fény és levegő bejuttatására szolgál. De építhetünk istállót kitekintésre alkalmas ablakokkal, azokat körülbelül 140 cm magasságban elhelyezve. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a ló az istállóból kilátva jobban elfoglalhatja magát a kinti események szemlélésével, mint a négy falat bámulva.

Viszont ennél a megoldásnál oda kell figyelni, hogy akkora legyen a mérete, hogy ne csábítsa a lovat kimászásra, illetve ha ilyesmire hajlamos a ló, akkor egy ráccsal, keresztrúddal zárható legyen.

Balesetvédelmi szempontból minden olyan térre elmondható, ahol ló közlekedik és él, hogy kiálló tárgy, éles sarok, felakadásra alkalmas berendezés ne legyen, mert a lónak hajlama van a legkisebb kiálló szöget is megtalálni. Nem véletlenül alkalmaztak a régi időkben az istálló vagy bokszajtóknál fa görgőket, ami megakadályozta, hogy a ló leverje a csípőjét.

A futóistálló

Zárt térben tarthatók a lovak csoportosan vagy egyedileg elhelyezve. Az istállóban a lovak csoportos elhelyezésére szolgál a futóistálló. Ez egy olyan nagyméretű épület, ahol a lovak szabadon tartózkodhatnak. Jellemzően egy tágas karámra, vagy legelőre nyílik az ajtaja. Ilyen módon szokás nagyobb ménesekben tenyészkancákat és csikókat tartani.

A tágas, jól bealmolt futóistálló ideális a ménesi csikók elhelyezésére

Előnye, hogy a lovak szabadon mozoghatnak, és szociális igényeiket is kiélhetik, mivel közvetlenül érintkezhetnek egymással.

A futóistállókban mélyal­mo­lást alkalmaznak, melyet általában évente kétszer takarítanak ki teljesen. Ehhez a munkához gépesítettség szükséges, így az istálló ajtajának akkorának kell lennie, hogy a munkagép gond nélkül beférhessen. A futóistállóban lehetőség szokott lenni arra is, hogy a csikókat egyenként lekössék az abrakoláshoz, így szoktatva őket az emberhez, ápoláshoz. Az istállóban lovanként legalább 10-12 m2 terület áll rendelkezésre. Csoportos tartásnál a futóistállóban célszerű elhelyezni körbála etetésére alkalmas szénaetetőt, amihez több ló is odaférhet. Nagyobb állománynál több helyre kell szénát tenni a veszekedések elkerülése érdekében. Az abrakolásra láttam olyan megoldást, hogy a személyzetnek be kellett mennie a lovak közé, hogy elérhesse a jászlat, de láttam olyat is, ahol egy közlekedő folyosóról lehet az abrakot a jászolba önteni, ami talán kevésbé balesetveszélyes megoldás. Nagyobb sportló­mé­neseknél vagy génmegőrzésre szánt tenyész­állo­má­nyoknál a legelőre nyíló futóistálló jó megoldás a lovak elhelyezésére.

Egyedi elhelyezés kötött tartásban vagy bokszban

Kötött tartásban a ló állásban vagy félbokszban áll, lekötve. A sima állásokat függesztett rúd választja el egymástól, míg fél­bokszok esetében rögzített palánkok korlátozzák a ló mozgásterét. Ez utóbbi megoldás leginkább ménistállókban volt jellemző. A lovak mai használati módjait figyelembe véve ez a tartási forma elavult. Régen az egész nap a földeken dolgozó munkalovak pihenésére megfelelhetett, de a mai kevés munkát végző és főleg hobbilovak esetében nem éppen lóbarát módja az állatok elhelyezésének – különösen akkor, ha a lovaknak még nap közben karámba vagy legelőre sincs lehetősége kijutni.

A jól kialakított bokszos istálló világos, jó levegőjű, és széles folyosóval rendelkezik
Sajnos mégis sokan így tartják a lovaikat helyhiány, megszokás, vagy pusztán a ló faji sajátosságainak ismerete híján.

Az így tartott, mozgás- és ingerszegény környezetben élő lovaknál a frusztráltság mindinkább kedvezhet a rossz szokások kialakulásának (szitálás, karó­rágás), illetve agresszív viselkedéshez is vezethet.

Az állásos istállók jellemző felszerelése a szénarács. Azonban a lovak természetének és felépítésének a földről való evés a jó. A szénarácsból való etetés több problémát is felvet: a ló szemébe, tüdejébe jut a fentről alászálló por, a gerincének pedig nem tesz jót, ha felfelé kell nyújtózkodnia a takarmányért. Így célszerűbb és egészségesebb a földről etetni a szénát. Illetve, ha el szeretnénk kerülni a pazarlást, és az unaloműzésről is gondoskodnánk, akkor javasolt egy kislyukú (maximum 4x4 cm-s rácsokkal) szénaháló vagy szénázó táska elhelyezése a ló előtt olyan magasságban, hogy inkább lefelé nyúljon a szénáért.

Az Európa több országában (pl. Ausztria, Svájc) egyenesen betiltották a lovak állásban való tartását, és az EU-n belül más tagállamok esetében sem létesíthető már újonnan állásos istálló. Bár Magyarországon kifejezetten ide vonatkozó jogszabály jelenleg nincs, viszont a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM-rendelet, illetve azt módosító 31/2013. (VIII. 9.) NGM-ren­delet minden lótartó számára irányadó lehet a ló tartási helyének kialakításához. Ezen rendelet kétféle tartási módról rendelkezik: bokszos vagy szabad tartásról.

A rendelet szerint, amennyiben az istállóban a lovakat bokszokban tartják, úgy az istálló belmagasságának legalább 2,5 méternek, az egyes bokszok alapterületének legalább 9 négyzetméteresnek, és a rövidebb fal hosszának minimum 2,5 méternek kell lennie.

Bokszos tartás esetén legalább 150 m2 alapterületű pihentető karámmal kell rendelkeznie a lótartónak, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése. Szabad lótartás esetén a lovak számára lovanként legalább 1000 m2 területű bekerített terület (karám), valamint legalább három oldalról borítással határolt, legalább 2,5 méter belmagasságú, lovanként legalább 8 m2 alapterületű fedeles építmény kialakítása szükséges, úgy, hogy az építmény oldalfalainak egyike az uralkodó szél iránya felé nézzen.

A bokszos elhelyezés a lovardák, sportistállók jellemzője leginkább. A bokszméreteknél a lovak méreteit is figyelembe kellene venni. A legideálisabb méret, amiben egy nagyobb ló már meg is tud fordulni, és rendesen le is tud feküdni 4x4 méteres alapterületű. A bokszot praktikus szempontok szerint érdemes berendezni. Például az itató és szénázó hely jó, ha egymástól átellenes oldalon helyezkedik el. Így egyrészt a ló többet mozoghat egyiktől a másikig, másrészt vannak olyan lovak, melyek a szénát kifejezetten szeretik beáztatni az önitatóba, ezzel eldugítva azt. Külön falon lehet a nyalósó is. A szénát a bokszban is jó kisebb lyukú hálóban adagolni, ezzel is több elfoglaltságot adva a lónak.

A kitekintő ablakos istálló akár a barátkozásnak is teret enged

Gyakorlatias megoldás a bokszajtóban elhelyezett kifordítható abrakos tál, így etetéskor nem kell belépni a bokszba. Jellemzően háromféle bokszos istállótípust különböztethetünk meg: a német rendszerben a bokszok ajtajai az istállófolyosóra nyílnak.

A két bokszsor közötti folyosó legalább 3 méter széles legyen, hogy a bokszok előtt a lovat elvezetve az esetleges odaharapást elkerüljük, illetve hogy a lovat kényelmesen ki lehessen fordítani a bokszból.

Az angol bokszok ajtaja a szabadba nyílik, a ló a bokszból kilát az istállóudvarra, így ezáltal is kevésbé unatkozik. A harmadik típus a legmodernebb, és lójólléti szempontból leginkább elfogadható verzió a bokszos kifutó, ahol a ló szabadon kijárhat a bokszból egy kisebb napozókarámba.

Bármelyik istállós verzióra érvényes, hogy jól szellőzőnek, könnyen takaríthatónak, világosnak kell lennie, a lovak számára kényelmes, csúszásmentes, vizeletelvezető padozattal és bőséges alommal.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Valósággá vált a cowboyok világa hazánkban

Ha az gondoljuk, hogy a western világának alkonyával eltűntek a Vadnyugat lovai a napi használatból, tévedünk. Nem is kell messzire utaznunk, ha látni akarjuk, hogy miként lehet lasszóval befogni, terelni a pusztában szabadon élő marhát.

Szürkemarhákat is nevelnek a diákok

Tizenkét darab magyar szürke szarvasmarhával gyarapodott a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium tangazdasága a napokban.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Bőrmasszázs teheneknek

Sok gazda nemcsak a mezőgazdasági tevékenység egyik fontos alappillérének tartja, hanem hasznos társnak is tekintik az állatokat. Ezért akár kényeztetni is hajlandó azokat.

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.

Átadás-átvétel Mezőhegyesen

Márton napján aláírták az átadás-átvételről szóló iratokat a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-ben, ezzel a november 11-jétől kinevezett vezérigazgató, Kovács Norbert átvette a cég vezetését.