Back to top

Egy extrém díszmadár - A kaffer szarvasvarjú

Megbecsülni sem lehet, hogy ma Magyarországon hány madárfajt tartanak házikedvencként, de az biztos, hogy egyre több különleges tollas érkezik hazánkba. Igaz, eközben egyes, régebben közönséges fajok kegyvesztettek lettek. A kaffer szarvasvarjú az előbbiek közé tartozik.

Noha tartása nem ördöngösség, ám nagy termete miatt elhelyezése és táplálása nehézségekbe ütközhet.

Hosszú szempillája védi

A Kaffer-szarvasvarjú (Bucor­vus cafer vagy B. leadbeateri) Afrikának a Szaharától délre eső területein honos. A szavannák lakója, az őserdőket és a nagyobb kiterjedésű erdőket, valamint a sivatagokat elkerüli. Nagytestű madár, hossza mintegy 110 cm, testsúlya pedig közel hat kilogramm. Szinte az egész madár fekete, noha repüléskor láthatók a fehér szárnyfoltjai. Mindkét nemnek piros a csupasz toroklebenye, igaz, a kisebb termetű tojóéban lilás foltok is lehetnek. Ennek ellenére nem egyszerű az ivarokat megkülönböztetni egymástól. A még nem ivarérett fiatalok toroklebenye kékesszürke. A szemek körüli rész is csupasz, és a toroklebennyel megegyező színű.

Toroklebenyük felfújható rezonátorként működik, s emellett szerepe van a hőleadásban is.

Hangjuk sajátos, erős, talán leginkább morgásra emlékeztet. Érdemes megfigyelni hosszú szempillájukat, ami a homoktól, portól védi őket.

Csoportban vadászik

A kaffer szarvasvarjú a természetben leginkább 2-12 fős csoportokban él. Az egyedek szinte egész nap a földön tartózkodnak, s gyalogolva keresik meg a kisebb állatokból – rovarokból, kígyókból, gyíkokból, teknősökből, kisemlősökből – álló táplálékukat. Az éjszakát a fák lombkoronájában töltik.

A csoportok gyakran nagy, akár száz négyzetkilométeres territóriumot birtokolnak, melyet fajtársaikkal szemben bőszen védelmeznek.

A költési időszakban különösen agresszívak, ilyenkor még az oroszlánnak is nekimennek! Csak a domináns pár költ, ám a fiókák felnevelését fajtársaik is segítik. A felnövekvő egyedek közül elsősorban a tojók hagyják el a csoportjukat, hogy másik hordához csapódjanak. A tojásrakásra élőhelytől függően október és január között kerül sor.

A tojó két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az idősebb fióka ugyanis három-négy nappal előbb kel ki, mint a testvére, így jóval erősebb annál.

A nagyobb fióka hangsúlyosabban követeli a táplálékot, ezért a kisebb többnyire már az első héten elpusztul. A fiókák kikeléskor magatehetetlenek és csupaszok, de gyorsan nőnek. Mintegy három hónaposan repülnek ki. A kaffer szarvasvarjú hosszú életű madár, fogságban akár 40 évig is élhet.

Ingerszegény környezetbe soha!

Magyarországon először a Budapesti Állatkertben sikerült a kaffer szarvasvarjú tenyésztése. Marlene és Dietrich 2011 óta tenyészpár, szinte minden évben nevelnek fiókát, melyek közül egy a debreceni, kettő a győri, egy pedig egy holland állatkertbe került. A felsorolt magyar állatkerteken kívül még a Nyíregyházi Állatparkban látható kaffer szarvasvarjú.

Mivel a kaffer szarvasvarjú rendkívül intelligens, ezért nem szabad kis helyen, ingerszegény környezetben és magányosan tartani. Létszükséglet számára a nagy alapterületű, ám magas röpde, és természetesen egy fűtött házikó. A voliert füvesítsük, és megfelelő ülő­rudakat is helyezzünk el benne. Mivel télen is – ha nem különösebben zord az időjárás – szívesen tartózkodik a külső röpdéjében, ezt az igényét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A minden iránt érdeklődő kaffer szarvasvarvarjú nem szeret unatkozni, ezért időről-időre elfoglaltságot kell biztosítani számára.

Például – épp úgy, mint a Fővárosi Állat- és Növénykertben – a táplálékot (vagy csak némi csemegét) valamilyen trükkös formában adjuk neki. Igen jó módszer, ha egy kisebb kartondobozba tesszük az eledelt, azt pedig egy nagyobb kartondobozba. Remek móka kibontani a két dobozt, hiszen egyaránt jelent szellemi és fizikai teljesítményt is.

A kaffer szarvasvarjú táplálása egyszerű, bár mérete miatt igencsak költséges. Marhaszív­csíkok, marha- és baromfihús megszórva vitaminkészítménnyel és kalciumporral, némi konzerv kutya- és macskatáp, de leginkább naposcsibe, egér, patkány, nagytestű rovarok stb. alkothatják az étrendjét. Fiókaneveléskor is ugyanezt a táplálékot kell biztosítani, csak nagyobb mennyiségben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

Hubbell, a kiváló húsgalambfajta

A hubbell fajtát az 1910-es években az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia államában tenyésztették ki a gazdasági típusú (haszontípusú) king fajtából, a texán és mondén fajták felhasználásával. A hubbell fajta elnevezését a kitenyésztőjéről kapta. A hubbell 1983-ban érkezett Európába, és nagyon gyorsan elterjedt az iparszerű húsgalambtenyésztő gazdaságokban.

ASP: ki kell irtani az összes vaddisznót? A lengyelek félnek a húsipar teljes összeomlásától

A teljes vaddisznó állomány megszüntetését tartja szükségesnek a lengyel Mezőgazdasági Kamara. Félnek a húsipar teljes összeomlásától.

Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe! – 2020 a biodiverzitás éve „A legszebb konyhakertek” programban

Ismét sikeres évet zárt 2019-ban „A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” kertművelést népszerűsítő országos program, aminek az évértékelő és programmeghirdető rendezvényén Kovács Szilvia ötletgazda, programigazgató meghirdette a 2020-as év kiemelt témáját, ami az eddig fölhalmozódott ismeretek esszenciája: Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe!

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.

Bemutatkoztak Dióspuszta yearlingjei

A nyár végén tartott nyílt napon a nagyközönség is megismerhette a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménesének másféléveseit, akik rövidesen felkerülnek a versenyistállókba belovaglásra, illetve jövő nyáron már be is mutatkozhatnak.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.