Back to top

Egy extrém díszmadár - A kaffer szarvasvarjú

Megbecsülni sem lehet, hogy ma Magyarországon hány madárfajt tartanak házikedvencként, de az biztos, hogy egyre több különleges tollas érkezik hazánkba. Igaz, eközben egyes, régebben közönséges fajok kegyvesztettek lettek. A kaffer szarvasvarjú az előbbiek közé tartozik.

Noha tartása nem ördöngösség, ám nagy termete miatt elhelyezése és táplálása nehézségekbe ütközhet.

Hosszú szempillája védi

A Kaffer-szarvasvarjú (Bucor­vus cafer vagy B. leadbeateri) Afrikának a Szaharától délre eső területein honos. A szavannák lakója, az őserdőket és a nagyobb kiterjedésű erdőket, valamint a sivatagokat elkerüli. Nagytestű madár, hossza mintegy 110 cm, testsúlya pedig közel hat kilogramm. Szinte az egész madár fekete, noha repüléskor láthatók a fehér szárnyfoltjai. Mindkét nemnek piros a csupasz toroklebenye, igaz, a kisebb termetű tojóéban lilás foltok is lehetnek. Ennek ellenére nem egyszerű az ivarokat megkülönböztetni egymástól. A még nem ivarérett fiatalok toroklebenye kékesszürke. A szemek körüli rész is csupasz, és a toroklebennyel megegyező színű.

Toroklebenyük felfújható rezonátorként működik, s emellett szerepe van a hőleadásban is.

Hangjuk sajátos, erős, talán leginkább morgásra emlékeztet. Érdemes megfigyelni hosszú szempillájukat, ami a homoktól, portól védi őket.

Csoportban vadászik

A kaffer szarvasvarjú a természetben leginkább 2-12 fős csoportokban él. Az egyedek szinte egész nap a földön tartózkodnak, s gyalogolva keresik meg a kisebb állatokból – rovarokból, kígyókból, gyíkokból, teknősökből, kisemlősökből – álló táplálékukat. Az éjszakát a fák lombkoronájában töltik.

A csoportok gyakran nagy, akár száz négyzetkilométeres territóriumot birtokolnak, melyet fajtársaikkal szemben bőszen védelmeznek.

A költési időszakban különösen agresszívak, ilyenkor még az oroszlánnak is nekimennek! Csak a domináns pár költ, ám a fiókák felnevelését fajtársaik is segítik. A felnövekvő egyedek közül elsősorban a tojók hagyják el a csoportjukat, hogy másik hordához csapódjanak. A tojásrakásra élőhelytől függően október és január között kerül sor.

A tojó két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az idősebb fióka ugyanis három-négy nappal előbb kel ki, mint a testvére, így jóval erősebb annál.

A nagyobb fióka hangsúlyosabban követeli a táplálékot, ezért a kisebb többnyire már az első héten elpusztul. A fiókák kikeléskor magatehetetlenek és csupaszok, de gyorsan nőnek. Mintegy három hónaposan repülnek ki. A kaffer szarvasvarjú hosszú életű madár, fogságban akár 40 évig is élhet.

Ingerszegény környezetbe soha!

Magyarországon először a Budapesti Állatkertben sikerült a kaffer szarvasvarjú tenyésztése. Marlene és Dietrich 2011 óta tenyészpár, szinte minden évben nevelnek fiókát, melyek közül egy a debreceni, kettő a győri, egy pedig egy holland állatkertbe került. A felsorolt magyar állatkerteken kívül még a Nyíregyházi Állatparkban látható kaffer szarvasvarjú.

Mivel a kaffer szarvasvarjú rendkívül intelligens, ezért nem szabad kis helyen, ingerszegény környezetben és magányosan tartani. Létszükséglet számára a nagy alapterületű, ám magas röpde, és természetesen egy fűtött házikó. A voliert füvesítsük, és megfelelő ülő­rudakat is helyezzünk el benne. Mivel télen is – ha nem különösebben zord az időjárás – szívesen tartózkodik a külső röpdéjében, ezt az igényét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A minden iránt érdeklődő kaffer szarvasvarvarjú nem szeret unatkozni, ezért időről-időre elfoglaltságot kell biztosítani számára.

Például – épp úgy, mint a Fővárosi Állat- és Növénykertben – a táplálékot (vagy csak némi csemegét) valamilyen trükkös formában adjuk neki. Igen jó módszer, ha egy kisebb kartondobozba tesszük az eledelt, azt pedig egy nagyobb kartondobozba. Remek móka kibontani a két dobozt, hiszen egyaránt jelent szellemi és fizikai teljesítményt is.

A kaffer szarvasvarjú táplálása egyszerű, bár mérete miatt igencsak költséges. Marhaszív­csíkok, marha- és baromfihús megszórva vitaminkészítménnyel és kalciumporral, némi konzerv kutya- és macskatáp, de leginkább naposcsibe, egér, patkány, nagytestű rovarok stb. alkothatják az étrendjét. Fiókaneveléskor is ugyanezt a táplálékot kell biztosítani, csak nagyobb mennyiségben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.