Back to top

Egy extrém díszmadár - A kaffer szarvasvarjú

Megbecsülni sem lehet, hogy ma Magyarországon hány madárfajt tartanak házikedvencként, de az biztos, hogy egyre több különleges tollas érkezik hazánkba. Igaz, eközben egyes, régebben közönséges fajok kegyvesztettek lettek. A kaffer szarvasvarjú az előbbiek közé tartozik.

Noha tartása nem ördöngösség, ám nagy termete miatt elhelyezése és táplálása nehézségekbe ütközhet.

Hosszú szempillája védi

A Kaffer-szarvasvarjú (Bucor­vus cafer vagy B. leadbeateri) Afrikának a Szaharától délre eső területein honos. A szavannák lakója, az őserdőket és a nagyobb kiterjedésű erdőket, valamint a sivatagokat elkerüli. Nagytestű madár, hossza mintegy 110 cm, testsúlya pedig közel hat kilogramm. Szinte az egész madár fekete, noha repüléskor láthatók a fehér szárnyfoltjai. Mindkét nemnek piros a csupasz toroklebenye, igaz, a kisebb termetű tojóéban lilás foltok is lehetnek. Ennek ellenére nem egyszerű az ivarokat megkülönböztetni egymástól. A még nem ivarérett fiatalok toroklebenye kékesszürke. A szemek körüli rész is csupasz, és a toroklebennyel megegyező színű.

Toroklebenyük felfújható rezonátorként működik, s emellett szerepe van a hőleadásban is.

Hangjuk sajátos, erős, talán leginkább morgásra emlékeztet. Érdemes megfigyelni hosszú szempillájukat, ami a homoktól, portól védi őket.

Csoportban vadászik

A kaffer szarvasvarjú a természetben leginkább 2-12 fős csoportokban él. Az egyedek szinte egész nap a földön tartózkodnak, s gyalogolva keresik meg a kisebb állatokból – rovarokból, kígyókból, gyíkokból, teknősökből, kisemlősökből – álló táplálékukat. Az éjszakát a fák lombkoronájában töltik.

A csoportok gyakran nagy, akár száz négyzetkilométeres territóriumot birtokolnak, melyet fajtársaikkal szemben bőszen védelmeznek.

A költési időszakban különösen agresszívak, ilyenkor még az oroszlánnak is nekimennek! Csak a domináns pár költ, ám a fiókák felnevelését fajtársaik is segítik. A felnövekvő egyedek közül elsősorban a tojók hagyják el a csoportjukat, hogy másik hordához csapódjanak. A tojásrakásra élőhelytől függően október és január között kerül sor.

A tojó két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az idősebb fióka ugyanis három-négy nappal előbb kel ki, mint a testvére, így jóval erősebb annál.

A nagyobb fióka hangsúlyosabban követeli a táplálékot, ezért a kisebb többnyire már az első héten elpusztul. A fiókák kikeléskor magatehetetlenek és csupaszok, de gyorsan nőnek. Mintegy három hónaposan repülnek ki. A kaffer szarvasvarjú hosszú életű madár, fogságban akár 40 évig is élhet.

Ingerszegény környezetbe soha!

Magyarországon először a Budapesti Állatkertben sikerült a kaffer szarvasvarjú tenyésztése. Marlene és Dietrich 2011 óta tenyészpár, szinte minden évben nevelnek fiókát, melyek közül egy a debreceni, kettő a győri, egy pedig egy holland állatkertbe került. A felsorolt magyar állatkerteken kívül még a Nyíregyházi Állatparkban látható kaffer szarvasvarjú.

Mivel a kaffer szarvasvarjú rendkívül intelligens, ezért nem szabad kis helyen, ingerszegény környezetben és magányosan tartani. Létszükséglet számára a nagy alapterületű, ám magas röpde, és természetesen egy fűtött házikó. A voliert füvesítsük, és megfelelő ülő­rudakat is helyezzünk el benne. Mivel télen is – ha nem különösebben zord az időjárás – szívesen tartózkodik a külső röpdéjében, ezt az igényét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A minden iránt érdeklődő kaffer szarvasvarvarjú nem szeret unatkozni, ezért időről-időre elfoglaltságot kell biztosítani számára.

Például – épp úgy, mint a Fővárosi Állat- és Növénykertben – a táplálékot (vagy csak némi csemegét) valamilyen trükkös formában adjuk neki. Igen jó módszer, ha egy kisebb kartondobozba tesszük az eledelt, azt pedig egy nagyobb kartondobozba. Remek móka kibontani a két dobozt, hiszen egyaránt jelent szellemi és fizikai teljesítményt is.

A kaffer szarvasvarjú táplálása egyszerű, bár mérete miatt igencsak költséges. Marhaszív­csíkok, marha- és baromfihús megszórva vitaminkészítménnyel és kalciumporral, némi konzerv kutya- és macskatáp, de leginkább naposcsibe, egér, patkány, nagytestű rovarok stb. alkothatják az étrendjét. Fiókaneveléskor is ugyanezt a táplálékot kell biztosítani, csak nagyobb mennyiségben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

Sebesen fut, kiváló vadász – a magyar agár

Erős csontozat, karakteres, áramvonalas fej- és testforma, közepes méretű fülek. Izmos, kitartó, és rossz talajon is nagyon gyors. Szaglása jó, de inkább szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a vadászaton elsősorban tigriscsíkosakat használnak.

Madárodúk az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái is csatlakoztak az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás országos madárodú kihelyezési programjához. A madárodúk és az etetők fontos szerepet kapnak majd az erdei iskolai ismeretterjesztésben.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.

Új vadfajjal bővült a vadászható vadfajok listája

Az október 27-ei Magyar Közlöny 231. számában megjelent az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2020. (X. 27.) AM rendelet. A Vadászati törvény módosuló végrehajtási rendelete alapján változott a vadászható vadfajok listája és egyes vadfajoknál a vadászati idény is.