Back to top

Egy extrém díszmadár - A kaffer szarvasvarjú

Megbecsülni sem lehet, hogy ma Magyarországon hány madárfajt tartanak házikedvencként, de az biztos, hogy egyre több különleges tollas érkezik hazánkba. Igaz, eközben egyes, régebben közönséges fajok kegyvesztettek lettek. A kaffer szarvasvarjú az előbbiek közé tartozik.

Noha tartása nem ördöngösség, ám nagy termete miatt elhelyezése és táplálása nehézségekbe ütközhet.

Hosszú szempillája védi

A Kaffer-szarvasvarjú (Bucor­vus cafer vagy B. leadbeateri) Afrikának a Szaharától délre eső területein honos. A szavannák lakója, az őserdőket és a nagyobb kiterjedésű erdőket, valamint a sivatagokat elkerüli. Nagytestű madár, hossza mintegy 110 cm, testsúlya pedig közel hat kilogramm. Szinte az egész madár fekete, noha repüléskor láthatók a fehér szárnyfoltjai. Mindkét nemnek piros a csupasz toroklebenye, igaz, a kisebb termetű tojóéban lilás foltok is lehetnek. Ennek ellenére nem egyszerű az ivarokat megkülönböztetni egymástól. A még nem ivarérett fiatalok toroklebenye kékesszürke. A szemek körüli rész is csupasz, és a toroklebennyel megegyező színű.

Toroklebenyük felfújható rezonátorként működik, s emellett szerepe van a hőleadásban is.

Hangjuk sajátos, erős, talán leginkább morgásra emlékeztet. Érdemes megfigyelni hosszú szempillájukat, ami a homoktól, portól védi őket.

Csoportban vadászik

A kaffer szarvasvarjú a természetben leginkább 2-12 fős csoportokban él. Az egyedek szinte egész nap a földön tartózkodnak, s gyalogolva keresik meg a kisebb állatokból – rovarokból, kígyókból, gyíkokból, teknősökből, kisemlősökből – álló táplálékukat. Az éjszakát a fák lombkoronájában töltik.

A csoportok gyakran nagy, akár száz négyzetkilométeres territóriumot birtokolnak, melyet fajtársaikkal szemben bőszen védelmeznek.

A költési időszakban különösen agresszívak, ilyenkor még az oroszlánnak is nekimennek! Csak a domináns pár költ, ám a fiókák felnevelését fajtársaik is segítik. A felnövekvő egyedek közül elsősorban a tojók hagyják el a csoportjukat, hogy másik hordához csapódjanak. A tojásrakásra élőhelytől függően október és január között kerül sor.

A tojó két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az idősebb fióka ugyanis három-négy nappal előbb kel ki, mint a testvére, így jóval erősebb annál.

A nagyobb fióka hangsúlyosabban követeli a táplálékot, ezért a kisebb többnyire már az első héten elpusztul. A fiókák kikeléskor magatehetetlenek és csupaszok, de gyorsan nőnek. Mintegy három hónaposan repülnek ki. A kaffer szarvasvarjú hosszú életű madár, fogságban akár 40 évig is élhet.

Ingerszegény környezetbe soha!

Magyarországon először a Budapesti Állatkertben sikerült a kaffer szarvasvarjú tenyésztése. Marlene és Dietrich 2011 óta tenyészpár, szinte minden évben nevelnek fiókát, melyek közül egy a debreceni, kettő a győri, egy pedig egy holland állatkertbe került. A felsorolt magyar állatkerteken kívül még a Nyíregyházi Állatparkban látható kaffer szarvasvarjú.

Mivel a kaffer szarvasvarjú rendkívül intelligens, ezért nem szabad kis helyen, ingerszegény környezetben és magányosan tartani. Létszükséglet számára a nagy alapterületű, ám magas röpde, és természetesen egy fűtött házikó. A voliert füvesítsük, és megfelelő ülő­rudakat is helyezzünk el benne. Mivel télen is – ha nem különösebben zord az időjárás – szívesen tartózkodik a külső röpdéjében, ezt az igényét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A minden iránt érdeklődő kaffer szarvasvarvarjú nem szeret unatkozni, ezért időről-időre elfoglaltságot kell biztosítani számára.

Például – épp úgy, mint a Fővárosi Állat- és Növénykertben – a táplálékot (vagy csak némi csemegét) valamilyen trükkös formában adjuk neki. Igen jó módszer, ha egy kisebb kartondobozba tesszük az eledelt, azt pedig egy nagyobb kartondobozba. Remek móka kibontani a két dobozt, hiszen egyaránt jelent szellemi és fizikai teljesítményt is.

A kaffer szarvasvarjú táplálása egyszerű, bár mérete miatt igencsak költséges. Marhaszív­csíkok, marha- és baromfihús megszórva vitaminkészítménnyel és kalciumporral, némi konzerv kutya- és macskatáp, de leginkább naposcsibe, egér, patkány, nagytestű rovarok stb. alkothatják az étrendjét. Fiókaneveléskor is ugyanezt a táplálékot kell biztosítani, csak nagyobb mennyiségben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…