Back to top

Ételt ne dobj ki – sült és főtt húsok

Világszerte minden hatodik ember nem jut elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű ételhez. Az alultápláltság minden harmadik gyermeket érint a fejlődő világban. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget, illetve a „gazdag országokban” a pazarlást kell mérsékelni. A pazarlást vagy takarékosságot pedig otthon kell megtanulni és a konyhában elkezdeni.

Kétszer is gondoljuk át, mielőtt kidobnánk valamit a kukába! A maradék sült hús remekül passzol salátákhoz, szendvicsekhez vagy tortillákhoz. Csak egy csomó zöldség kell hozzá. A pörköltből kiváló gulyásleves vagy székelykáposzta készülhet. Akár még szalonnából kisülő zsírt és eltehetjük a későbbi sütésekhez vagy a zsíros kenyérhez. A felhasználásnak csak a fantáziánk szabhat határt – az pedig, ugye határtalan!

Saláta maradék grillkolbásszal

  • A maradék főtt húst feldarabolva hússalátába használhatjuk fel.
  • A főtt hús maradéka ledarálva-felfűszerezve darált húshoz hasonlóan használható pizzához, de spagettiszószt is főzhetünk belőle.
  • A maradék főtt húsból pástétomot készíthetünk. Fontos, hogy erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húsból készült ételt!
  • A főtt húst felhasználhatjuk tölteléknek, készíthetünk belőle főzelékre feltétet.
  • A sültek szeletelve, vagy a maradéka apróra vágva is kiváló szendvicsekbe
    Melegszendvicsre is rápakolhatjuk a főtt húst, vagy a belőle készült krémet.
  • Főtt máj maradékából levesbetétként kis gombócokat vagy galuskákat készíthetünk.
  • A sült húsok maradékából szinte bármi lehet: szendvics, saláta, szósz, hasétöltelék vagy töltött palacsinta, vagdalt, valamint rizses és tésztás ételek.
  • A sült hús maradéka ledarálva tökéletesen helyettesíti a nyers darált húst.
  • A maradék sült csirkét beletehetjük rizottóba, felhasználhatjuk hasék megtöltésére. 
  • A kisebb sültcsirke-darabokból krumplipürével összekeverve, krokettet vagy pogácsát formázhatunk és olajban kisüthetjük őket.
  • A megmaradt főtt és sült húsokból, halakból remek fasírtokat készíthetünk, összetépkedve pedig salátánkra szendvicseinkre is pakolhatjuk őket.
  • Megdarálva vagy apróra vágva tölteléket készíthetünk a sült húsból burgonyába, gombába, paradicsomba vagy más zöldfélébe, tölthetünk vele palacsintát, vagy felhasználhatjuk különböző rakott ételekhez.
  • A sültekből megmaradt csontokból zöldségekkel kitűnő leves vagy alaplé főzhető.
  • A bográcsolás végén szinte mindig van maradék
    A pörköltből megmaradt húsból gulyáslevest főzhetünk (lehet sima gulyás, bab- vagy lencsegulyás).
  • A maradék pörköltet keverjük össze főtt savanyúkáposztával és már kész is a székelykáposzta.
  • A ledarált pörkölthús jó rakott zöldségekbe, töltött húsos palacsintába. A zsírját tejföllel elkeverve öntsük az ételre!
  • A pörrköltmaradékból olaszos fűszerezéssel bolognai mártás is készülhet.
  • A füstölt szalonna bőrkéjét tegyük műanyag tasakba és fagyasszuk le! Minden olyan ételhez elővehetjük és belefőzhetjük, amihez illik egy kis füstölt íz.
A sült sonka felszeletelve pizza- vagy szendvicsfeltétként használható. Fagyasztható is, így bármikor elővehetjük a hűtőből.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Elérhető közelségben a söripari fordulat

A nagy gyártók kizárólagos szerződéseinek feloldása után a kisüzemi főzdék nemcsak a vendéglátóhelyeken, hanem két-három év alatt az iparág egészében is elérhetnék a 20 százalékos piaci részesedést.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Időarányosan csökkent az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege az idei első negyedévben, miközben az export és az import értéke emelkedett. A szakértő szerint a következő negyedév statisztikája rosszabb képet mutat majd.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.