Back to top

Domesztikálódott sertevad a gyümölcsösben és a szőlőskertekben

Nagyvadfajaink állományának növekedése közül kiemelendő a vaddisznóé, mely rendkívüli alkalmazkodó képességének és intelligenciájának, valamint szaporaságának köszönhetően az országban olyan területeken is előfordul, ahol eddig még nem volt tapasztalható megjelenése. Ha valami, akkor az ASP megoldhatja vaddisznó belterületi megjelenésének a problémáját, a kérdés csak az, hogy vajon megéri-e?

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos statisztikája szerint a vaddisznó jelentett állománya 2016-ban 101 682, a következő évben 102 600, tavaly pedig 105 196 egyed volt. Az állománynövekedés tendenciája jól kirajzolódik az adatok alapján, ami önmagában nem is volna akkora probléma. A gond ott van, hogy kiragadva mondjuk a 2017/2018-as vadászati évet, 158 079 vaddisznó került terítékre, amely 10,48 százalékos növekedést mutat az előző évi teríték nagyságához képest (143 081 pld). A jelentett állomány és az elejtett egyedek száma közötti differencia azt tükrözi, hogy még megközelítő adatok sem állnak rendelkezésre a hazai vaddisznóállomány nagyságának meghatározásához. Vagyis jelenleg a hasznosítás emelkedése legfeljebb a vaddisznó létszámnövekedésének megállapítására volt elegendő.

Mindeközben a sertevad olyan területeken is megjelenik, ahol eddig nem volt látható. Ide tartozik a Balaton településeinek belterületein való megjelenése.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője megosztva tapasztalatait elmondta, hogy a vaddisznó a lakosság rosszallását kiváltó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez.

– „Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott, sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, amik aztán idővel „elvadulnak.” – meséli Békássy Gábor. Igen ám, csakhogy ezek a területek remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, majd megtelepednek, végül el sem hagyják a lakott területet.

A Bakonyerdő Zrt. munkatársai egy élve befogott vaddisznóra erősített GPS-nyomkövetővel láthatták a vad mozgását. Az eredmények azt mutatták, hogy a vaddisznó mozgása kizárólagosan a belterületre koncentrálódik, ott lakik, táplálkozik, gyakorlatilag ott éli le az életét.

Ennek következményeképpen a szaporulat is belterületen nő fel, és úgy „szocializálódik”, hogy lényegében megszokja az ember közelségét.

A folyamatos vadjelenlét miatt a belterületen elhanyagolt vagy művelt gyümölcsösben és szőlőskertekben jelentős károk keletkeznek.

– „Nagyon sokan úgy védekeznek a vadkár ellen, hogy sehogy nem védekeznek.” – mondja élcelődve a badacsonyi kerületvezető. – Elsősorban a korai érésű szőlőkben, de a borszőlőkben is nagyon jelentős a vad kártétele, gyakorlatilag meg tudja semmisíteni az egész termést.

Villanypásztor, vadkerítés kiépítésével, vadriasztók alkalmazásával jelentősen le lehet csökkenteni a vadkárt, csak ezek meglehetősen költséges védekezési formák, főleg most, amilyen nyomott áron lehet megvásárolni a szőlőt és a bort, nem feltétlenül éri meg a tulajdonosoknak a vadkár védelmét szolgáló eszközök telepítése.

A Balaton-felvidék Nemzeti Park alkalmaz élve befogó vaddisznó csapdákat is, melyet folyamatosan eredménnyel használnak, megesik, hogy gyakorlatilag egy egész kondát sikerül befogniuk.

Belterületen történő elejtés

Szigligeten és Badacsonytördemicen olyannyira elfajult a vaddisznó belterületi megjelenése, hogy a lakosok is félve mertek kimenni az utcára.
Radikális intézkedésekre volt szükség, az önkormányzat kijelölte azokat a településrészeket, ahol szükség lenne a vadászatra; majd a rendőrség végigjárva a megjelölt helyszínt eldönti, hogy biztonságtechnikailag ténylegesen lebonyolítható-e a vadászat anélkül, hogy bárki vagyontárgyát, testi épségét veszélyeztetné a fegyveres vadászat. A lakosság tájékoztatásra a településen figyelemfelhívó táblák kerülnek kihelyezésre a vadászat helyszínéről, kezdetéről és végéről.

– „A vaddisznó hamar fölmérte azt, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást megtűri. De az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, az nem feltétlenül csak annak az oka, hogy az egyedszáma megnőtt, hanem, hogy már felnövekedett egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott.” – mondja Békássy Gábor.

Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője felhívja a figyelmet arra, hogy ne gondolja senki, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát.

„A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, ezáltal a vadon élő állatok megjelenése is egyre intenzívebb lesz azok peremterületein. Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel. Ezt szem előtt tartva próbálja vadgazdálkodását szervezni a Bakonyerdő Zrt.”

Pölöskei Balázs azt is elmondta, hogy az erdőgazdaság a vadászterületein annak vadeltartó képességéhez igazodva határozza meg az elejtendő vaddisznó létszámot, amit elejtéssel és élve befogással tud elérni.

A szakember kihangsúlyozta azt is, hogy a tulajdonosoknak megkérdőjelezhetetlen felelőssége van a kimagasló értéket képviselő gyümölcs- és szőlőültetvények védelmében. Tudomása szerint jelenleg is van „zártkertekre” kiírt pályázati lehetőség, ami a vad kizárását szolgáló, ellenálló kerítések építését támogatja, csak élni is kell a lehetőséggel.

A Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodásában meghatározó a vaddisznó, hiszen éves terítékének több mint felét ebből a vadfajból ejtik el, így érthető, hogy aggódva tekintenek az ASP terjedésére.

– „A vadhús felvásárlási ára, a vadászat után érdeklődő vendégek száma is jelzi, hogy amennyiben ez az agresszív vírus nálunk is felüti fejét, úgy komoly nehézségek elé néz az ágazat. De itt nem csak az elmaradt bevételről van szó” – világított rá Pölöskei Balázs az ASP hazánkban való megjelenésének és terjedésének problémájára. Hozzátette: – „A szigetszerűen fennmaradó populáció „újratelepítheti” a megszokott élőhelyeket, viszont a kis létszámú állományok kezelése a bevált eszközökkel olyan gazdaságtalan, hogy fel kell készülni a hullámzó vaddisznó létszámokra, ami ezzel együtt a szinte villámcsapás-szerű vad által okozott károkkal jár.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.