Back to top

Domesztikálódott sertevad a gyümölcsösben és a szőlőskertekben

Nagyvadfajaink állományának növekedése közül kiemelendő a vaddisznóé, mely rendkívüli alkalmazkodó képességének és intelligenciájának, valamint szaporaságának köszönhetően az országban olyan területeken is előfordul, ahol eddig még nem volt tapasztalható megjelenése. Ha valami, akkor az ASP megoldhatja vaddisznó belterületi megjelenésének a problémáját, a kérdés csak az, hogy vajon megéri-e?

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos statisztikája szerint a vaddisznó jelentett állománya 2016-ban 101 682, a következő évben 102 600, tavaly pedig 105 196 egyed volt. Az állománynövekedés tendenciája jól kirajzolódik az adatok alapján, ami önmagában nem is volna akkora probléma. A gond ott van, hogy kiragadva mondjuk a 2017/2018-as vadászati évet, 158 079 vaddisznó került terítékre, amely 10,48 százalékos növekedést mutat az előző évi teríték nagyságához képest (143 081 pld). A jelentett állomány és az elejtett egyedek száma közötti differencia azt tükrözi, hogy még megközelítő adatok sem állnak rendelkezésre a hazai vaddisznóállomány nagyságának meghatározásához. Vagyis jelenleg a hasznosítás emelkedése legfeljebb a vaddisznó létszámnövekedésének megállapítására volt elegendő.

Mindeközben a sertevad olyan területeken is megjelenik, ahol eddig nem volt látható. Ide tartozik a Balaton településeinek belterületein való megjelenése.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője megosztva tapasztalatait elmondta, hogy a vaddisznó a lakosság rosszallását kiváltó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez.

– „Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott, sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, amik aztán idővel „elvadulnak.” – meséli Békássy Gábor. Igen ám, csakhogy ezek a területek remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, majd megtelepednek, végül el sem hagyják a lakott területet.

A Bakonyerdő Zrt. munkatársai egy élve befogott vaddisznóra erősített GPS-nyomkövetővel láthatták a vad mozgását. Az eredmények azt mutatták, hogy a vaddisznó mozgása kizárólagosan a belterületre koncentrálódik, ott lakik, táplálkozik, gyakorlatilag ott éli le az életét.

Ennek következményeképpen a szaporulat is belterületen nő fel, és úgy „szocializálódik”, hogy lényegében megszokja az ember közelségét.

A folyamatos vadjelenlét miatt a belterületen elhanyagolt vagy művelt gyümölcsösben és szőlőskertekben jelentős károk keletkeznek.

– „Nagyon sokan úgy védekeznek a vadkár ellen, hogy sehogy nem védekeznek.” – mondja élcelődve a badacsonyi kerületvezető. – Elsősorban a korai érésű szőlőkben, de a borszőlőkben is nagyon jelentős a vad kártétele, gyakorlatilag meg tudja semmisíteni az egész termést.

Villanypásztor, vadkerítés kiépítésével, vadriasztók alkalmazásával jelentősen le lehet csökkenteni a vadkárt, csak ezek meglehetősen költséges védekezési formák, főleg most, amilyen nyomott áron lehet megvásárolni a szőlőt és a bort, nem feltétlenül éri meg a tulajdonosoknak a vadkár védelmét szolgáló eszközök telepítése.

A Balaton-felvidék Nemzeti Park alkalmaz élve befogó vaddisznó csapdákat is, melyet folyamatosan eredménnyel használnak, megesik, hogy gyakorlatilag egy egész kondát sikerül befogniuk.

Belterületen történő elejtés

Szigligeten és Badacsonytördemicen olyannyira elfajult a vaddisznó belterületi megjelenése, hogy a lakosok is félve mertek kimenni az utcára.
Radikális intézkedésekre volt szükség, az önkormányzat kijelölte azokat a településrészeket, ahol szükség lenne a vadászatra; majd a rendőrség végigjárva a megjelölt helyszínt eldönti, hogy biztonságtechnikailag ténylegesen lebonyolítható-e a vadászat anélkül, hogy bárki vagyontárgyát, testi épségét veszélyeztetné a fegyveres vadászat. A lakosság tájékoztatásra a településen figyelemfelhívó táblák kerülnek kihelyezésre a vadászat helyszínéről, kezdetéről és végéről.

– „A vaddisznó hamar fölmérte azt, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást megtűri. De az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, az nem feltétlenül csak annak az oka, hogy az egyedszáma megnőtt, hanem, hogy már felnövekedett egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott.” – mondja Békássy Gábor.

Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője felhívja a figyelmet arra, hogy ne gondolja senki, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát.

„A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, ezáltal a vadon élő állatok megjelenése is egyre intenzívebb lesz azok peremterületein. Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel. Ezt szem előtt tartva próbálja vadgazdálkodását szervezni a Bakonyerdő Zrt.”

Pölöskei Balázs azt is elmondta, hogy az erdőgazdaság a vadászterületein annak vadeltartó képességéhez igazodva határozza meg az elejtendő vaddisznó létszámot, amit elejtéssel és élve befogással tud elérni.

A szakember kihangsúlyozta azt is, hogy a tulajdonosoknak megkérdőjelezhetetlen felelőssége van a kimagasló értéket képviselő gyümölcs- és szőlőültetvények védelmében. Tudomása szerint jelenleg is van „zártkertekre” kiírt pályázati lehetőség, ami a vad kizárását szolgáló, ellenálló kerítések építését támogatja, csak élni is kell a lehetőséggel.

A Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodásában meghatározó a vaddisznó, hiszen éves terítékének több mint felét ebből a vadfajból ejtik el, így érthető, hogy aggódva tekintenek az ASP terjedésére.

– „A vadhús felvásárlási ára, a vadászat után érdeklődő vendégek száma is jelzi, hogy amennyiben ez az agresszív vírus nálunk is felüti fejét, úgy komoly nehézségek elé néz az ágazat. De itt nem csak az elmaradt bevételről van szó” – világított rá Pölöskei Balázs az ASP hazánkban való megjelenésének és terjedésének problémájára. Hozzátette: – „A szigetszerűen fennmaradó populáció „újratelepítheti” a megszokott élőhelyeket, viszont a kis létszámú állományok kezelése a bevált eszközökkel olyan gazdaságtalan, hogy fel kell készülni a hullámzó vaddisznó létszámokra, ami ezzel együtt a szinte villámcsapás-szerű vad által okozott károkkal jár.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kaliforniában egy elgázolt őz is kerülhet a vacsora asztalra

A múlt héten Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom egy, a vadforgalom szabályozását érintő törvényjavaslatot írt alá, amelynek értelmében három – még nem meghatározott - területen engedélyezik a sofőrök számára az úton véletlenül elütött vadállatok hazaszállítását.